Mentőöv. Módosult a szabályzat, hogy senki ne maradjon gázszolgáltató nélkül egy pillanatig se
Fotó: Pinti Attila
A jelenlegi nehéz időszakban nem kérnek az új ügyfelekből a földgázszolgáltatók, a végső szolgáltatói státusz pedig akkora terhet jelent számukra, hogy mindent megpróbáltak bevetni, hogy ne rájuk essen a választás. Annak érdekében, hogy senki se maradjon egyetlen pillanatra sem szolgáltató nélkül, a hatóság módosította a szabályokat.
2022. augusztus 26., 08:382022. augusztus 26., 08:38
Nehéz időkre számítva módosította az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) a földgáz esetében a végső szolgáltatókra vonatkozó szabályzatot. Nagy-Bege Zoltán, a hatóság alelnöke megkeresésünkre elmondta, „viharos” időszak van az energiapiacon, további nehéz periódusra számítanak, várható, hogy újabb szolgáltatók mennek csődbe vagy vonulnak ki a piacról, ezért biztosítani kell, hogy a helyüket azonnal zökkenőmentesen átvegyék mások, egyetlen fogyasztó se maradjon földgáz nélkül. Mint ismeretes, a végső szolgáltatói intézmény arról szól, hogy az ANRE nevez ki szolgáltatót a megszűnő vagy kivonuló helyett, amit hosszabb-rövidebb távra elfogad az ügyfél, közben kereshet másik céget a szabadpiacon.
„A módosítások elsősorban azt a célt szolgálják, hogy ne nyomorítsanak meg egyetlen céget sem ezzel a feladattal, de végső soron a fogyasztó érdeke, hogy ha a korábbi szolgáltatója valamilyen okból megszűnt, olyan céghez kerüljön, amely képes megfelelően ellátni a feladatát” – szögezte le Nagy-Bege Zoltán.
Az utóbbi időszakban az a tapasztalat, hogy egyetlen szolgáltató sem akarta a végső szolgáltatói státust, mindent megtettek, hogy a kinevezést elkerüljék. Erre úgy volt lehetőség, hogy egyre nagyobb árat közöltek, ugyanis az ANRE havonta a legkisebb ár alapján jelölte ki a végső szolgáltatókat.
Nagy-Bege Zoltán
Fotó: Simion Mechno/Agerpres
annak ellenére, hogy ezt a gyakorlatban sehol nem alkalmazták, hiszen az energiaárakat szabályozó 27-es sürgősségi kormányrendelet pontosan szabályozza, miként számolják ki a leszámlázott tarifákat. A hatóság az utóbbi hónapokban már ki sem közölte ezeket a riasztóan magas megadott árakat, bár a szolgáltatók kötelesek azt a saját honlapjukon feltüntetni” – ecsetelte Nagy-Bege. A mostani módosítás szerint viszont már nem a leközölt árak alapján dönti el a hatóság a rangsort (vagyis azt, hogy éppen kit neveznek ki végső szolgáltatónak), hanem megszabtak egy piaci részesedést, ami alapján összeáll egy lista, és az ezen szereplők stafétarendszerben látják el a feladatot, havonta mindig más hét cég tölti be ezt a szerepet.
Ilyen módon mindegyik szolgáltatóra mintegy két alkalommal kerül sor egy évben.
Nagy-Bege Zoltán kifejtette, ha egy szolgáltató csődbe megy, még ha csak pár ezer fogyasztót is kell átvennie egy másik cégnek, az a jelenlegi körülmények között nagy terhet jelent, ezért kapnak egy fél évet, hogy „kiheverjék ezt a sokkot”. A cégnek az jelenti a megterhelést, hogy a szabadpiacról több földgázt kell gyorsan a pluszba kapott ügyfeleknek vásárolnia, adminisztratív szempontból is többletfeladatokat kell végeznie, és a szolgáltatást előre meg kell finanszíroznia.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közölt adatai szerint a júniusi 15,1 százalékról júliusban 14,96 százalékra csökkent az éves infláció Romániában.
A szolgáltatók az utóbbi időszakban nem érdekeltek abban, hogy új ügyfeleket szerezzenek, nem csak a végső szolgáltatói státus révén, a szabadpiacról sem – irányította rá egyúttal a figyelmünket Nagy-Bege Zoltán. Ennek hátterében elmondása szerint az áll, hogy drágán veszik az energiát, és szabályozott áron kell továbbadniuk. A fogyasztók is 30–45–60 napra fizetnek, ám a kompenzációt az állam még ennél is később, mintegy négy hónapra törleszti. Abból is látszik, hogy a cégek nem akarnak új ügyfeleket, hogy ha a közintézmények kiírják a versenytárgyalást a földgázszolgáltatói szerződések megkötésére, nem jelentkezik senki, mutatott rá a hatóság alelnöke.
Ugyanakkor havonta változik, hogy milyen áron számláznak a szolgáltatók, mert a havi átlag beszerzési árat veszik figyelembe, és erre számolják rá a meghatározott árrést, ami a végső szolgáltatók esetében valamivel magasabb, mert nagyobbak a költségeik is. Nagy-Bege Zoltán hangsúlyozta, abban bíznak, hogy előbb-utóbb csökken a beszerzési ár, mert akkor a kompenzáció kevesebb terhet ró a költségvetés
Hamarosan kiderül, hogy milyen áron kapjuk az elkövetkező egy évben a villanyáramot és a földgázt. Túlfogyasztás esetén nincs ok aggodalomra, ha azonban sikerül kevesebbet fogyasztanunk, jövőre visszakapjuk a különbözetet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!