
2009. május 05., 10:232009. május 05., 10:23
A bizottság továbbá Málta, Lengyelország, Litvánia és Lettország esetében is várhatóan eljárást indít a magas deficitszint miatt. Amint arról lapunkban is beszámoltunk, a bizottság már korábban hivatalosan közölte, hogy Franciaországnak, Spanyolországnak, Görögországnak, Nagy-Britanniának és Magyarországnak is csökkentenie kell hiányát, mert annak szintje túlságosan magas. A válság miatt azonban az Unió most valamivel több időt ad a tagállamoknak a magas szint korrigálására. Amennyiben az érintett tagállamok nem tesznek eleget az uniós elvárásoknak, akár pénzügyi szankciókra is számíthatnak.
| Fokozottan sújtja a kelet-európai országokat a nemzetközi gazdasági válság a tegnap kiadott legfrissebb brüsszeli előrejelzés adatainak tanúsága szerint. Jóllehet az Európai Bizottság az Unió mind a 27 tagországában jelentős nehézségeket és – Ciprus egyedüli kivételével – gazdasági visszaesést vár idén, a három legnagyobb mértékű hanyatlással kelet-európai országoknak, egészen pontosan a balti államoknak kell szembenézniük. Miközben a prognózis szerint uniós szinten átlagosan 4 százalék lesz a gazdasági csökkenés, Lettországban 13,1, Litvániában 11, Észtországban 10,3 százalékos visszaesést jósol a bizottság. Magyarországon 6,3 százalékos, Romániában 4 százalékos, Csehországban 2,7 százalékos, Lengyelországban 1,4 százalékos, Bulgáriában 1,6 százalékos GDP-csökkenést vár Brüsszel ebben az évben. Az eurózónához tartozó kelet-európai tagállamokban mindazonáltal nem ígérkezik jobbnak a várt teljesítmény: hazai össztermékük (GDP) 3,4 százalékkal, illetve 2,6 százalékkal csökken idén. Kirívóan magasra (11,3–15,7 százalék) nő a munkanélküliségi arány is a balti államokban, bár uniós szinten a legnagyobb arányra (17,3 százalék) Spanyolországban számítanak. |
A tegnap közzétett brüsszeli jelentés lefelé rontotta a Romániára vonatkozó, idei évre szóló előrejelzését. Ennek értelmében idén az államháztartási deficit a bruttó hazai termék (GDP) 5,1 százalékát teszi majd ki. Ennek okaként a tervezettnél nagyobb mértékű költségvetési kiadásokat említi meg, kiemelve a közalkalmazottak béreire fordítandó özszegeket is. Mint ismeretes, a 2009-es évre szóló állami költségvetés 4,6 százalékos GDP-arányos hiánnyal számol, gazdasági növekedést pedig mínusz 4 százalékra teszi.
„Az európai bizottsági jelentés arra mutat rá, hogy az állami költségvetés nem tudja fedezni azokat a kiadásokat, amelyeket tartalmaz, és a pénzügyminisztérium gyakorta igényel hitelt ezek kifizetésére” – fogalmazott a jelentés közzététele után Traian Băsescu államfő, aki szerint a dokumentum a „nyers és kegyetlen igazságot” tartalmazza. Hozzátette: a fenyegetés a tanárok, ügyészek, bírák és közalkalmazottak számára lehet a leginkább releváns.
„Jelen körülmények között a büdzsére való nyomásgyakorlás olyan dolog, ami nem visz sehová” – szögezte le az államelnök. Szerinte minden társadalmi kategóriának be kellene látnia, hogy az idei év jóval nehezebb lesz, mint a korábbiak, a lakosság pedig felelősségtudatról tenne tanúbizonyságot, ha tudatosítaná, hogy a válságos helyzetet szolidaritással lehet átvészelni, és azáltal, hogy mindenki reálisan használja fel a rendelkezésre álló anyagi erőforrásokat.
Az európai bizottsági jelentés a romániai munkanélküliségi ráta alakulására is kitér. Számításaik szerint a mutató az idei év végére eléri majd a 8 százalékot, és 2010 folyamán is csak enyhe csökkenést mutat majd. Akkorra 7,7 százalékos munkanélküliségi rátát jeleznek előre az uniós szakemberek, miközben az elmúlt közel két évtized 5 százalékos rekordértékét éppen tavaly regisztrálták. Amint arról lapunkban is beszámoltunk, a prognóziskészítéssel megbízott állami hatóság (CNP) az idei év végére 6,8 százalékos munkanélküliségi rátát vetített elő. Az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség statisztikája szerint március végén a munkanélküliség 5,6 százalékos volt, 0,3 százalékkal nőtt az előző hónaphoz viszonyítva, összesen 513 621 állástalant jegyeztek.
