Az első, áremelésre vonatkozó bejelentésekre a cukor és a tej esetében számíthatunk, előbbi mintegy 10, utóbbi megközelítőleg 20 százalékkal kerül majd többe. Legtöbb két héten belül 15 százalékkal többet kell fizetnünk az olajért is, és várhatóan a kenyér is drágul majd.
Az egyik legnagyobb árszintnövekedés a zöldség- és gyümölcskonzervek piacán várható, az előrejelzések szerint ez legalább 40 százalékos lesz, miután a konzervgyártók termelői szövetségének illetékesei még augusztus elején bejelentették, az alapanyag árának emelkedése ilyen szintű ármódosításokat tesz indokolttá.
Még radikálisabb ármódosulásra számíthatunk a kenyér esetében. Dragoş Frumosu szerint az idei aszály miatt év végéig akár 50 százalékkal is többet kell fizetnünk a sütőipari termékekért. A búzakészlet ugyanis még év vége előtt kimerül, így az ország behozatalra szorul. Frumosu szerint a nagymértékű áremelkedés megállításában az állam játszhat kulcsszerepet. Az élelmiszer-ipari szakember úgy véli, az államnak jelentős búzakészleteket kéne fölvásárolnia, amelyeket aztán beszerzési áron kéne továbbadnia a kenyérgyáraknak.
Az elnök hasonló megoldást lát működőképesnek a többi alapélelmiszer esetében is. „Annak érdekében, hogy ne omoljon össze a hazai élelmiszeripar, az államnak, különösképpen pedig a mezőgazdasági tárcának kell közbelépnie, és a termelői szervezetekkel karöltve kell kidolgoznia a megfelő megoldást” – véli a szakember.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.