Megállítanák a Covid-19-okozta gazdasági lejtmenetet
Fotó: Pixabay
Még mindig sok a kérdőjel, a többféle értelmezés az Orban-kormány által szombaton kiadott gazdasági mentőcsomag körül. A Krónikának nyilatkozó szakember éppen ezért operatív tanács létrehozását javasolja, mivel nincs idő törvényértelmezésekre, pereskedésre, hanem gyors beavatkozásra van szükség.
2020. március 25., 13:002020. március 25., 13:00
Operatív tanács létrehozását javasolja a miniszterelnökségnek Debreczeni László adószakértő, hogy a kormány által a vállalkozók megsegítésére kidolgozott mentőcsomagot egységesen és sürgősen alkalmazzák az egész országban. Az Orban-kormányhoz eljuttatott javaslata szerint a testület feladata az lenne, hogy a helyi döntéshozóknak, végrehajtóknak a jogszabály alkalmazására vonatkozó kéréseit órákon belül megválaszolja, ezzel is segítve, hogy a vállalkozók, a munkavállalók a leggyorsabban élhessenek a kedvezményekkel.
„Nincs idő törvényértelmezésekre, pereskedésre. Gyors beavatkozásra van szükség, hiszen minden késlekedés a cégek létét veszélyezteti” – fogalmazta meg az adószakértő azt követően, hogy a kormány szombaton kibocsátotta a gazdasági mentőcsomagot, ám a rendeletekben foglaltak alkalmazására vonatkozóan még mindig vannak megválaszolatlan kérdések, többféle értelmezés.
Debreczeni László szerint igen, hiszen azok a szükségállapot idejére vonatkoznak, amit már a rendeletek megjelenése előtt kihirdettek.
Az sem egyértelmű továbbá, hogy az egyéni vállalkozók megkapják-e a kényszerszabadsággal járó állami támogatást. Az adószakértő értelmezése szerint igen, de erre is hivatalos álláspont szükséges, hiszen például a Szociáldemokrata Párt (PSD) is azt jelentette be, hogy módosító javaslatokat nyújt be, hogy a rendelet az egyéni vállalkozókra és visszamenőleg mindenkire érvényes legyen.
A március 21. utáni adótartozásokra nem kell késedelmi kamatot fizetni – irányította rá egyúttal figyelmünket a sepsiszentgyörgyi szakember. Ennek tükrében azt javasolja a vállalkozóknak, hogy inkább ne fizessék be most az adóikat, tartsák meg a pénzüket.
– részletezte Debreczeni László. Hozzátette: ha a szükségállapot véget ér, késedelmi kamat nélkül be kell majd fizetni az adókat, de valószínűleg átütemezésre is lesz lehetőség.
Azok a vállalkozók ugyanakkor, akik katonai rendelet miatt kénytelenek voltak felfüggeszteni a tevékenységüket, tehát vendéglők, fogorvosi rendelők, kérhetik a különböző számláik kifizetésének elhalasztását. Ez vonatkozik a villanyszámlára, a közköltségre, de a bérleti díjra is, utóbbi abban az esetben is, ha magánszemélytől, cégtől bérlik a helyiségeiket. Ugyanúgy a beszállítókra is érvényes. A számlák értékére szintén nem számolhatnak késedelmi kamatot a szolgáltatók és cégek.
Kérdésünkre az adószakértő beszélt arról is, hogy a kényszerszabadság intézményének két esete van: a katonai rendelettel bezárt vállalkozások minden alkalmazottjukat elküldhetik kényszerszabadságra, míg azok a vállalkozások, amelyek márciusi bevétele 25 százalékkal csökkent a január–februári átlaghoz képest az alkalmazottaik 75 százalékát küldhetik el.
Debreczeni László pozitív döntésnek tartja, hogy azoknak a cégeknek, amelyeket nem zártak be katonai rendelettel, meg kell tartaniuk az alkalmazottaik 25 százalékát, hiszen ez arra ösztönzik őket, hogy a jelenlegi helyzetben is legalább „negyedgőzzel” próbálják folytatni a tevékenységet, ne álljon le teljes mértékben a gazdaság. „Nehéz lesz így dolgozni, de ebben a helyzetben senkinek sem könnyű” – összegezte az adószakértő.
Rámutatott egyúttal, hogy a kényszerszabadságra vonatkozó döntést bármikor meg lehet hozni, a vonatkozó dokumentációt április 1. után kell online beküldeni a munkaerő-elhelyező ügynökségekhez a támogatás igénylésére. Ez akkor még időben történik, hiszen a márciusi béreket áprilisban kell kiadni. A szükséges dokumentációról a kormány oldalán lehet tájékozódni, onnan lehet letölteni majd űrlapokat is. Debreczeni László arra biztatja a vállalkozókat, minél hamarabb hozzák meg az erre vonatkozó döntést. Értelmezése szerint ez érvényes az egyéni vállalkozókra, például fodrászokra, fogorvosokra, személyi edzőkre is, hiszen a vállalkozásaikat katonai rendelettel zárták be. Ők, ha nem volt fizetésük, csak bevételük, akkor minimálbér 75 százalékát kaphatják. A szakember abban bízik, hogy április elejéig ezt is egyértelműsítik.
Az adószakértő arra is ráirányította a figyelmünket, hogy bár az eredeti bejelentés szerint a járványhelyzetben az egyik szülő jogosult a szabadságra kényszervakáción levő gyermeke(i) mellett, s erre az időszakra a fizetések 75 százalékát kaphatja meg, utólag az erre vonatkozó jogszabályt módosították. Míg először úgy jelent meg, hogy ezt az összeget teljes mértékben finanszírozza az állam, most már úgy van érvényben, hogy csak a fizetést fedezi az állam, az adóvonzatát a munkaadó állja. Ez lebontva azt jelenti, hogy a bérköltségek 55 százalékát finanszírozza az állam, a 45 százalék az alkalmazót terheli – mutatott rá Debreczeni László.
Egymillió kényszerszabadságot tud fizetni az állam
Az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség (ANOFM) felkészült arra, hogy fedezze egymillió, a koronavírus-járvány miatt kényszerszabadságra küldött munkavállaló juttatását – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek Victor Picu, a szakhatóság elnöke. Mint hangsúlyozta, jut pénz minden kényszerszabadságra küldött alkalmazottnak. Az illetékes szerint a munkaerő-elhelyező ügynökség célja, hogy minél több munkahelyet megmentsenek. Victor Picu tájékoztatása szerint áprilistól kezdik folyósítani a támogatást az érintett cégeknek. A szakhatóság elnöke emlékeztetett: az intézmény híváskezelő központot (call centert) hozott létre, amelyen a munkáltatók és a munkavállalók tájékozódást nyerhetnek a kényszerszabadság alatti juttatásokról. Az egységes, nem emelt díjas telefonszám: 021/4444.000.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!