Az első, áremelésre vonatkozó bejelentésekre a cukor és a tej esetében számíthatunk, előbbi mintegy 10, utóbbi megközelítőleg 20 százalékkal kerül majd többe. Legtöbb két héten belül 15 százalékkal többet kell fizetnünk az olajért is, és várhatóan a kenyér is drágul majd.
Az egyik legnagyobb árszintnövekedés a zöldség- és gyümölcskonzervek piacán várható, az előrejelzések szerint ez legalább 40 százalékos lesz, miután a konzervgyártók termelői szövetségének illetékesei még augusztus elején bejelentették, az alapanyag árának emelkedése ilyen szintű ármódosításokat tesz indokolttá.
Még radikálisabb ármódosulásra számíthatunk a kenyér esetében. Dragoş Frumosu szerint az idei aszály miatt év végéig akár 50 százalékkal is többet kell fizetnünk a sütőipari termékekért. A búzakészlet ugyanis még év vége előtt kimerül, így az ország behozatalra szorul. Frumosu szerint a nagymértékű áremelkedés megállításában az állam játszhat kulcsszerepet. Az élelmiszer-ipari szakember úgy véli, az államnak jelentős búzakészleteket kéne fölvásárolnia, amelyeket aztán beszerzési áron kéne továbbadnia a kenyérgyáraknak.
Az elnök hasonló megoldást lát működőképesnek a többi alapélelmiszer esetében is. „Annak érdekében, hogy ne omoljon össze a hazai élelmiszeripar, az államnak, különösképpen pedig a mezőgazdasági tárcának kell közbelépnie, és a termelői szervezetekkel karöltve kell kidolgoznia a megfelő megoldást” – véli a szakember.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániaiak csaknem fele kizárólag itthon tölti szabadságát, vagy a belföldi turizmust külföldi utazásokkal kombinálja a nemzetközi feszültségek és a légi járatokkal kapcsolatos bizonytalanságok közepette.
Ronthatja Románia államadós-besorolásának kilátásait a Moody's Ratings, ha a kormány nem tudja hatékonyan végrehajtani fiskális konszolidációs tervét – derül ki a nemzetközi hitelminősítő időszakos elemzéséből.