
Mint ahogy a valutázóknál csütörtök kora délután közzétett árfolyam is bizonyítja, soha nem volt még ilyen gyenge a lej az euróhoz viszonyítva
Fotó: Rostás Szabolcs
A hónap utolsó napján is folytatódott a román deviza lejtmenete, amely a politikai válság kirobbanása után indult el, a lej–euró-árfolyam pedig megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
2026. április 30., 13:322026. április 30., 13:32
2026. április 30., 14:552026. április 30., 14:55
Az előjelek már a nap első óráiban órákban megvoltak, a bankközi tranzakciók már 5,14 lej/euró körüli árfolyamon zajlottak, és bár a román deviza egy rövid időre kissé erőre kapott, a Román Nemzeti Bank (BNR) 13 órakor 5,1417 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki. Mindez 4,13 banis (0,8 százalékos) emelkedést jelent az előző napi 5,1004 lejhez képest. Ennek hatására a legtöbb valutaváltó irodánál 5,17 lejt kérnek egy euróért, de akadnak váltók, ahol ennél is magasabb az árfolyam.
Az euró korábbi rekordját 2025. május 8-án jegyezték, amikor a Román Nemzeti Bank 5,1222 lej/euró referenciaárfolyamot jelentett be. A rekordot az elnökválasztások kontextusában regisztrálták, amikor Nicuşor Dan és George Simion bejutott a második fordulóba, miután 2024 novemberében törölték az elnökválasztás első fordulóját.
A román fizetőeszköz csütörtökön az amerikai dollárral szemben is veszített értékéből: a dollár árfolyama 0,84 százalékkal (3,70 banival) 4,3965 lejre nőtt a szerdai 4,3595 lejről. A svájci frank jegyzése szintén új történelmi csúcsot ért el: a BNR 5,5821 lejes árfolyamot közölt, szemben az előző napi 5,5181 lejjel. Ez 1,16 százalékos (6,40 banis) növekedést jelent. Az arany grammonkénti ára is emelkedett, 638,3798 lejről 653,5585 lejre.

Ahogy az várható volt, a román deviza erejét is alaposan megnyirbálja a politikai válság.
A Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke, Flavius Jakubowicz szerint a lej euróval szembeni történelmi mélypontra gyengülését elsősorban a meglévő gazdasági egyensúlyzavarokat felerősítő belpolitikai kockázatok és a kormányzati stabilitással kapcsolatos bizonytalanságok magyarázzák.
A szakértő az Agerpresnek nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy a devizapiac gyorsan reagál a bizonytalanságra: amikor veszélybe kerül a kormányzati stabilitás – legyen szó kormányváltásról, döntéshozatali patthelyzetről vagy reformok késlekedéséről –, a befektetők azonnal beárazzák a kockázatot, ami nyomást gyakorol a román fizetőeszközre.
Romániában magas a költségvetési hiány, az ország jelentős mértékben külső forrásokra szorul, ilyen körülmények között pedig a kormányzati instabilitásra utaló jelek felerősítik a piaci reakciókat – magyarázta. A szakértő szerint
A központi bank azonban nem helyettesítheti a kormányzati pénzügypolitikát és a stabilitást – szögezte le.
„A politikai feszültségek átgyűrűznek a piacok aggodalmába. Minél erősebbek a feszültségek, és minél inkább úgy érzékeli a piac, hogy a gazdasági politikákat befolyásolni fogja a politikai válság, ami a hiány és az infláció növekedéséhez vezethet, annál erősebben gyengül a lej. A megtakarítások egy része az euró felé vándorol, ha a piac a politikai feszültségek által kiváltott változásokat érzékeli. Ha ez a válság jól végződik, akkor a piacok helyreállnak, és az árfolyam is velük együtt” – nyilatkozta szerdán Lucian Croitoru, a BNR igazgatótanácsának tagja is.
Mint ismeretes, a CFA elemzői legutóbbi, a gazdasági bizalmi indexről szóló jelentésükben is azt írták, hogy

Recesszió, befektetésre nem ajánlott „bóvli” kategória annak minden lehetséges következményeivel – ilyen súlyos következményekkel járhat Nagy Bálint Zsolt közgazdász szavai szerint a kormányválság.
Új hitelgarancia-program segítheti a romániai mezőgazdasági vállalkozásokat az üzemanyag- és szállítási költségek finanszírozásában.
Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – értékelt szerdán az Agerpresnek Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.
A barnamedvék, varjúfélék és kormoránok növekvő állománya által okozott mezőgazdasági károkra hivatkozva rugalmasabb uniós fajvédelmi szabályozást sürget a román mezőgazdasági minisztérium.
Románia országos energiarendszere az egyik legnehezebb időszak küszöbén áll.
5734 lejre nőtt a romániai nettó átlagbér 2026 júniusában, de a reálkereseti index éves összevetésben csak 93,7 százalék volt. Ami azt jelenti, hogy értékben hiába nőtt az átlagbér, ha kevesebbet ér, mint a tavalyi, egyébként kisebb összeg.
Újabb üzemet épít Nagyszalontán a belga papíripari vállalat, a VPK Group – jelentette be a város polgármesteri hivatala. A gyár alapkőletételét kedden tartották Török László polgármester és a vállalat képviselőinek jelenlétében.
Nem volt rekord áramfogyasztás kedden este Romániában – jelentette be a Transelectrica.
A júniusi 10,42 százalékról júliusban 8,16 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az idei napelemes Zöld ház program kizárólag akkumulátorok beszerzését fogja finanszírozni. Végre egy-két részletet is elárultak a várva várt lakosságtámogató kiírásról – ezeknek azonban nem örülhetnek a szerényebb költségvetésű prosumerek.
A közalkalmazotti bértörvény új változata az egészségügyi dolgozók több mint 75 százaléka számára hoz béremelését, valamint az oktatásban is jelentős emeléseket hozó új bértáblát jelent, amely 2028-tól lép hatályba.
szóljon hozzá!