Nagyobb ráfordítás kell. A nagyon magas infláció miatt elkerülhetetlen a kamatok emelése
Fotó: Barabás Ákos
Továbbra is nagyon sok kedvezőtlen tényező van, ami a román gazdaságot megfoghatja, a legnagyobb kockázat pedig ezek közül a stagfláció veszélye – állapította meg a Krónika megkeresésére Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja. A makrogazdasági elemző ugyanakkor rámutatott: a szárnyaló infláció miatt elengedhetetlen volt az alapkamat emelése.
2022. július 13., 08:112022. július 13., 08:11
A Román Nemzeti Bank arra törekszik, hogy amennyire lehet, megtalálja az egészséges középutat, amikor az alapkamat emelésről dönt, ám ez a jelenlegi körülmények között hatalmas kihívás – szögezte le a Krónikának Bálint Csaba, a jegybank igazgatótanácsának tagja, akit azt követően faggattunk, hogy a BNR a múlt heti monetáris politikai ülésén 100 bázisponttal, 4,75 százalékra emelte az alapkamatot.
A döntés meghaladta az elemzők várakozását, ők 75 bázispontos növelésre számítottak. Mint ismeretes, legutóbb májusban növelte az alapkamatot a jegybank 75 bázisponttal, azelőtt április elején 50 bázispontos emelést hajtott végre.
A Román Nemzeti Bank igazgatótanácsa szerdai monetáris politikai ülésén 100 bázisponttal, 4,75 százalékra emelte az alapkamatot.
„A nagyon magas infláció miatt elkerülhetetlen a kamatok emelése, és ezen keresztül a pénz, a betétek, megtakarítások értékének a védelme, vagy legalább az infláció hatásának tompítása” – fejtette ki Bálint Csaba.
„Ezért történt Romániában lassúbb kamatemelés, a jegybank igyekszik megtalálni a középutat, hogy a kamat megfelelő legyen arra, hogy az inflációs folyamatot meg tudja fordítani, de közben ne tegyen elviselhetetlen terhet a gazdaságra” – részletezte a makrogazdasági elemző.
Rámutatott: több érv is szólt a száz bázispontos kamatemelés mellett. Egyik lényeges indok, hogy a korábbi májusi ülés óta az inflációs nyomás a vártnál rosszabb képet mutat; bár nem volt annyira jelentős a romlás, mint az azt megelőző hónapokban, az adatok azt jelzik, hogy az árnyomás továbbra is magas.
„Ez jelentős meglepetés volt, amit ugyanakkor óvatossággal kell kezelni a módszertani változások és egyéb tényezők miatt is” – hívta fel a figyelmet a közgazdász, jelezve ugyanakkor, hogy a növekedés azonban azt jelzi, hogy a kereslet továbbra is erősebb, mint a kínálat, az egyensúly továbbra sem állt helyre. Ráadásul a kínálat továbbra is akadozik az ellátási problémák, az emelkedő termelési költségek miatt, a kereslet viszont „meglepően erős”.
„Figyelembe kell venni, mi történik a világban, mit lépnek a régiós központi bankok, az Európai Központi Bank, az Amerikai Egyesült Államokban a FED. A helyzet a világban és a régióban is változott május óta” – mutatott rá Bálint Csaba.
Kifejtette, a magyar, a lengyel, a cseh központi bankok tovább folytatták a nagyon határozott, mondhatni agresszív kamatemelési ciklust: a Magyar Nemzeti Bank 7,75 százalékra emelte az alapkamatot, ez Csehországban 7 százalék, Lengyelországban 6,50. Ehhez képest Románia 3,75 százalékon volt, és a múlt heti döntéssel emelkedett 4,75-re az irányadó kamat, tehát a régión belül továbbra is Romániában a legalacsonyabb.
