
Fotó: Mediafax
Csutak Nagy László, az Országos Állat-egészségügyi Hatóság alelnöke szerint a 2006 decemberében megkezdett sertéspestis elleni oltási akciót ez év szeptemberében fejezik be a megyei állat-egészségügyi hatóságok, ezután az Európai Bizottság szakemberein múlik, hogy a következőkben milyen intézkedéseket kell még végrehajtani ezen a téren. Az uniós szakértők júniusban végzik el az első felmérést, ekkor az eddigi oltások hatékonyságáról készítenek összefoglaló jelentést. Ugyancsak idén zárul a vaddisznók oltása, ugyanis ezek jelentik a pestis elterjedésének legfőbb okát. A vaddisznóknak szánt oltóanyagot csalétkekben helyezik el.
Csökkent a gócpontok száma
„A pestis elleni oltási kampány beindítása nyomán Románia 35 megyéjének 716 sertéspestisgócpontja mára már 45-re csökkent” – közölte az eredményeket az alelnök. A Sertéstenyésztők Országos Szervezete közben arra kérte az egészségügyi hatóságot, hogy április végéig kérje az Európa Bizottságtól az oltások leállítását a sertésfarmokon és azok tíz kilométeres körzetében, ahhoz, hogy újra exportálhassanak sertéshúskészítményeket az uniós piacra. Az igazgató szerint ez csak akkor történhet meg, amikor minden gócpont eltűnik. Ezt csakis azoknak a szigorú szabályoknak az alkalmazásával lehet elérni, melyek értelmében a sertést nem lehet kivinni a gazdaságból és nem lehet értékesíteni sem. „Sajnos a sertésneveldék működése még nincs pontosan szabályozva, a fertőzés pedig újra megjelenhet” – vélte Csutak. Az Állat-egészségügyi Igazgatóság adatai szerint 3,6 millió sertést oltottak be Románia-szerte a pestis ellen, ezeknek 65 százaléka háztáji gazdaságokban élt. Jelenleg országszerte 5,1 millió sertést tenyésztenek. A sertésneveldék esetében ez a szám 1,4 millióra emelkedik, a háztáji gazdaságoknál pedig eléri a 3,8 milliót. Az ország éves fogyasztása 11 millió sertés.
Növekszik az import
Az oltási kampány egyébként összesen mintegy 45 millió euróba kerül, ehhez az EU több mint 15 millió euróval járul hozzá. Az illetékesek szerint amennyiben nem kezdték volna el az állatok oltását, akár 400 millió eurós kár is keletkezhetett volna, és közel kétmillió sertést kellett volna leölni. A Romániai Hússzövetség (ARC) képviselői bejelentették, az exporttilalom negatív hatásainak csökkentése végett tájékoztatási kampányt szerveznek, amelyben a hazai hústermékek fogyasztását népszerűsítik. Erre szükség is van, egy felmérés szerint ugyanis 2006-ban például mintegy 25 százalékkal csökkent a sertéshús-fogyasztás mértéke az előző évihez képest, ráadásul a hazai termelőknek az olcsóbb importhús jelentette konkurenciával is meg kell küzdeniük. A mezőgazdasági tárca adatai szerint 2006-ban az egy évvel korábbi 236 millió euróról 273 millió euróra nőtt a behozott sertéshús értéke.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.