Erre az Országos Statisztikai Hivatal (INS) tegnap közzétett adatsorából derül fény.
Mint kiderül, akárcsak korábban, a legnagyobb fizetéseket a pénzügyi közvetítői szektorban tevékenykedők vitték haza, az ágazat nettó átlagkeresete elérte a 3220 lejt. Változatlan a legrosszabbul keresők köre is, a legalacsonyabb fizetések a fafeldolgozó iparban – a bútorgyártást leszámítva – vannak, ahol az átlagbér alig éri el a 689 lejt. Háromezer lejnél többet – nettó 3162 lejt – még a légi szállítás területén dolgozók kerestek.
A prémiumok függvénye is a béremelés
A júniusi látványos fizetésemelkedés tényét a szakemberek különben azzal magyarázzák, hogy a legtöbb vállalatnál ebben a hónapban adták ki a közalkalmazottaknak a nyaralási prémiumokat, több szektorban továbbá tevékenység alapján is osztottak pluszpénzt. Például a postai, erdészeti, villanyáram-, illetve földgáz-szolgáltatói, kőolaj-feldolgozó ipari alkalmazottak fizetései akár 11–15 százalékkal is emelkedtek májushoz képest. Öt-nyolc százalékkal vihettek haza többet az előző havi fizetésüknél az egészségügyben vagy a vegyiparban dolgozók.
Vannak azonban olyan gazdasági szektorok is, ahol júniusban csökkenés volt tapasztalható az előző hónaphoz képest. Igaz, legtöbb esetben ezt azzal magyarázzák az INS szakértői, hogy sok helyen a májusi fizetésre tették rá a nyaralási pluszpénzt. Ám hozzáteszik, egyes területeken a termelékenység is visszaesett. Az amúgy legjobban kereső pénzügyi közvetítők például a múlt hónapban 11,4 százalékkal vittek haza kevesebbet, mint amekkora a májusi bérük volt. A bányászok, a fémfeldolgozók, a légi szállítók, valamint a számítástechnikai felszereléseket gyártók nettó bére eközben 6–10 százalékkal esett vissza.
A nettó átlagbér és a fogyasztói árak alapján kiszámított reálbér májushoz képest júniusban elérte a 101,7 százalékot. Ha pedig az 1990. októberi reálbérhez viszonyítunk, akkor a növekedés 122,3 százalékos.
Uniós fizetésű vezetők, szegény alkalmazottak
Jelen pillanatban a multinacionális vállalatoknál dolgozó menedzserek fizetése megegyezik a kelet-közép-európai társaik béreivel, ám az „átlagalkalmazottak” bérei között még mindig szakadékként tátong a különbség. Hiszen egy romániai átlagbeosztott alig az 56 százalékát keresi meg csehországi társa fizetésének, míg menedzseri szinten ez a számarány 91 százalékos. A magyarországi menedzserek pedig csak 6 százalékkal keresnek többet, mint a romániaiak.
Úgy tűnik, idén a kiskereskedelmi és az autóeladással foglalkozó menedzserek számíthatnak a legszámottevőbb béremelkedésre – az elmúlt 12 hónap során már 50 százalékkal emelkedett a fizetésük.
A munkaerő-piaci szakemberek különben érdekességként emelik ki, hogy a különböző szintű menedzserek fizetései között egyre csökken a különbség: miközben egy csúcsmenedzser 2004-ben mintegy 50 százalékkal keresett többet, mint egy humánerőforrás- vagy marketingigazgató, addig 2007 végére ez a különbség 21 százalékos. Csökkent, bár nem ennyire látványosan a menedzseri fizetés és az átlagbér közötti különbség is: míg 2006-ban a vezetői fizetés 12,6-szor volt magasabb a beosztottakénál, addig a tavalyi év végére ez a különbség 11-szeresre csökkent.
Miért nő a menedzserek fizetése?
Igen kevés megfelelően képzett és tapasztalt vezető található jelenleg a hazai piacon, ezért nő épp ilyen mértékben a bérük – vallják a humánerőforrás-szakértők. Romániában ugyanis a meghirdetett menedzseri állásokra az egyik legnehezebb megfelelő személyt találni, miközben az európai államokban ez csak igen ritkán jelent gondot. Szintén menedzserhiányhoz vezet az a tény is, mely szerint sok jó beosztásban levő vezető választja azt, hogy a multinacionális cégen belül más országban vállal munkát – legtöbb esetben egy új leányvállalat indításánál való segédkezésről van szó, ami pedig a hazainál jóval magasabb fizetést feltételez.
A menedzserek közül is a legnagyobb fizetésük az IT-vezetőknek, a marketingigazgatóknak, illetve a humánerőforrás-menedzsereknek van. A HR-vezetők átlagbére havi 4000 euró körüli, ám akadnak olyanok is, akik mindenféle más juttatás nélkül is megkeresik a nettó 9800 eurót.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Látogatottsági adatok