– részletezte Bálint Csaba. Arra is kitért, hogy a FED egy agresszív, 75 bázispontos kamatemelést hajtott végre, az Európai Központi Bank is most, júliusban lát neki a kamatok emelésének. Kérdésünkre Bálint Csaba leszögezte: azért kell figyelembe venni a környezetet, mert a kamat az adott régió fizetőeszközét vonzóvá vagy kevésbé vonzóvá teszi, a befektetők a magasabb hozamot keresik.
„Jelenleg olyan világban élünk, amikor magasak a kockázatok, a likviditást a nagy központi bankok visszaszívják, s egyre nehezebb finanszírozást találni. Ha egy központi bank az inflációnak, a kockázatoknak nem megfelelő, túl alacsony kamattal operál, azt az országot elhagyhatják, elkerülhetik a befektetők, ami az árfolyamra rendkívül negatív hatással lehet.
és ennek az lett a következménye, hogy 2010 és 2022 között a török líra-euró árfolyam 2-ről 17-re emelkedett, az infláció pedig jelenleg négyszer gyorsabb, mint Romániában vagy bárhol máshol a régióban” – magyarázta a szakember.
Nem túl derűlátó. Bálint Csaba szerint számos veszély leselkedik a román gazdaságra
Fotó: Erdély Bálint Előd
Bálint Csaba szerint a legnagyobb kockázat a stagfláció veszélye, vagyis a magas infláció és lassú gazdasági növekedés együttes jelentkezéséé, hiszen továbbra is nagyon sok kedvezőtlen tényező van, ami a gazdaságot megfoghatja.
„Mivel még nem látszik az orosz–ukrán háború vége, az energiaárak, ezen belül a földgáz ára továbbra is nagyon magas, sőt még emelkedik, tehát sok a bizonytalanság, a stagflációt nem lehet kizárni. A jelenlegi várakozások a meglepően erős első negyedévet követően felfele módosultak 2–2,5 százalékról 4 százalékra, ami nagyon erős kilátás, pozitív várakozás” – fogalmazta meg a közgazdász.
Mint mondta, ha a pozitív és a negatív meglepetések valószínűségét vizsgáljuk, sajnos a kockázatok mérlege mindenképpen lefele mutat a gazdasági növekedés szempontjából.
Közben az alapkamat-emeléssel párhuzamosan a múlt és ezen a héten is folytatódott a lejalapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) emelkedése, és egyre közelebb a 7 százalékos pszichológiai határ.
Mivel a törlesztőrészletek számottevően nőttek a ROBOR növekedése miatt, és a fogyasztói hitelek irányadó mutatója (IRCC) jelenleg évi 2,65 százalék, nagyon sok romániai hiteles kérvényezi törlesztési feltételei újratárgyalását a bankjától, és tér át az új referenciamutatóra. Bálint Csaba erre vonatkozó kérdésünkre kifejtette,
Jelenleg a 3 és 6 hónapos ROBOR, valamint az IRCC között jelentős az eltérés. Általában hosszú távon a 3 hónapos ROBOR valamivel magasabb, mint az IRCC, jelenleg ez a rés sokkal nagyobb a megszokottnál.
Ez azzal magyarázható, hogy a 3 és 6 hónapos ROBOR előretekintő, hamarabb reagál az infláció megemelkedésére, de a két mutató között fáziseltolódás van, az IRCC követni fogja a ROBOR-t, és a különbség a következő időszakban mérséklődni fog.
Az IRCC mindenképpen tovább fog emelkedni, azt sem lehet kizárni, hogy a ROBOR egy bizonyos időszakban alacsonyabb lehet. Ezért kell ajánlatokat kérni, meg kell vizsgálni a pozitívumokat-negatívumokat, az átállás költségeit” – sorolta az elemző.
Aláhúzta egyúttal: akinek van tartaléka, előtörlesztésen is gondolkodhat, mérlegelve annak előnyeit-hátrányait, bár ez valószínűleg csak egy szűk réteget érint, mert egy ilyen időszak után sokan a tartalékaikat már kisebb-nagyobb mértékben felhasználták.
Az év végéig biztosan nőni fog a három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) – vetíti előre Adrian Vasilescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!