Erre az Országos Statisztikai Hivatal (INS) tegnap közzétett adatsorából derül fény.
Mint kiderül, akárcsak korábban, a legnagyobb fizetéseket a pénzügyi közvetítői szektorban tevékenykedők vitték haza, az ágazat nettó átlagkeresete elérte a 3220 lejt. Változatlan a legrosszabbul keresők köre is, a legalacsonyabb fizetések a fafeldolgozó iparban – a bútorgyártást leszámítva – vannak, ahol az átlagbér alig éri el a 689 lejt. Háromezer lejnél többet – nettó 3162 lejt – még a légi szállítás területén dolgozók kerestek.
A prémiumok függvénye is a béremelés
A júniusi látványos fizetésemelkedés tényét a szakemberek különben azzal magyarázzák, hogy a legtöbb vállalatnál ebben a hónapban adták ki a közalkalmazottaknak a nyaralási prémiumokat, több szektorban továbbá tevékenység alapján is osztottak pluszpénzt. Például a postai, erdészeti, villanyáram-, illetve földgáz-szolgáltatói, kőolaj-feldolgozó ipari alkalmazottak fizetései akár 11–15 százalékkal is emelkedtek májushoz képest. Öt-nyolc százalékkal vihettek haza többet az előző havi fizetésüknél az egészségügyben vagy a vegyiparban dolgozók.
Vannak azonban olyan gazdasági szektorok is, ahol júniusban csökkenés volt tapasztalható az előző hónaphoz képest. Igaz, legtöbb esetben ezt azzal magyarázzák az INS szakértői, hogy sok helyen a májusi fizetésre tették rá a nyaralási pluszpénzt. Ám hozzáteszik, egyes területeken a termelékenység is visszaesett. Az amúgy legjobban kereső pénzügyi közvetítők például a múlt hónapban 11,4 százalékkal vittek haza kevesebbet, mint amekkora a májusi bérük volt. A bányászok, a fémfeldolgozók, a légi szállítók, valamint a számítástechnikai felszereléseket gyártók nettó bére eközben 6–10 százalékkal esett vissza.
A nettó átlagbér és a fogyasztói árak alapján kiszámított reálbér májushoz képest júniusban elérte a 101,7 százalékot. Ha pedig az 1990. októberi reálbérhez viszonyítunk, akkor a növekedés 122,3 százalékos.
Uniós fizetésű vezetők, szegény alkalmazottak
Jelen pillanatban a multinacionális vállalatoknál dolgozó menedzserek fizetése megegyezik a kelet-közép-európai társaik béreivel, ám az „átlagalkalmazottak” bérei között még mindig szakadékként tátong a különbség. Hiszen egy romániai átlagbeosztott alig az 56 százalékát keresi meg csehországi társa fizetésének, míg menedzseri szinten ez a számarány 91 százalékos. A magyarországi menedzserek pedig csak 6 százalékkal keresnek többet, mint a romániaiak.
Úgy tűnik, idén a kiskereskedelmi és az autóeladással foglalkozó menedzserek számíthatnak a legszámottevőbb béremelkedésre – az elmúlt 12 hónap során már 50 százalékkal emelkedett a fizetésük.
A munkaerő-piaci szakemberek különben érdekességként emelik ki, hogy a különböző szintű menedzserek fizetései között egyre csökken a különbség: miközben egy csúcsmenedzser 2004-ben mintegy 50 százalékkal keresett többet, mint egy humánerőforrás- vagy marketingigazgató, addig 2007 végére ez a különbség 21 százalékos. Csökkent, bár nem ennyire látványosan a menedzseri fizetés és az átlagbér közötti különbség is: míg 2006-ban a vezetői fizetés 12,6-szor volt magasabb a beosztottakénál, addig a tavalyi év végére ez a különbség 11-szeresre csökkent.
Miért nő a menedzserek fizetése?
Igen kevés megfelelően képzett és tapasztalt vezető található jelenleg a hazai piacon, ezért nő épp ilyen mértékben a bérük – vallják a humánerőforrás-szakértők. Romániában ugyanis a meghirdetett menedzseri állásokra az egyik legnehezebb megfelelő személyt találni, miközben az európai államokban ez csak igen ritkán jelent gondot. Szintén menedzserhiányhoz vezet az a tény is, mely szerint sok jó beosztásban levő vezető választja azt, hogy a multinacionális cégen belül más országban vállal munkát – legtöbb esetben egy új leányvállalat indításánál való segédkezésről van szó, ami pedig a hazainál jóval magasabb fizetést feltételez.
A menedzserek közül is a legnagyobb fizetésük az IT-vezetőknek, a marketingigazgatóknak, illetve a humánerőforrás-menedzsereknek van. A HR-vezetők átlagbére havi 4000 euró körüli, ám akadnak olyanok is, akik mindenféle más juttatás nélkül is megkeresik a nettó 9800 eurót.
Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.
Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.
Romániában az előző időszakokhoz hasonlóan továbbra is csökken a kis boltok száma, míg a 400 és 999 négyzetméter közötti kereskedelmi egységek kategóriájában jelentős növekedés tapasztalható.
A kormány a tervek szerint még ezen a héten jóváhagyja a 2026-os állami költségvetés tervezetét, majd elküldi a parlamentnek elfogadásra – jelentette ki szerdán Ilie Bolojan miniszterelnök.
Idén januárban a nyers adatok szerint 9,1 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 6,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2025 első hónapjához képest.
Ha az iráni konfliktus kirobbanása óta látottaknál enyhébben, de szerdán is emelte üzemanyagárait Romániai legkiterjedtebb töltőállomás-hálózatával rendelkező Petrom.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.