Szankciókat róhat ki az EB Romániára

Megállhat a gazdasági visszaesés ez év végére az Európai Unióban az Európai Bizottság tegnap kiadott gazdasági előrejelzése szerint, de idén az összesített GDP még várhatóan 4 százalékkal csökken. Jövőre a gazdaság lassan növekvőre fordulhat, de éves szinten Brüsszel még 2010-ben is 0,1 százalékos csökkenést vár. Ugyanezek a számok érvényesek az euróövezetre is. Mindkét jóslatot rontották a legutóbbi, januári előrejelzéshez képest, amelyben Brüsszel még csak 1,9 százalékos csökkenést várt idén, jövőre pedig 0,4 százalék növekedést. A munkanélküliség jövőre 11 százalékra nő az EU-ban a bizottság várakozása szerint, az államháztartási deficit pedig átlagosan 1,5 százalékra.

Joaquín Almunia pénzügyi biztos tegnap úgy nyilatkozott, hogy Európa gazdasága a második világháború utáni időszak legmélyebb és legkiterjedtebb visszaesését szenvedi el. A kormányzatok és központi bankok „ambiciózus” intézkedései azonban várhatóan megállítják a visszaesést. A receszszió fő okai között említette azt, hogy súlyosbodott a globális pénzügyi válság, szűkült a világkereskedelem, és az egyes országokban lakáspiaci korrekció megy végbe. „Minél gyorsabban meg kell tisztítani a bankok mérlegeit az értékvesztett eszközöktől, és a bankokat szükség szerint fel kell tőkésíteni” – mondta a biztos.

A 2008 második negyedévében kezdődött recesszió az év vége felé rosszabbra fordult, az utolsó negyedében mind az EU, mind az euróövezet GDP-je 1,5 százalékkal esett az előző negyedévhez képest. A felmérések és a tényleges adatok az idei év első negyedévében további romlást jeleznek. A lassulás az összes tagállamot érinti, de az egyes országok jövőbeni kilátásai a pénzügyi válságnak való viszonylagos kitettségüktől, lakáspiacuk dinamikájától és nyitottságuk mértékétől függően különbözőek, mutatott rá a bizottság. A keresletre vonatkozó visszafogott várakozások, a kapacitáskihasználtság meredek zuhanása és a még mindig szigorú finanszírozási feltételek következtében a válság különösen hátrányosan érintette a magánberuházásokat – állapította meg Almunia.

Ugyanígy az export is nagymértékű szűkülést szenvedett el a világkereskedelem jelentős forgalomcsökkenésének következtében. A növekedéshez az idei évben csak az állami fogyasztás és az állami beruházások fognak hozzájárulni, részben az EU helyreállítási tervének keretében hozott költségvetési serkentő intézkedéseknek köszönhetően – tette hozzá. A prognózisból kiderül, hogy súlyosak a következmények a munkaerőpiac és az államháztartás tekintetében. Két év alatt körülbelül 8,5 millió munkahely szűnik meg, szemben a 2006–2008 közötti időszakban létrejött 9,5 millió új munkahelylyel – jósolja a bizottság.

Az infláció az elmúlt hónapok során erőteljesen csökkent, és ez a tendencia – a bázishatások, a borús gazdasági kilátások és a nyersanyagok árának feltételezett csökkenése következtében – az év második és harmadik negyedévében várhatóan tovább folytatódik. Az áremelkedés idén egy százalék alatt marad az EU-ban, és 0,5 százalék alatt az euróövezetben. Ahogy az energia- és élelmiszerárak korábbi csúcspontjainak bázishatásai az ősz folyamán kiesnek a számítás alapjából, az infláció a jövő évben fokozatosan 1,25 százalékra nő.

Brüsszel azt is megjegyezte, hogy a gazdasági és inflációs kilátásokat nagymértékű bizonytalanság jellemzi. A várakozásoknál roszszabb fejlemények bekövetkezésének kockázata főként a pénzügyi válság hatásaitól és a gazdaság különböző ágazatai közötti visszacsatolási mechanizmusok erősségétől függ. Másrészről a költségvetési és monetáris ösztönző intézkedések a vártnál hatékonyabbnak bizonyulhatnak a pénzügyi piacok stabilitásának és bizalmának visszaállítása, valamint a gazdasági tevékenység támogatása terén.

Világszinten az EU jövőre már 2 százalékos emelkedést vár. A meghatározó uniós országok közül Németországban 5,4 százalékos, Franciaországban 3,0 százalékos, Spanyolországban 3,2 százalékos GDP-csökkenést vár idén Brüsszel. A balti államokban a visszaesés a 10 százalékot is meghaladja.