A fizetések is lassúbb ütemben növekednek az idei év folyamán a korábban prognosztizáltnál – mutat rá a tegnap közzétett brüsszeli jelentés. A januárban előrejelzett 9 százalékos növekedés helyett az uniós szakemberek most már csak 8,5 százalékos béremelésről beszélnek, s jövőre sem lehet jobbra számítani, 2010-re is mindössze 7,5 százalékos fizetésemelésre lehet számítani. Eközben a tavalyi év folyamán 22 százalékkal nőttek a bérek.
| Megállhat a gazdasági visszaesés ez év végére az Európai Unióban az Európai Bizottság tegnap kiadott gazdasági előrejelzése szerint, de idén az összesített GDP még várhatóan 4 százalékkal csökken. Jövőre a gazdaság lassan növekvőre fordulhat, de éves szinten Brüsszel még 2010-ben is 0,1 százalékos csökkenést vár. Ugyanezek a számok érvényesek az euróövezetre is. Mindkét jóslatot rontották a legutóbbi, januári előrejelzéshez képest, amelyben Brüsszel még csak 1,9 százalékos csökkenést várt idén, jövőre pedig 0,4 százalék növekedést. A munkanélküliség jövőre 11 százalékra nő az EU-ban a bizottság várakozása szerint, az államháztartási deficit pedig átlagosan 1,5 százalékra. Joaquín Almunia pénzügyi biztos tegnap úgy nyilatkozott, hogy Európa gazdasága a második világháború utáni időszak legmélyebb és legkiterjedtebb visszaesését szenvedi el. A kormányzatok és központi bankok „ambiciózus” intézkedései azonban várhatóan megállítják a visszaesést. A receszszió fő okai között említette azt, hogy súlyosbodott a globális pénzügyi válság, szűkült a világkereskedelem, és az egyes országokban lakáspiaci korrekció megy végbe. „Minél gyorsabban meg kell tisztítani a bankok mérlegeit az értékvesztett eszközöktől, és a bankokat szükség szerint fel kell tőkésíteni” – mondta a biztos. A 2008 második negyedévében kezdődött recesszió az év vége felé rosszabbra fordult, az utolsó negyedében mind az EU, mind az euróövezet GDP-je 1,5 százalékkal esett az előző negyedévhez képest. A felmérések és a tényleges adatok az idei év első negyedévében további romlást jeleznek. A lassulás az összes tagállamot érinti, de az egyes országok jövőbeni kilátásai a pénzügyi válságnak való viszonylagos kitettségüktől, lakáspiacuk dinamikájától és nyitottságuk mértékétől függően különbözőek, mutatott rá a bizottság. A keresletre vonatkozó visszafogott várakozások, a kapacitáskihasználtság meredek zuhanása és a még mindig szigorú finanszírozási feltételek következtében a válság különösen hátrányosan érintette a magánberuházásokat – állapította meg Almunia. Ugyanígy az export is nagymértékű szűkülést szenvedett el a világkereskedelem jelentős forgalomcsökkenésének következtében. A növekedéshez az idei évben csak az állami fogyasztás és az állami beruházások fognak hozzájárulni, részben az EU helyreállítási tervének keretében hozott költségvetési serkentő intézkedéseknek köszönhetően – tette hozzá. A prognózisból kiderül, hogy súlyosak a következmények a munkaerőpiac és az államháztartás tekintetében. Két év alatt körülbelül 8,5 millió munkahely szűnik meg, szemben a 2006–2008 közötti időszakban létrejött 9,5 millió új munkahelylyel – jósolja a bizottság. Az infláció az elmúlt hónapok során erőteljesen csökkent, és ez a tendencia – a bázishatások, a borús gazdasági kilátások és a nyersanyagok árának feltételezett csökkenése következtében – az év második és harmadik negyedévében várhatóan tovább folytatódik. Az áremelkedés idén egy százalék alatt marad az EU-ban, és 0,5 százalék alatt az euróövezetben. Ahogy az energia- és élelmiszerárak korábbi csúcspontjainak bázishatásai az ősz folyamán kiesnek a számítás alapjából, az infláció a jövő évben fokozatosan 1,25 százalékra nő. Brüsszel azt is megjegyezte, hogy a gazdasági és inflációs kilátásokat nagymértékű bizonytalanság jellemzi. A várakozásoknál roszszabb fejlemények bekövetkezésének kockázata főként a pénzügyi válság hatásaitól és a gazdaság különböző ágazatai közötti visszacsatolási mechanizmusok erősségétől függ. Másrészről a költségvetési és monetáris ösztönző intézkedések a vártnál hatékonyabbnak bizonyulhatnak a pénzügyi piacok stabilitásának és bizalmának visszaállítása, valamint a gazdasági tevékenység támogatása terén. Világszinten az EU jövőre már 2 százalékos emelkedést vár. A meghatározó uniós országok közül Németországban 5,4 százalékos, Franciaországban 3,0 százalékos, Spanyolországban 3,2 százalékos GDP-csökkenést vár idén Brüsszel. A balti államokban a visszaesés a 10 százalékot is meghaladja. |
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.