Nehéz helyzetbe kerülhetnek. A könnyűipar nehezen tudja kigazdálkodni a minimálbér-emelést
A béremelés előnyei vitathatatlanok, ám a román kormány intézkedésének árnyoldalai is vannak, különösen, ha a növekedéssel nem jár együtt a termelékenység növelése. Emelkedhet az infláció, ugyanakkor a vállalkozóknak is elegendő időt kellene hagyni, hogy betervezzék a béremelést – összegezték a lapunk által megszólaltatott szakértők. Cégek hagyhatják el az országot.
A romániai munkaerőpiac már most is nagyon feszített, a munkanélküliek aránya 4 százalék körülire csökkent, egy ilyen helyzetben, amikor a gazdaság növekszik, a bérek maguktól is növekednének – értékelt a Krónika megkeresésére Bálinth Csaba makrogazdasági elemző, amikor a december elsejétől tervezett minimálbér-emelésről, annak várható hatásairól kérdeztük. (Mint ismert, a kormány a jelenlegi 1900-ról 2080 lejre emeli a garantált jövedelmet az év utolsó hónapjától).
Rámutatott, az állam döntése, hogy minimálbért emel, löketet ad a bérek dinamikájának, ez a következő időszakban a fogyasztást is serkenteni fogja.
– mondta kérdésünkre Bálinth Csaba. Emlékeztetett, hogy az elmúlt néhány évben számos minimálbér-emelésre került sor, ezért vannak olyan ágazatok, amelyek viszonylag alacsony hozzáadott értéket állítanak elő, például a könnyűipar, ahol ezeket a növeléseket már nehezen tudják kigazdálkodni, az újabb emelés nehéz helyzetbe hozza ezeket. Már az elmúlt években volt példa arra, hogy ezek a vállalatok bezártak, vagy keletebbre – Ukrajnába, a Moldovai Köztársaságba, Ázsiába – költöztek. Az elemző szerint a kisvállalkozások egy részét is negatívan érintheti ez az intézkedés, hiszen ha nincsenek tartalékaik, nehezen tudják előteremteni a szükséges fedezetet a béremelésre. Másrészt abban a szektorban, ahol magasabb a hozzáadottérték-termelés, nem kellene gondot jelentenie a minimálbér-emelésnek – vallja Bálinth Csaba, aki szerint a befektetők számára Románia egyik vonzereje az olcsó munkaerő volt, ám „nem akarjuk, hogy ez sokáig így legyen”.
Ugyanakkor nem lehet csak a béreket növelni,
– hívta fel a figyelmet a közgazdász.
Bálinth Csaba arra is kitért, hogy a bérek már hosszabb ideje gyorsabban emelkednek, mint a termelékenység, az arány eltolódik, és ennek az árnyoldalai már megmutatkoznak a gazdaságban. Megjelenik a pluszkereslet, de ezt már helyi termékekből nem tudjuk kielégíteni, ezért megnő az importigény, és hiába növekszik az export, már nem tudja tartani a lépést a behozatallal. A másik negatívum, hogy ha magasabb a bértömeg, a termékek, a szolgáltatások nem növekednek arányosan, akkor a vállalatok csak úgy tudják helyrebillenteni a mérleget, ha megemelik az árakat, ez pedig inflációemelkedéshez vezet. „Mindenki megfizeti végül, amit egyik oldalon nyerünk azzal, hogy nőnek a bérek, hiszen ha a pénzromlás mértéke erősödik, emelkednek a kamatok, a bankközi kamatlábak” – részletezte Bálinth Csaba.
A romániai munkásnak is meg kell adni azt, ami jár, különben nem marad szakember az országban – szögezte le megkeresésünkre Erdei-Dolóczki István. A képviselőház pénzügyi bizottságának tagja ugyanakkor fenntartásokkal kezeli, hogy a kormány utolsó pillanatban jelent be ilyen horderejű változást, és nem hagy időt a vállalkozói szférának a felkészülésre. A politikus rámutatott, ha a hazai és a multinacionális cégek minimálbéren, vagy ahhoz közeli fizetésen tartják az alkalmazottaikat, akkor „nem csodálkozhatunk, hogy nincsenek szakemberek, mert elmentek külföldre”. „A munkaerő-elvándorlás megfékezésének egyetlen módja, ha megemelik a fizetéseket, akár erőszakosabban is, mint ahogy most teszi a kormány” – véli az RMDSZ-es honatya.
„Munkalehetőség most van, de az embereket meg kell fizetni” – szögezte le a képviselő. Szerinte ha a hazai szakmunkásnak megadják a nyugati országokban alkalmazott bérek legalább 75 százalékát, akkor itthon maradnak a családjuk mellett. Arra is rámutatott, hogy ha egy vállalkozó megfelelő bért ad, akkor nem zavarhatja a kormány döntése. Hangsúlyozta, a döntéshozók arra vártak, derüljön ki, hogy a gazdasági növekedés fedezi-e a béremelést, de akkor sem lehet utolsó percben meghozni és bejelenteni egy ilyen döntést. „Augusztusban kellett volna bejelenteni, hogy jövő év elejétől növekszik a minimálbér. Másként is lehet ünnepelni, nem kell december 1-jére szimbolikusan fizetésemelést adni a romániai polgároknak” – szögezte le Erdei-Dolóczki István. A politikus abban bízik, hogy a statisztikai intézet előrejelzése helytálló, és a gazdasági növekedés fedezi a béremelést.
A Román–Német Kereskedelmi és Iparkamara (AHK Románia) eközben arra figyelmeztette a kormányt, hogy
„Az elmúlt négy év alatt a minimálbér megkétszereződött, azonban a termelékenység nem tudja tartani a lépést. Ahhoz, hogy biztosítani lehessen, hogy a fizetésemelések összhangban vannak a termelékenység növekedésével, a Romániában jelen levő német vállalatoknak rendkívül fontos, hogy Románia kormánya masszívan is sürgősen befektessen a szakképzésbe és az egyetemi oktatásba, mint ahogy az infrastrukturális projektekbe is” – szögezi le a német kereskedelmi kamara. Kiemelik ugyanakkor, hogy a kormánynak stabil és fenntartható gazdasági keretet kellene biztosítania. Ezzel szemben – teszik hozzá – a fizetésemelések miatt fennáll a veszély, hogy az importok bővülése mellett mélyüljön a folyó fizetési mérleg hiánya, ami inflációhoz, vagyis drágulásokhoz és ezzel párhuzamosan a lej leértékelődéséhez vezet.
Az AHK szerint különben nincs értelme a differenciált diplomás minimálbérnek, mivel elsősorban nem az számít, hogy mit tanult az alkalmazott, hanem hogy mit valósít meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!