Nagyobb ráfordítás kell. A nagyon magas infláció miatt elkerülhetetlen a kamatok emelése
Fotó: Barabás Ákos
Továbbra is nagyon sok kedvezőtlen tényező van, ami a román gazdaságot megfoghatja, a legnagyobb kockázat pedig ezek közül a stagfláció veszélye – állapította meg a Krónika megkeresésére Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja. A makrogazdasági elemző ugyanakkor rámutatott: a szárnyaló infláció miatt elengedhetetlen volt az alapkamat emelése.
2022. július 13., 08:112022. július 13., 08:11
A Román Nemzeti Bank arra törekszik, hogy amennyire lehet, megtalálja az egészséges középutat, amikor az alapkamat emelésről dönt, ám ez a jelenlegi körülmények között hatalmas kihívás – szögezte le a Krónikának Bálint Csaba, a jegybank igazgatótanácsának tagja, akit azt követően faggattunk, hogy a BNR a múlt heti monetáris politikai ülésén 100 bázisponttal, 4,75 százalékra emelte az alapkamatot.
A döntés meghaladta az elemzők várakozását, ők 75 bázispontos növelésre számítottak. Mint ismeretes, legutóbb májusban növelte az alapkamatot a jegybank 75 bázisponttal, azelőtt április elején 50 bázispontos emelést hajtott végre.
A Román Nemzeti Bank igazgatótanácsa szerdai monetáris politikai ülésén 100 bázisponttal, 4,75 százalékra emelte az alapkamatot.
„A nagyon magas infláció miatt elkerülhetetlen a kamatok emelése, és ezen keresztül a pénz, a betétek, megtakarítások értékének a védelme, vagy legalább az infláció hatásának tompítása” – fejtette ki Bálint Csaba.
„Ezért történt Romániában lassúbb kamatemelés, a jegybank igyekszik megtalálni a középutat, hogy a kamat megfelelő legyen arra, hogy az inflációs folyamatot meg tudja fordítani, de közben ne tegyen elviselhetetlen terhet a gazdaságra” – részletezte a makrogazdasági elemző.
Rámutatott: több érv is szólt a száz bázispontos kamatemelés mellett. Egyik lényeges indok, hogy a korábbi májusi ülés óta az inflációs nyomás a vártnál rosszabb képet mutat; bár nem volt annyira jelentős a romlás, mint az azt megelőző hónapokban, az adatok azt jelzik, hogy az árnyomás továbbra is magas.
„Ez jelentős meglepetés volt, amit ugyanakkor óvatossággal kell kezelni a módszertani változások és egyéb tényezők miatt is” – hívta fel a figyelmet a közgazdász, jelezve ugyanakkor, hogy a növekedés azonban azt jelzi, hogy a kereslet továbbra is erősebb, mint a kínálat, az egyensúly továbbra sem állt helyre. Ráadásul a kínálat továbbra is akadozik az ellátási problémák, az emelkedő termelési költségek miatt, a kereslet viszont „meglepően erős”.
„Figyelembe kell venni, mi történik a világban, mit lépnek a régiós központi bankok, az Európai Központi Bank, az Amerikai Egyesült Államokban a FED. A helyzet a világban és a régióban is változott május óta” – mutatott rá Bálint Csaba.
Kifejtette, a magyar, a lengyel, a cseh központi bankok tovább folytatták a nagyon határozott, mondhatni agresszív kamatemelési ciklust: a Magyar Nemzeti Bank 7,75 százalékra emelte az alapkamatot, ez Csehországban 7 százalék, Lengyelországban 6,50. Ehhez képest Románia 3,75 százalékon volt, és a múlt heti döntéssel emelkedett 4,75-re az irányadó kamat, tehát a régión belül továbbra is Romániában a legalacsonyabb.
