Az első, áremelésre vonatkozó bejelentésekre a cukor és a tej esetében számíthatunk, előbbi mintegy 10, utóbbi megközelítőleg 20 százalékkal kerül majd többe. Legtöbb két héten belül 15 százalékkal többet kell fizetnünk az olajért is, és várhatóan a kenyér is drágul majd.
Az egyik legnagyobb árszintnövekedés a zöldség- és gyümölcskonzervek piacán várható, az előrejelzések szerint ez legalább 40 százalékos lesz, miután a konzervgyártók termelői szövetségének illetékesei még augusztus elején bejelentették, az alapanyag árának emelkedése ilyen szintű ármódosításokat tesz indokolttá.
Még radikálisabb ármódosulásra számíthatunk a kenyér esetében. Dragoş Frumosu szerint az idei aszály miatt év végéig akár 50 százalékkal is többet kell fizetnünk a sütőipari termékekért. A búzakészlet ugyanis még év vége előtt kimerül, így az ország behozatalra szorul. Frumosu szerint a nagymértékű áremelkedés megállításában az állam játszhat kulcsszerepet. Az élelmiszer-ipari szakember úgy véli, az államnak jelentős búzakészleteket kéne fölvásárolnia, amelyeket aztán beszerzési áron kéne továbbadnia a kenyérgyáraknak.
Az elnök hasonló megoldást lát működőképesnek a többi alapélelmiszer esetében is. „Annak érdekében, hogy ne omoljon össze a hazai élelmiszeripar, az államnak, különösképpen pedig a mezőgazdasági tárcának kell közbelépnie, és a termelői szervezetekkel karöltve kell kidolgoznia a megfelő megoldást” – véli a szakember.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.