Soros „beszólt” az Uniónak

A magyar–amerikai nagybefektető a Pi Capital nevű befektetési-üzleti csoport hétvégi szakmai rendezvényén kijelentette: tekintettel a válság méretére, az EU-csúcson kidolgozott cselekvési terv „ismét túl kevés, és túl késői is”. „Az intézkedési csomag megnyugvást fog okozni, mert piac annyira megszállottan hiányolta eddig a kezdeményezéseket. A puszta tény, hogy valamit elértek, jelentős megkönnyebbülés... De mindez egy naptól három hónapig terjedő időszakra lesz csak jó” – vélekedett Soros, akinek előadásából a The Sunday Telegraph című vezető vasárnapi konzervatív brit lap idézett részleteket. Soros ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy „sajnos nem ez az utolsó válság, mivel az alapvető kérdéseket nem rendezték... Egyértelmű, hogy fenntarthatatlan a Görögország által felhalmozott és még most is halmozódó adósságállomány, és az ország gyakorlatilag fizetésképtelen.”

„Jóval kisebb az adósságleírás”

A görög adósságleírással kapcsolatban Soros György a londoni rendezvényen azt mondta, hogy a javasolt 50 százalékos „haircut” – a teljes görög adósságállományra vetítve – valójában nem egészen 20 százalékos adósságcsökkentést jelent, mivel csak a magánszektorbeli befektetőkre vonatkozik. Hozzátette: egyáltalán nem egyértelmű az sem, hogy a magánszektor ténylegesen végrehajtja-e ezt az „önkéntes” adósságcsökkentést, mivel sok bank a görög kormánykötvények teljesíthetetlenné válásának rizikójára köthető piaci biztosítási csereügyletekkel (credit default swaps, CDS) fedezte magát a görög adósságveszteségek ellen, ám (éppen a leírás „önkéntesnek” minősített jellege miatt) e CDS-kontraktusok nem fognak életbe lépni. Soros Görgy szerint ezért a bankok szempontjából jobb lett volna egy olyan „adósi fejlemény”, amely aktiválja a CDS-kontraktusokat és megvédi a pénzintézeteket a veszteségektől. Hozzátette: ez olyan megoldatlan probléma, amely „a következő hetekben még előkerülhet”.

Egyetértenek az elemzők

Soroséhoz hasonló véleményüknek adtak hangot az EU-csúcs utáni értékeléseikben nagy londoni elemzőházak szakértői is. A Capital Economics – az egyik vezető citybeli pénzügyi-gazdasági elemzőcég – közgazdászai szerint jóllehet a csúcstalálkozón elért döntések előrelépést jelentenek, gyanítható azonban, hogy a piac hamarosan ugyanúgy „túl kevésnek és túl későinek” fogja értékelni e döntéseket, mint „a válságra adott eddigi válaszlépések mindegyikét”. A ház szerint ugyanis a csúcson meghozott különböző intézkedések csak az euróválság tüneteit kezelik, az okait nem. Például a görög adósságleírás, vagy a bajba került eurótagállamok kisegítésére szolgáló Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) kapacitásbővítése nem gyógyír a perifériális tagállamok alapvető versenyképtelenségére. Emellett kevés jele van az elmozdulásnak a széleskörű költségvetési unió felé, amely végső soron szükségessé válhat az euró egyben tartása végett – vélekedtek az EU-csúcs utáni kommentárjukban a Capital Economics londoni elemzői. Mindezek alapján a ház szakértői közölték: továbbra is azt jósolják, hogy az adósságválság elhúzódó recesszióba sodorja az euróövezetet, és végül a valutaunió „valamilyen formájú felbomlásához” vezet.

Egy másik nagy londoni pénzügyi elemzőközpont, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) közgazdászai szerint a görög adósságleírás mértéke „megfelelőnek tűnik”, de ha a görög gazdaságot nem sikerül ismét növekedési pályára állítani, és nem sikerül elejét venni az adósságok újbóli felhalmozódásának, akkor az egyezség nem kínál megoldást az alapvető problémára, vagyis a görög gazdaság „mélységes versenyképtelenségére”. A Commerzbank elemzőinek londoni értékelése szerint, ha az EU-csúcson javasolt görög adósságleírást teljes mértékben végre is hajtják, a görög államadósság-ráta akkor is jóval a hazai össztermék (GDP) 100 százaléka felett marad. A Commerzbank elemzői szerint ilyen szintű adósságrátával változatlanul rendkívül nehéz feladat lesz a görög közfinanszírozási helyzet stabilizálása.