
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyetes
Fotó: MTI
Magyarország és Románia stratégia érdeke az észak-déli tengely erősítése, a határ menti autópályák kiépítése, a vasúti összeköttetések biztosítása, valamint annak támogatása, hogy magyar-román közös vállalatok ki tudjanak jutni harmadik országok piacaira is – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Magyar-Román Tagozata megalakulásának 20. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen hétfőn Békéscsabán.
2019. november 25., 17:022019. november 25., 17:02
2019. november 25., 17:032019. november 25., 17:03
Semjén Zsolt kifejtette, kulcsfontosságú a Békéscsaba–Arad–Temesvár, valamint a Debrecen–Nagyvárad közti autópályák megépítése, a határok között a vasúti összeköttetés biztosítása. Hozzátette: az Európai Unióban autópályán már el lehet jutni Záhonytól Gibraltárig, legalább ilyen fontos lenne a Balti- és a Fekete-tengert összekötő észak-déli tengely is, ami Magyarország, Románia, Szlovákia és Lengyelország számára is előnyökkel járna. Semjén Zsolt fontosnak nevezte, hogy a magyar–román tagozat húszéves működése révén több közös vállalat is létrejött, de az egymás piacain való megjelenés mellett erősíteni kell, hogy a vállalatok kijussanak harmadik országok piacaira is.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Magyar-Román Tagozata 1999 nyarán alakult meg Békéscsabán azzal a céllal, hogy a határmenti gazdasági kapcsolatokat erősítse. Orosz Tivadar, a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (BMKIK) elnöke, a tagozat vezetője elmondta, mára valamennyi román régióval van kapcsolatuk, számos határon átnyúló projektet valósítanak meg egyebek mellett a foglalkoztatás terén. Példaként elmondta, Arad megyében egy expo kialakítását segítették, magyar oldalon egy magyar–román üzleti központ jött létre, és kapcsolatban vannak egy nagyváradi egyházi alapítvánnyal is. Orosz Tivadar hangsúlyozta, a kétoldalú kapcsolatokat fellendítette a két ország uniós csatlakozása és a védővámok leépítése; mára Magyarország Németország után Romániába exportál a legtöbbet.
Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete a rendezvényen elmondta, csaknem 14 ezer magyar részesedésű vállalat van bejegyezve a román piacon, amelyek jegyzett tőkéje eléri az 1,4 milliárd eurót. A két ország közti áruszállítás volumene megközelíti a 8 milliárd eurót, a kereskedelmi kapcsolatokat a 2008-as válság is csak minimálisan tudta visszavetni. „Szorgalmazzuk a határkeresztező kisebb léptékű utak építését, határátkelők megnyitását, továbbá javaslatot tettünk a Budapest–Kolozsvár közti nagysebességű vasútvonal közös megvalósításának vizsgálatára” – húzta alá Zákonyi Botond nagykövet.
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
szóljon hozzá!