Semjén Zsolt miniszterelnök-helyetes
Fotó: MTI
Magyarország és Románia stratégia érdeke az észak-déli tengely erősítése, a határ menti autópályák kiépítése, a vasúti összeköttetések biztosítása, valamint annak támogatása, hogy magyar-román közös vállalatok ki tudjanak jutni harmadik országok piacaira is – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Magyar-Román Tagozata megalakulásának 20. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen hétfőn Békéscsabán.
2019. november 25., 17:022019. november 25., 17:02
2019. november 25., 17:032019. november 25., 17:03
Semjén Zsolt kifejtette, kulcsfontosságú a Békéscsaba–Arad–Temesvár, valamint a Debrecen–Nagyvárad közti autópályák megépítése, a határok között a vasúti összeköttetés biztosítása. Hozzátette: az Európai Unióban autópályán már el lehet jutni Záhonytól Gibraltárig, legalább ilyen fontos lenne a Balti- és a Fekete-tengert összekötő észak-déli tengely is, ami Magyarország, Románia, Szlovákia és Lengyelország számára is előnyökkel járna. Semjén Zsolt fontosnak nevezte, hogy a magyar–román tagozat húszéves működése révén több közös vállalat is létrejött, de az egymás piacain való megjelenés mellett erősíteni kell, hogy a vállalatok kijussanak harmadik országok piacaira is.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Magyar-Román Tagozata 1999 nyarán alakult meg Békéscsabán azzal a céllal, hogy a határmenti gazdasági kapcsolatokat erősítse. Orosz Tivadar, a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (BMKIK) elnöke, a tagozat vezetője elmondta, mára valamennyi román régióval van kapcsolatuk, számos határon átnyúló projektet valósítanak meg egyebek mellett a foglalkoztatás terén. Példaként elmondta, Arad megyében egy expo kialakítását segítették, magyar oldalon egy magyar–román üzleti központ jött létre, és kapcsolatban vannak egy nagyváradi egyházi alapítvánnyal is. Orosz Tivadar hangsúlyozta, a kétoldalú kapcsolatokat fellendítette a két ország uniós csatlakozása és a védővámok leépítése; mára Magyarország Németország után Romániába exportál a legtöbbet.
Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete a rendezvényen elmondta, csaknem 14 ezer magyar részesedésű vállalat van bejegyezve a román piacon, amelyek jegyzett tőkéje eléri az 1,4 milliárd eurót. A két ország közti áruszállítás volumene megközelíti a 8 milliárd eurót, a kereskedelmi kapcsolatokat a 2008-as válság is csak minimálisan tudta visszavetni. „Szorgalmazzuk a határkeresztező kisebb léptékű utak építését, határátkelők megnyitását, továbbá javaslatot tettünk a Budapest–Kolozsvár közti nagysebességű vasútvonal közös megvalósításának vizsgálatára” – húzta alá Zákonyi Botond nagykövet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az alapvető élelmiszerek ára október 1-jétől emelkedni fog, miután a kormánykoalíció „ellenvélemények nélkül” úgy döntött, hogy feladja a kereskedelmi árrések korlátozását – nyilatkozta Ioana Ene Dogioiu kormányszóvivő a Hotnews.ro portálnak.
A román adósbesorolás befektetésre ajánlott minősítésének Moody's általi megerősítése azt mutatja, hogy az ország hiteles költségvetési konszolidációs pályára állt – fogalmazta meg szombaton Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A Moody's hitelminősítő intézet pénteken este úgy döntött, hogy továbbra is a befektetésekre ajánlott „befektetési kategóriában” tartja Romániát, és a Baa3 minősítést adta az országnak negatív kilátásokkal.
A legújabb növénytermesztési és állattartási technológiákkal, a precíziós mezőgazdaság alapjaival ismerkedhetnek meg a résztvevők és érdeklődők az aradi Agromalim mezőgazdasági szakkiállításon.
Az idei második negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 0,5 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,918 millióra emelkedett – jelentette be pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A román gazdaság a költségvetési konszolidáció körülményei között várhatóan fokozatosan növekedni fog, az infláció pedig átmenetileg magas marad 2026 végéig, amikor a jegybanki célsávba kerül – állapította meg pénteken az IMF küldöttsége.
Az idei első félévben 24 609 lakást adtak használatba Romániában, 1327-tel kevesebbet, mint 2024 első hat hónapjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Júliusban 22 lejjel, azaz 0,4 százalékkal 5517 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában júniushoz képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Figyelemfelkeltő elemzést tett közzé a román mezőgazdaság súlyos helyzetéről Nicu Vasile, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) elnöke. A tanulmány rámutat, hogy minimális a mezőgazdasági támogatási rendszer hatékonysága.
Romániában legkésőbb 2027 elejére beindul a gazdasági növekedés – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan. Tavaly kis mértékben nőtt a román GDP, és a kilátások sem túl fényesek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!