A ráció dönt vagy a választási érdek? Egyelőre nem tudni, mikor nőnek legközelebb a nyugdíjak
Fotó: Pixabay
A nyugdíjak kampánymegfontolásból történő emelése és a politikai instabilitás miatt aggódik a hitelminősítő. A kormány most azt mondja, a gazdaság alakulásán múlik, mikor lesz a következő nyugdíjemelés, a stabilitás kapcsán pedig a szociáldemokratákra mutogatnak.
2020. augusztus 26., 11:522020. augusztus 26., 11:52
2020. augusztus 26., 12:552020. augusztus 26., 12:55
A válság nem ért véget – válaszolta Violeta Alexandru munkaügyi miniszter arra a kérdésre, hogy mikor várható a következő nyugdíjemelés.
A munkaügyi tárca vezetőjét a román közszolgálat televízió (TVR) kedd esti műsorában faggatták arról, hogy a szeptember elejére bejelentett 14 százalékos emelést követően mikor örülhetnek újra a nyugdíjasok.
Fotó: Mihály Csaba
Vannak ágazatok, amelyek helyreálltak, vannak olyanok, amelyek jól teljesítettek, mivel olyan területeken működnek, amelyek iránt kereslet mutatkozott az elmúlt időszakban, de nagyon sok olyan ágazat van, amelyik nehezen tér magához. Ezért nem akarok illúziókat kelteni, nem az az ember vagyok, aki olyasmit ígér, amit jelen pillanatban nem látunk világosan” – fogalmazott a munkaügyi miniszter a tévéműsorban.
Violeta Alexandru fontosnak tartotta ugyanakkor hangsúlyozni, hogy Románia az egyetlen európai ország, amely ebben az időszakban jövedelmeket emel.
A nyugdíjemelés forgatókönyve 10 százalékos növekedéssel indul el a minisztériumból, de előfordulhat, hogy a kormányfő úgy dönt, legyen nagyobb az emelés mértéke, végsősoron politikai döntésről van szó – jelentette ki Florin Cîțu pénzügyminiszter.
„Amint helyreáll a gazdaság, és minden egyensúlyba kerül, lehet beszélni a témáról. A jelenlegi emelés megalapozott, ennyit tesz lehetővé a költségvetés egy rendkívül nehéz időszakot követően” – hangsúlyozta a munkaügyi tárca vezetője.
Nem is tenne jót a román gazdaság kilátásainak, ha kampánymegfontolásból újabb nyugdíjemelésekre készülne a kormány – legalábbis erre irányítja rá a figyelmet a Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő friss elemzése is.
A szerzők amúgy látszólag pozitívan értékelik, hogy a bukaresti kabinet letett arról, hogy a nyugdíjtörvényben rögzítetteknek megfelelően szeptember elsejétől 40 százalékkal emelje a nyugdíjpont értékét, és mindössze 14 százalékos emelés mellett döntött,
Mint hangsúlyozzák: egy jelentősebb mértékű emelés negatívan befolyásolná a gazdasági előrejelzések alakulását.
„A románok által eddig látott legnagyobb összeggel nőnek a nyugdíjak 2020-ban” – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Florin Cîţu pénzügyminiszter. Bár a tárcavezető nem volt hajlandó elárulni az indexálás mértékét, kiderült: az időskori juttatás 14 százalékkal emelkedik a törvény
Az elemzés arra is felhívja a figyelmet, hogy mind a nyugdíjemelés, mind a politikai stabilitás fontos Románia hitelminősítése szempontjából – utóbbi pedig azért lényeges, hogy mert ez határozza meg, hogy mekkora kamat mellett jut kölcsönhöz az ország ezekben az ínséges időkben.
„Az, ahogyan a hatóságok reagálnak a pénzügyek romlásához, ki fog hatni a Fitch döntésére is a BBB mínusz besorolást illetően. A romániai fiskális helyzet az egyik leggyengébb az Európai Unióban, a fejlődés pedig korlátozott volt. Van hely a javulásra, főként az EU-s alapokban rejlő lehetőségek tükrében, azonban a bizonytalan politikai kilátások negatív kockázatokat rejtenek magukban” – üzeni a bukaresti hatóságoknak a hitelminősítő.
Érzi, hogy rezeg a léc Florin Cîţu nemzeti liberális párti (PNL) pénzügyminiszter is, ő azonban kizárólag a szociáldemokraták (PSD) által kezdeményezett bizalmatlansági indítványt teszi felelőssé az ország hitelbesorolásának esetleges romlásáért.
Fotó: Facebook/Florin Cîţu
„Veszélyhelyzetben vagyunk, ők meg benyújtották ezt a bizalmatlansági indítványt. Az egészségügyi válság nem rendeződött, és a jövőben más intézkedésekre is szükség lehet. A gazdasági válság, bár elkerültük ezidáig, hogy fájdalmas legyen, folytatódhat. Senki nem tudja, mi történik. Ők most arra gondoltak, hogy felrobbantják az országot” – fogalmazott a pénzügyi tárca vezetője a Realitatea Plus hírcsatorna kedd esti műsorában.
„A kamatok és az elmúlt napokban folytatott beszélgetések már nem a nyugdíjiakról és a fizetésekről szólnak. Ott megoldottuk a problémát. Arról szólnak, hogy mi történik a kormánnyal. A külföldi befektetők azon gondolkodnak, mi történik, ha megbukik a kormány. Kifizetik vagy sem a kamatokat? Hogyan finanszírozzák a többit?” – hangsúlyozta Cîţu.
Aláhúzta ugyanakkor, hogy Európában Románia az egyetlen ország, amely hasonló gondokkal küzd.
– hárította a felelősséget a PSD-re a pénzügyminiszter.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordul, amennyiben a parlament hatályon kívül helyezi a nyugdíjpont 14%-os emeléséről szóló sürgősségi kormányrendeletet – közölte hétfőn Ludovic Orban miniszterelnök.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!