Az első, áremelésre vonatkozó bejelentésekre a cukor és a tej esetében számíthatunk, előbbi mintegy 10, utóbbi megközelítőleg 20 százalékkal kerül majd többe. Legtöbb két héten belül 15 százalékkal többet kell fizetnünk az olajért is, és várhatóan a kenyér is drágul majd.
Az egyik legnagyobb árszintnövekedés a zöldség- és gyümölcskonzervek piacán várható, az előrejelzések szerint ez legalább 40 százalékos lesz, miután a konzervgyártók termelői szövetségének illetékesei még augusztus elején bejelentették, az alapanyag árának emelkedése ilyen szintű ármódosításokat tesz indokolttá.
Még radikálisabb ármódosulásra számíthatunk a kenyér esetében. Dragoş Frumosu szerint az idei aszály miatt év végéig akár 50 százalékkal is többet kell fizetnünk a sütőipari termékekért. A búzakészlet ugyanis még év vége előtt kimerül, így az ország behozatalra szorul. Frumosu szerint a nagymértékű áremelkedés megállításában az állam játszhat kulcsszerepet. Az élelmiszer-ipari szakember úgy véli, az államnak jelentős búzakészleteket kéne fölvásárolnia, amelyeket aztán beszerzési áron kéne továbbadnia a kenyérgyáraknak.
Az elnök hasonló megoldást lát működőképesnek a többi alapélelmiszer esetében is. „Annak érdekében, hogy ne omoljon össze a hazai élelmiszeripar, az államnak, különösképpen pedig a mezőgazdasági tárcának kell közbelépnie, és a termelői szervezetekkel karöltve kell kidolgoznia a megfelő megoldást” – véli a szakember.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
Látogatottsági adatok