Fotó: Erdély Bálint Előd
Nagyüzemekben és kisgazdaságokban egyaránt megviselte a disznótartást az afrikai sertéspestis. A legtöbb gazdaudvarból eltűnt a karácsonyra hizlalt disznó, és a tiltások miatt csak a feketepiacon lehet malacot és hízót vásárolni. Szakemberek vészharangot kongatnak, hiszen immár a hazai sertéshúsfogyasztás 70 százalékát importból szerzi be Románia.
2021. október 10., 12:192021. október 10., 12:19
2021. október 10., 19:072021. október 10., 19:07
A Szilágy menyei Menyőben két disznófarm is működik, az egyik Szepesi Loránd tulajdona. A tíz évvel ezelőtt európai uniós támogatással elindított agrárvállalkozás a legnehezebb időszakát éli. A korábbi években is voltak hullámvölgyek, nehéz időszakok, amikor a masszív disznóhús-behozatal miatt egy euró alá esett az élősertés kilónkénti felvásárlási ára. Egy-két alkalommal a bukaresti mezőgazdasági minisztérium közbelépett gyorssegéllyel, hogy a disznófarmok ne menjenek csődbe. Ezzel együtt is sok felszámolódott az elmúlt tíz évben, az afrikai sertéspestis miatti folyamatos megszorítások azonban lehetetlen helyzetbe hozták a kisgazdaságokat is.
A Szepesi-farmot legutóbb 45 napra zárta le a megyei állategészségügyi hatóság, mert 30 kilométeres körzetben egy magángazdaságban pestisben elhullt állatot találtak. A másfél hete feloldott zárlatot követően a farm több száz túlsúlyos, 200 kg körüli vágóállatot szállított a nagybányai vágóhídra, amit „aprópénzzel” fizettek ki. Olyan körülmények között, hogy a normál súlyú (100–125 kg-os) sertések kilónkénti felvásárlási ára is 5,80 lej, ami önköltségi ár.
A Zilah és Szilágycseh közötti magyar községekben az elmúlt 20 évben európai uniós támogatással létrehozott hat disznófarm nehéz helyzetbe került: több vállalkozó megbánta, hogy belevágott a farmonként több millió lejes önrészt (bankhitelt) igénylő mezőgazdasági beruházásba, miközben a hat szilágysági disznófarm egyikén sem találtak pestisben megbetegedett állatot. Szepesi Loránd szerencsésebb helyzetben van, mert idejében elindított egy húsmarhafarmot arra az eshetőségre, ha a disznóhizlalás befuccsolna.
A szilágysági vállalkozó az állattartók legnagyobb gondját a bizonytalanságban látja, nem lehet előre tervezni. „Egyes vélemények szerint 20–30 százalékos disznóhúsár-emelkedés várható, de ez csak szóbeszéd, a felvásárlási árakban semmiféle elmozdulást nem látunk” – magyarázza a Szilágyszeg községben dolgozó farmer.
A háztáji disznótartók még nehezebb helyzetben vannak, mert nem tudnak sem malacot vásárolni, sem vágóállatot értékesíteni, több éve szünetelnek az állatvásárok. Mivel több erdélyi megyében afrikaisertéspestis-gócokat tart nyilván az állategészségügyi hatóság, leállították az állatok forgalmazását. Horváth Csaba állatorvos, a Kalotaszegi Gazdák Egyesületének a falugazdásza szerint a kisgazdaságokban haldoklik az állattartás: egyre kevesebb gazdának van tehene vagy disznója. A sertéstartást az afrikai sertéspestist övező állategészségügyi megszorítások lehetetlenítik el: a gazda nem tud malacokat vásárolni, és a hízóját sem tudja hivatalosan értékesíteni.
– fogalmaz a falugazdász.
Fotó: 123RF
Horváth Csaba szerint a hatóságok részéről nagyobb rugalmasság és kevesebb bürokrácia kellene, hogy a mai súlyos helyzetet orvosolni lehessen. Vakvágánynak tartja, hogy a disznótartó kisgazdákat az illegalitás mezejére kergeti a kormány. A falu háztáji gazdaságában talált sertéspestises állat, vagy a határban elhullt vaddisznó miatt egy 30 km-es körzetet lezárni meggondolatlan döntés, ami hosszabb távon felszámolja a környék állattartó gazdaságait. A falugazdász újragondolná az állatforgalmazás szabályozását, mert a mai rendszer a kisgazdaságok számára működésképtelen: amíg egy malac hivatalos adásvételéhez 4 állategészségügyi igazolás szükséges az állatorvos részéről, a gazdák még ott sem fognak élni a legális lehetőséggel, ahol nincs pestisveszély.
A kalotaszegi szakember nagy hibának tartaná, ha a sertéstartó kisgazdaságok felszámolódnának. Egyrészt egy 8–10 kocás állattelep eltarthatja a gazdacsaládot, másrészt a kisgazdaságok vágóállat-felhozatalára nagy a kereslet. Nem véletlen, hogy amíg a vágóhidak keveset fizetnek a nagyüzemi sertésekért, a kisgazdaságban nevelt disznó ára drága, sőt a pár évvel ezelőtt 100–150 lejért megvásárolható 6–8 hetes malacért négyszáz lejt is elkérnek a kocát tartó gazdák.
Az Országos Állategészségügyi Hatóság nagy vitát kavart rendelettervezete a kisgazdaságokról – amely többek között kimondja, hogy egy kisgazdaságban legfentebb öt sertést lehet tartani családi fogyasztásra, de disznót eladni nem lehet – megbukott, mielőtt a kormány asztalára kerülhetett volna. Könczei Csaba háromszéki RMDSZ-es képviselő, a mezőgazdasági szakbizottság tagja szerint közös összefogással sikerült megakadályozni, hogy a javaslatból kormányrendelet szülessen.
„Júniusban terjesztettem elő a parlamentben egy törvénytervezetet, amely szabályozná a kisgazdaságokban a sertéstartást. Ez lehetőséget teremt a kistermelőknek arra, hogy vállalkozói háttér nélkül tarthassanak egy kocát, és értékesíthessék annak szaporulatát. Ha javaslatunkat a román törvényhozás elfogadja, sikerül különbséget tenni a kisgazdaságok és az agrárvállalkozóként fenntartott disznófarmok között” – nyilatkozta a Krónikának a háromszéki agrárpolitikus.
A gócpont körüli térségből a disznók zömét vágóhídon kellett volna értékesíteni, ahogyan azt más országokban is teszik, így az államkasszát sok kiadástól lehetett volna tehermentesíteni, és a gazdáknak sem vették volna el a kedvét a sertéstartástól. „A »járványkezeléssel« csak azt értük el, hogy alig van már sertés az országban, és a hazai disznóhúsfogyasztás 70 százalékát importáljuk” – fogalmazott lapunknak Könczei Csaba.
Leszálló ágon a sertéspestis
Az Országos Állategészségügyi Hatóság honlapján közzétett adatok szerint a Romániába 2019-ben berobbant afrikai sertéspestis kezelése pozitív irányt mutat. Míg két évvel ezelőtt országszerte 1728 fertőzési gócpontot számoltak fel, tavaly 1063 gócpontot jegyeztek, idén pedig 726 gazdaságban találtak beteg állatot az ország 38 megyéjében. Erdélyben hét megyében vannak afrikai sertéspestises gócpontok: a legtöbb Szatmár megyében (6), Maros és Szeben 2, Bihar, Beszterce-Naszód, Szilágy és Fehér megye egy-egy gócponttal szerepel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!