
Nem élnek karámban. Az állam nem hajlandó fi zetni a sertéspestisjárvány idején közfeladatnak tekinthető vaddisznóirtásért cserébe
Fotó: 123RF
Egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a szakminisztérium teljesen szakmaiatlan vadgazdálkodása miatt a romániai vadásztársaságok. A lapunk által megkérdezett szakemberek szerint a román állam – az Európai Unióban egyedülálló módon – a védett vadállomány fenntartásáért cserébe semmiféle kompenzációt nem nyújt a vadásztársaságoknak. A vadgazdálkodáson nem segít a nemrég elfogadott új vadászati törvény sem.
2020. február 04., 08:442020. február 04., 08:44
„A romániai vadgazdálkodást úgy lehetne tömören összefoglalni, hogy az állam elvárja a nonprofit, civil szervezetként működő vadászegyesületektől, hogy folyamatosan lássanak el közfeladatokat, amiért cserébe nem fizet” – foglalja össze a hazai vadászegyesületek legfőbb panaszát Benke József erdőmérnök. A Zetelaki Vadásztársaság igazgatója úgy véli, a súlyos helyzeten a 2006/407-es számú vadászati törvény idén elfogadott módosítása sem változtat.
Az állami erdőigazgatóság a romániai erdős területek, és ezzel együtt a vadállomány egyharmada felett rendelkezik. A vadászterületek mintegy kétharmada nonprofit szakegyesületekhez tartozik, amelyek semmiféle állami támogatásban nem részesülnek, ennek ellenére gondozniuk és védeniük kell a védett vadak listáján szereplő medve-, farkas-, hiúz- és vadmacskaállományt. „Románia kivételével valamennyi európai uniós országban ezekért a közfeladatokért az állam törvényileg szabályozott kompenzációt fizet a vadászokat tömörítő szervezeteknek. A mi helyzetünk éppen olyan igazságtalan, mint azoké az erdőtulajdonosoké, akiknek fás területeit védett erdővé nyilvánították, ahonnan nem lehet fát kitermelni, de az állam mégsem fizet kompenzációt” – magyarázza az udvarhelyszéki szakember.
A bajok fő oka a normális vadgazdálkodást megakadályozó minisztériumi törekvésekben keresendő. A vadászati szakember szerint a zöldszervezetek nyomására a környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti minisztériummal nem lehet szakmai vitát folytatni az ésszerű romániai vadgazdálkodásról. Erre egyik példa a túlszaporodott medveállomány helyzete.
„Az elkeseredett gazda megmérgezi vagy hurokba csalja az állatot, így a minisztérium mindenféle szakmaiságot nélkülöző, kaotikus döntései miatt pusztul a védett vadállomány, egyre nagyobb kárral maradnak a gazdák, és a vadászegyesületek is nagyon nehezen tudnak talpon maradni” – illusztrálja a bukaresti környezetvédelmi tárca döntéseinek következményeit Benke József.
Fotó: Pinti Attila
Az 55 ezer hektáron gazdálkodó Zetelaki Vadászegyesület is csak úgy tud gazdaságilag talpon maradni, ha az évenként megkapott medvekvótát eladja nyugat-európai vagy pénzes hazai vadászoknak, akik legalább ötezer eurót fizetnek egy-egy medvetrófeáért. Ezzel együtt is
A hegyi erdőségekben eleve kevesebb a vad, mint domb- vagy síkvidéken, ahol több élelemhez jut hozzá a vadállomány, magyarázza az egyesület vezetője, aki nem tartja meglepőnek, hogy Magyarország Európa egyik vadászati nagyhatalma. Igaz, a magyar vadgazdálkodás teljesen más állami megítélés alá esik, mint a romániai.
A szakember példaként a sertéspestis okozta gondokat említi: a szakminisztérium duplájára emelte a kilövésre kerülő vaddisznók kvótáját, aminek teljesítése nagyon nehéz, mert „a vaddisznók nem karámban élnek”. A közfeladatnak tekinthető vaddisznóirtásért cserében azonban az állam nem hajlandó fizetni. A lelőtt állatok húsának kötelező bevizsgálási díját sem téríti meg, az is a vadásztársaságok terheit növeli.
– fogalmaz Benke József. A Zetelaki Vadásztársaság vezetője szerint azért vannak szerencsésebb helyzetben a Székelyföldön, mert magánerdészet területén gazdálkodhatnak, és a két intézmény jól együtt tud működni egymással. Két vadőrük egyben erdész is, másrészt erdészek is vannak a vadászegyesület tagjai között.
Asztalos István, a Kolozs megyei Tordaszentlászló község alpolgármestere régóta vadászik, így a vadkárok megtérítésével kapcsolatos előírásokat vadászati és önkormányzati szempontból is átlátja. Úgy véli, a domb- és síkvidéken okozott vaddisznó- és egyéb vadkár megítélése lényegesen nem változik az új törvény megjelenése után sem.
„A mezőgazdasági termelőnek azonnal jelentenie kell a vadkárt a helyi polgármesteri hivatalban, amely bizottságot hoz létre a helyi mezőgazdasági szakember, a megyei környezetvédelmi hivatal és a területileg illetékes vadászegyesület képviselőjének részvételével. A bizottság méri fel a kárt, és ő is szabja meg a kártérítést. A kártérítés összege azonban rendszerint nem fedezi a gazda valós kárát” – magyarázza Asztalos.
Benke József szerint a vadászható állatfajok esetében a vadászegyesület abban az esetben kell, hogy kártérítést fizessen, amennyiben nem lőtte ki a vadkárt okozó állatok kvótáját, nem etette a vadakat az erdőterületek bérlését szabályozó szerződés értelmében, illetve nem segítette a mezőgazdasági területek tulajdonosait elhárító vadászattal. Ez utóbbi Asztalos szerint azt feltételezi, hogy a gazda tavasszal beadvánnyal hozza a vadászegyesület tudomására, miszerint a vadak járásának legjobban kitett határrészekben mit termeszt. A Kolozs megyei önkormányzati vezető szerint eddig is több vadkárbecslést végeztek a környékbeli önkormányzatok, azonban a kifizetések menetéről nem tud, mert arról nem értesítették a polgármesteri hivatalokat.
Fotó: Barabás Ákos
A vadkárok megtérítése terén igazából a védett fajok esetében hozott áttörést a törvény, hiszen ezeket az állam fizeti ki – véli Benke József. Székelyföldön a medvék kártétele a legjelentősebb, a szakember szerint azonban mégsem a kártérítések növelése a járható út, hanem az ésszerű vadgazdálkodás.
– összegzi véleményét a székelyföldi szakember.
Sokak szerint a vadászat lassan megfizethetetlen luxussporttá válik Romániában. Miután az állam folyamatosan beleszól a vadgazdálkodás menetébe, a szakegyesületek csak az egyre nagyobb tagdíjakkal és az egyre drágábban értékesített trófeákkal tudják kigazdálkodni az egyesületek fenntartási költségeit. Asztalos István szerint az évi kétezer lejt meghaladó tagdíj, illetve a fegyverrel, ruházattal és egyéb kiegészítőkkel járó kiadások már akkora összegre rúgnak, hogy sokan visszaadják a vadászati engedélyüket. Aki külön engedélyt szeretne vaddisznóra, nyúlra, fácánra vagy más kisvadra, annak minden eddiginél mélyebben a zsebébe kell nyúlnia. Benke József szerint a vadászat luxustevékenységgé válik, eközben pedig az állam továbbra is ezeknek a kiadásoknak a terhére akarja ráfűzni a saját vadvédelmi közfeladatait, térítés nélkül.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
szóljon hozzá!