
A ráció dönt vagy a választási érdek? Egyelőre nem tudni, mikor nőnek legközelebb a nyugdíjak
Fotó: Pixabay
A nyugdíjak kampánymegfontolásból történő emelése és a politikai instabilitás miatt aggódik a hitelminősítő. A kormány most azt mondja, a gazdaság alakulásán múlik, mikor lesz a következő nyugdíjemelés, a stabilitás kapcsán pedig a szociáldemokratákra mutogatnak.
2020. augusztus 26., 11:522020. augusztus 26., 11:52
2020. augusztus 26., 12:552020. augusztus 26., 12:55
A válság nem ért véget – válaszolta Violeta Alexandru munkaügyi miniszter arra a kérdésre, hogy mikor várható a következő nyugdíjemelés.
A munkaügyi tárca vezetőjét a román közszolgálat televízió (TVR) kedd esti műsorában faggatták arról, hogy a szeptember elejére bejelentett 14 százalékos emelést követően mikor örülhetnek újra a nyugdíjasok.
Fotó: Mihály Csaba
Vannak ágazatok, amelyek helyreálltak, vannak olyanok, amelyek jól teljesítettek, mivel olyan területeken működnek, amelyek iránt kereslet mutatkozott az elmúlt időszakban, de nagyon sok olyan ágazat van, amelyik nehezen tér magához. Ezért nem akarok illúziókat kelteni, nem az az ember vagyok, aki olyasmit ígér, amit jelen pillanatban nem látunk világosan” – fogalmazott a munkaügyi miniszter a tévéműsorban.
Violeta Alexandru fontosnak tartotta ugyanakkor hangsúlyozni, hogy Románia az egyetlen európai ország, amely ebben az időszakban jövedelmeket emel.

A nyugdíjemelés forgatókönyve 10 százalékos növekedéssel indul el a minisztériumból, de előfordulhat, hogy a kormányfő úgy dönt, legyen nagyobb az emelés mértéke, végsősoron politikai döntésről van szó – jelentette ki Florin Cîțu pénzügyminiszter.
„Amint helyreáll a gazdaság, és minden egyensúlyba kerül, lehet beszélni a témáról. A jelenlegi emelés megalapozott, ennyit tesz lehetővé a költségvetés egy rendkívül nehéz időszakot követően” – hangsúlyozta a munkaügyi tárca vezetője.
Nem is tenne jót a román gazdaság kilátásainak, ha kampánymegfontolásból újabb nyugdíjemelésekre készülne a kormány – legalábbis erre irányítja rá a figyelmet a Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő friss elemzése is.
A szerzők amúgy látszólag pozitívan értékelik, hogy a bukaresti kabinet letett arról, hogy a nyugdíjtörvényben rögzítetteknek megfelelően szeptember elsejétől 40 százalékkal emelje a nyugdíjpont értékét, és mindössze 14 százalékos emelés mellett döntött,
Mint hangsúlyozzák: egy jelentősebb mértékű emelés negatívan befolyásolná a gazdasági előrejelzések alakulását.

„A románok által eddig látott legnagyobb összeggel nőnek a nyugdíjak 2020-ban” – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Florin Cîţu pénzügyminiszter. Bár a tárcavezető nem volt hajlandó elárulni az indexálás mértékét, kiderült: az időskori juttatás 14 százalékkal emelkedik a törvény
Az elemzés arra is felhívja a figyelmet, hogy mind a nyugdíjemelés, mind a politikai stabilitás fontos Románia hitelminősítése szempontjából – utóbbi pedig azért lényeges, hogy mert ez határozza meg, hogy mekkora kamat mellett jut kölcsönhöz az ország ezekben az ínséges időkben.
„Az, ahogyan a hatóságok reagálnak a pénzügyek romlásához, ki fog hatni a Fitch döntésére is a BBB mínusz besorolást illetően. A romániai fiskális helyzet az egyik leggyengébb az Európai Unióban, a fejlődés pedig korlátozott volt. Van hely a javulásra, főként az EU-s alapokban rejlő lehetőségek tükrében, azonban a bizonytalan politikai kilátások negatív kockázatokat rejtenek magukban” – üzeni a bukaresti hatóságoknak a hitelminősítő.
Érzi, hogy rezeg a léc Florin Cîţu nemzeti liberális párti (PNL) pénzügyminiszter is, ő azonban kizárólag a szociáldemokraták (PSD) által kezdeményezett bizalmatlansági indítványt teszi felelőssé az ország hitelbesorolásának esetleges romlásáért.
Fotó: Facebook/Florin Cîţu
„Veszélyhelyzetben vagyunk, ők meg benyújtották ezt a bizalmatlansági indítványt. Az egészségügyi válság nem rendeződött, és a jövőben más intézkedésekre is szükség lehet. A gazdasági válság, bár elkerültük ezidáig, hogy fájdalmas legyen, folytatódhat. Senki nem tudja, mi történik. Ők most arra gondoltak, hogy felrobbantják az országot” – fogalmazott a pénzügyi tárca vezetője a Realitatea Plus hírcsatorna kedd esti műsorában.
„A kamatok és az elmúlt napokban folytatott beszélgetések már nem a nyugdíjiakról és a fizetésekről szólnak. Ott megoldottuk a problémát. Arról szólnak, hogy mi történik a kormánnyal. A külföldi befektetők azon gondolkodnak, mi történik, ha megbukik a kormány. Kifizetik vagy sem a kamatokat? Hogyan finanszírozzák a többit?” – hangsúlyozta Cîţu.
Aláhúzta ugyanakkor, hogy Európában Románia az egyetlen ország, amely hasonló gondokkal küzd.
– hárította a felelősséget a PSD-re a pénzügyminiszter.

A kormány az alkotmánybírósághoz fordul, amennyiben a parlament hatályon kívül helyezi a nyugdíjpont 14%-os emeléséről szóló sürgősségi kormányrendeletet – közölte hétfőn Ludovic Orban miniszterelnök.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
szóljon hozzá!