
Florin Cîţu pénzügyminiszter
Fotó: Gov.ro
„A románok által eddig látott legnagyobb összeggel nőnek a nyugdíjak 2020-ban” – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Florin Cîţu pénzügyminiszter. Bár a tárcavezető nem volt hajlandó elárulni az indexálás mértékét, kiderült: az időskori juttatás 14 százalékkal emelkedik a törvény által megszabott 40 százalék helyett.
2020. augusztus 13., 23:132020. augusztus 13., 23:13
2020. augusztus 14., 10:452020. augusztus 14., 10:45
Sajtótájékoztatóján a pénzügyi tárca vezetője közölte: a kormány az első pillanattól kezdve megmondta, hogy növelni fogja a nyugdíjakat 2020-ban. „Ma is kijelentem: igen, Romániában nőni fognak a nyugdíjak 2020-ban. A nyugdíjpont értéke az eddigi legnagyobb összeggel fog nőni” – állapította meg Florin Cîţu. Szerinte a jelenleg ellenzékben lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) soha nem emelte ekkora összeggel a nyugdíjakat, annak ellenére, hogy kormányzásuk idején a nemzetközi gazdasági helyzetnek köszönhetően egymást követték a gazdasági fellendülés időszakai.
„Kihívom Ciolacu urat (Marcel Ciolacu, a PSD ügyvivő elnöke – szerk. megj.), hogy nevezzen meg egy másik európai országot, amely hasonló erőfeszítésekre képes gazdasági válság idején: növeli a nyugdíjakat és a gyermekpénzt is” – fűzte hozzá a pénzügyminiszter. Florin Cîţu azonban nem volt hajlandó elárulni a sajtótájékoztatón, hogy a kormány hány százalékkal növeli a nyugdíjpont értékét.
Késő este aztán kiszivárgott a bukaresti kormánynak a költségvetés-kiigazításról szóló tervezete, amelyből kiderül, hogy a Ludovic Orban vezette kabinet 14 százalékkal emeli a nyugdíjakat szeptember elsejétől a parlament által elfogadott törvényben rögzített 40 százalék helyett. A dokumentum értelmében a nyugdíjpont értéke 1 265 lejről 1 442 lejre emelkedik a jövő hónaptól. Szintén szeptembertől a garantált minimálnyugdíj ugyancsak 14 százalékkal emelkedik, 704 lejről 800 lejre.
Klaus Iohannis államfő tavaly júliusban hirdette ki az azóta megbukott szociálliberális kormány által elfogadott, alkotmánybírósági döntés után újratárgyalt nyugdíjtörvényt. A jogszabály a nyugdíjpont értékének fokozatos emelését irányozta elő: 2019. szeptember elsejétől 1265 lejre, 2020. szeptember elsejétől 1775 lejre, 2021. szeptember elsejétől pedig 1875 lejre. A tavaly novemberben hatalomra került liberális kormány illetékesei azonban többször egyértelművé tették, hogy nincs anyagi fedezet a 40 százalékos emelésre, ami szerintük „katasztrofális következményekkel járna” a költségvetésre.

Egy évvel elhalasztaná a kormány a pedagógusok szeptember elsején esedékes fizetésemelését – derül ki a pénzügyminisztérium által csütörtökön ismertetett költségvetés-kiegészítési tervezetből.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
1 hozzászólás