Fotó: Pixabay.com
Az állami költségvetés tervezete blokkolja a helyi szintű nagyberuházási projekteket – rótta fel a napokban a Megyei Tanácsok Országos Szövetsége. Miklós Zoltán parlamenti képviselő lapunknak elmondta, végül a pontszerű beruházási projektekre áfavisszaosztást tudtak kiharcolni, vagyis a törvénytervezetnek lesz egy új melléklete, amely alapján többletforrásokat biztosítanak az önkormányzatok számára fejlesztésekre.
2022. december 15., 14:182022. december 15., 14:18
Nehezményezte a romániai megyei önkormányzatokat tömörítő országos szövetség, hogy a költségvetés tervezetében nem különítettek el pénzt az európai alapokból finanszírozott beruházások önrészére, a helyi költségvetések kiegyensúlyozására szánt összegek is kisebbek, mint idén, miközben a kiadások nőttek. A testület sürgette a kormányt, gondolja át a büdzsét, mert a forrásmegvonás közvetlen és közvetett hatással van a polgárokra.
Az egyes ágazatokban bevezetett adókedvezmények miatt az önkormányzatok a személyi jövedelemadóból jelentős pénzforrásokat veszítenek el – mutatott rá az okokra a Krónika megkeresésére Miklós Zoltán parlamenti képviselő, az alsóház költségvetési bizottságának tagja.
A személyi jövedelemadóból származó bevétel az egyes ágazatokban – mezőgazdaságban, építőiparban és élelmiszeriparban – bevezetett adókedvezmények miatt csökken. Áfavisszaosztásból 6,5 milliárd lejt irányoz elő a tervezet az önkormányzatoknak büdzsé-kiegyensúlyozásra, szemben az idei 8,9 milliárddal, miközben a magas infláció és a megnövekedett szociális igények emelik a kiadásokat.
Az önkormányzatok és az alárendelt intézmények költségei a megemelkedett energiaárak miatt is nőnek. Miklós Zoltán a pénzügyminiszterrel folytatott egyeztetés során azt kérte: figyeljenek hangsúlyosan az önkormányzatok helyzetére.
A képviselő szerdán lapunknak elmondta, végül a pontszerű beruházási projektekre tudtak áfavisszaosztást kiharcolni,
Miklós Zoltán ugyanakkor pozitívumként értékeli, hogy akárcsak az elmúlt évben, idén is időben elkészül az országos költségvetés, így a jövő év elején az önkormányzatok el tudják fogadni a saját költségvetésüket.
A gazdasági szakpolitikus kiemelte, hogy fegyelmezett költekezés mellett 4,4 százalékos deficitcélt tűztek ki, ami azért fontos, mert az Európai Unióban egyedüliként, Románia ellen, még a pandémia kitörése előtt, elindult a túlzottdeficit-eljárás. Ahhoz, hogy ez megszűnjön, 2024-re a költségvetési hiányt 3 százalék alá kell szorítani.
„A jövő évi állami büdzsében, fegyelmezett költekezés mellett is jelentős összegek vannak elkülönítve közberuházásokra, illetve a sérülékeny társadalmi rétegek támogatására, így energiaár kompenzálására, nyugdíjemelésre és családtámogatásra” – összegzett a képviselő.
Hargita megye és kiemelten a megyei tanács számára hátrányos a költségvetés-tervezet – szögezte le lapunknak Borboly Csaba. A Hargita megyei közgyűlés elnöke kifejtette, az áfavisszaosztásból elvettek tőlük 12 millió lejt a működési, fejlesztési és karbantartási fejezetnél.
Kaptak ugyan 10 millió lejt a gyerekvédelmi és szociális ellátó rendszer fenntartására, de amúgy is törvény kötelezi a kormányt arra, hogy a rendszer működtetését 90 százalékban országos költségvetésből fedezze.
– részletezte a tanácselnök. Borboly Csaba abban bízik, ezeket a kieséseket előbb-utóbb korrigálják, hiszen sokkal olcsóbb a problémákat helyi szinten orvosolni.
„A háború, az energiaválság jelentős többletterhet ró az országos költségvetésre, ám nem az a megoldás, hogy ezt azokra a helyi önkormányzatokra ruházzák át, melyek a lakossággal kapcsolatos feladatok 70–80 százalékát látják el” – fogalmazott a székelyföldi politikus, aki szerint hosszú a lista, hogy hol lehetne megtakarítani, ám semmiképpen nem a helyi közigazgatás szintjén,
„Optimista vagyok, hiszen 1990 márciusa óta tevékenykedem a politikában, és az a tapasztalatom, hogy a törvényekben mindig vannak mellékletek, zárójelek, így az önkormányzatok helyzete is megoldódhat” – zárta a tanácselnök.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániaiak csaknem fele kizárólag itthon tölti szabadságát, vagy a belföldi turizmust külföldi utazásokkal kombinálja a nemzetközi feszültségek és a légi járatokkal kapcsolatos bizonytalanságok közepette.
Ronthatja Románia államadós-besorolásának kilátásait a Moody's Ratings, ha a kormány nem tudja hatékonyan végrehajtani fiskális konszolidációs tervét – derül ki a nemzetközi hitelminősítő időszakos elemzéséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!