Fotó: Pixabay.com
Az állami költségvetés tervezete blokkolja a helyi szintű nagyberuházási projekteket – rótta fel a napokban a Megyei Tanácsok Országos Szövetsége. Miklós Zoltán parlamenti képviselő lapunknak elmondta, végül a pontszerű beruházási projektekre áfavisszaosztást tudtak kiharcolni, vagyis a törvénytervezetnek lesz egy új melléklete, amely alapján többletforrásokat biztosítanak az önkormányzatok számára fejlesztésekre.
2022. december 15., 14:182022. december 15., 14:18
Nehezményezte a romániai megyei önkormányzatokat tömörítő országos szövetség, hogy a költségvetés tervezetében nem különítettek el pénzt az európai alapokból finanszírozott beruházások önrészére, a helyi költségvetések kiegyensúlyozására szánt összegek is kisebbek, mint idén, miközben a kiadások nőttek. A testület sürgette a kormányt, gondolja át a büdzsét, mert a forrásmegvonás közvetlen és közvetett hatással van a polgárokra.
Az egyes ágazatokban bevezetett adókedvezmények miatt az önkormányzatok a személyi jövedelemadóból jelentős pénzforrásokat veszítenek el – mutatott rá az okokra a Krónika megkeresésére Miklós Zoltán parlamenti képviselő, az alsóház költségvetési bizottságának tagja.
A személyi jövedelemadóból származó bevétel az egyes ágazatokban – mezőgazdaságban, építőiparban és élelmiszeriparban – bevezetett adókedvezmények miatt csökken. Áfavisszaosztásból 6,5 milliárd lejt irányoz elő a tervezet az önkormányzatoknak büdzsé-kiegyensúlyozásra, szemben az idei 8,9 milliárddal, miközben a magas infláció és a megnövekedett szociális igények emelik a kiadásokat.
Az önkormányzatok és az alárendelt intézmények költségei a megemelkedett energiaárak miatt is nőnek. Miklós Zoltán a pénzügyminiszterrel folytatott egyeztetés során azt kérte: figyeljenek hangsúlyosan az önkormányzatok helyzetére.
A képviselő szerdán lapunknak elmondta, végül a pontszerű beruházási projektekre tudtak áfavisszaosztást kiharcolni,
Miklós Zoltán ugyanakkor pozitívumként értékeli, hogy akárcsak az elmúlt évben, idén is időben elkészül az országos költségvetés, így a jövő év elején az önkormányzatok el tudják fogadni a saját költségvetésüket.
A gazdasági szakpolitikus kiemelte, hogy fegyelmezett költekezés mellett 4,4 százalékos deficitcélt tűztek ki, ami azért fontos, mert az Európai Unióban egyedüliként, Románia ellen, még a pandémia kitörése előtt, elindult a túlzottdeficit-eljárás. Ahhoz, hogy ez megszűnjön, 2024-re a költségvetési hiányt 3 százalék alá kell szorítani.
„A jövő évi állami büdzsében, fegyelmezett költekezés mellett is jelentős összegek vannak elkülönítve közberuházásokra, illetve a sérülékeny társadalmi rétegek támogatására, így energiaár kompenzálására, nyugdíjemelésre és családtámogatásra” – összegzett a képviselő.
Hargita megye és kiemelten a megyei tanács számára hátrányos a költségvetés-tervezet – szögezte le lapunknak Borboly Csaba. A Hargita megyei közgyűlés elnöke kifejtette, az áfavisszaosztásból elvettek tőlük 12 millió lejt a működési, fejlesztési és karbantartási fejezetnél.
Kaptak ugyan 10 millió lejt a gyerekvédelmi és szociális ellátó rendszer fenntartására, de amúgy is törvény kötelezi a kormányt arra, hogy a rendszer működtetését 90 százalékban országos költségvetésből fedezze.
– részletezte a tanácselnök. Borboly Csaba abban bízik, ezeket a kieséseket előbb-utóbb korrigálják, hiszen sokkal olcsóbb a problémákat helyi szinten orvosolni.
„A háború, az energiaválság jelentős többletterhet ró az országos költségvetésre, ám nem az a megoldás, hogy ezt azokra a helyi önkormányzatokra ruházzák át, melyek a lakossággal kapcsolatos feladatok 70–80 százalékát látják el” – fogalmazott a székelyföldi politikus, aki szerint hosszú a lista, hogy hol lehetne megtakarítani, ám semmiképpen nem a helyi közigazgatás szintjén,
„Optimista vagyok, hiszen 1990 márciusa óta tevékenykedem a politikában, és az a tapasztalatom, hogy a törvényekben mindig vannak mellékletek, zárójelek, így az önkormányzatok helyzete is megoldódhat” – zárta a tanácselnök.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
Új hitelgarancia-program segítheti a romániai mezőgazdasági vállalkozásokat az üzemanyag- és szállítási költségek finanszírozásában.
Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – értékelt szerdán az Agerpresnek Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.
A barnamedvék, varjúfélék és kormoránok növekvő állománya által okozott mezőgazdasági károkra hivatkozva rugalmasabb uniós fajvédelmi szabályozást sürget a román mezőgazdasági minisztérium.
Románia országos energiarendszere az egyik legnehezebb időszak küszöbén áll.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!