– részletezte Bálint Csaba. Arra is kitért, hogy a FED egy agresszív, 75 bázispontos kamatemelést hajtott végre, az Európai Központi Bank is most, júliusban lát neki a kamatok emelésének. Kérdésünkre Bálint Csaba leszögezte: azért kell figyelembe venni a környezetet, mert a kamat az adott régió fizetőeszközét vonzóvá vagy kevésbé vonzóvá teszi, a befektetők a magasabb hozamot keresik.
„Jelenleg olyan világban élünk, amikor magasak a kockázatok, a likviditást a nagy központi bankok visszaszívják, s egyre nehezebb finanszírozást találni. Ha egy központi bank az inflációnak, a kockázatoknak nem megfelelő, túl alacsony kamattal operál, azt az országot elhagyhatják, elkerülhetik a befektetők, ami az árfolyamra rendkívül negatív hatással lehet.
és ennek az lett a következménye, hogy 2010 és 2022 között a török líra-euró árfolyam 2-ről 17-re emelkedett, az infláció pedig jelenleg négyszer gyorsabb, mint Romániában vagy bárhol máshol a régióban” – magyarázta a szakember.
Nem túl derűlátó. Bálint Csaba szerint számos veszély leselkedik a román gazdaságra
Fotó: Erdély Bálint Előd
Bálint Csaba szerint a legnagyobb kockázat a stagfláció veszélye, vagyis a magas infláció és lassú gazdasági növekedés együttes jelentkezéséé, hiszen továbbra is nagyon sok kedvezőtlen tényező van, ami a gazdaságot megfoghatja.
„Mivel még nem látszik az orosz–ukrán háború vége, az energiaárak, ezen belül a földgáz ára továbbra is nagyon magas, sőt még emelkedik, tehát sok a bizonytalanság, a stagflációt nem lehet kizárni. A jelenlegi várakozások a meglepően erős első negyedévet követően felfele módosultak 2–2,5 százalékról 4 százalékra, ami nagyon erős kilátás, pozitív várakozás” – fogalmazta meg a közgazdász.
Mint mondta, ha a pozitív és a negatív meglepetések valószínűségét vizsgáljuk, sajnos a kockázatok mérlege mindenképpen lefele mutat a gazdasági növekedés szempontjából.
Közben az alapkamat-emeléssel párhuzamosan a múlt és ezen a héten is folytatódott a lejalapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) emelkedése, és egyre közelebb a 7 százalékos pszichológiai határ.
Mivel a törlesztőrészletek számottevően nőttek a ROBOR növekedése miatt, és a fogyasztói hitelek irányadó mutatója (IRCC) jelenleg évi 2,65 százalék, nagyon sok romániai hiteles kérvényezi törlesztési feltételei újratárgyalását a bankjától, és tér át az új referenciamutatóra. Bálint Csaba erre vonatkozó kérdésünkre kifejtette,
Jelenleg a 3 és 6 hónapos ROBOR, valamint az IRCC között jelentős az eltérés. Általában hosszú távon a 3 hónapos ROBOR valamivel magasabb, mint az IRCC, jelenleg ez a rés sokkal nagyobb a megszokottnál.
Ez azzal magyarázható, hogy a 3 és 6 hónapos ROBOR előretekintő, hamarabb reagál az infláció megemelkedésére, de a két mutató között fáziseltolódás van, az IRCC követni fogja a ROBOR-t, és a különbség a következő időszakban mérséklődni fog.
Az IRCC mindenképpen tovább fog emelkedni, azt sem lehet kizárni, hogy a ROBOR egy bizonyos időszakban alacsonyabb lehet. Ezért kell ajánlatokat kérni, meg kell vizsgálni a pozitívumokat-negatívumokat, az átállás költségeit” – sorolta az elemző.
Aláhúzta egyúttal: akinek van tartaléka, előtörlesztésen is gondolkodhat, mérlegelve annak előnyeit-hátrányait, bár ez valószínűleg csak egy szűk réteget érint, mert egy ilyen időszak után sokan a tartalékaikat már kisebb-nagyobb mértékben felhasználták.
Az év végéig biztosan nőni fog a három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) – vetíti előre Adrian Vasilescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!