Semjén Zsolt miniszterelnök-helyetes
Fotó: MTI
Magyarország és Románia stratégia érdeke az észak-déli tengely erősítése, a határ menti autópályák kiépítése, a vasúti összeköttetések biztosítása, valamint annak támogatása, hogy magyar-román közös vállalatok ki tudjanak jutni harmadik országok piacaira is – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Magyar-Román Tagozata megalakulásának 20. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen hétfőn Békéscsabán.
2019. november 25., 17:022019. november 25., 17:02
2019. november 25., 17:032019. november 25., 17:03
Semjén Zsolt kifejtette, kulcsfontosságú a Békéscsaba–Arad–Temesvár, valamint a Debrecen–Nagyvárad közti autópályák megépítése, a határok között a vasúti összeköttetés biztosítása. Hozzátette: az Európai Unióban autópályán már el lehet jutni Záhonytól Gibraltárig, legalább ilyen fontos lenne a Balti- és a Fekete-tengert összekötő észak-déli tengely is, ami Magyarország, Románia, Szlovákia és Lengyelország számára is előnyökkel járna. Semjén Zsolt fontosnak nevezte, hogy a magyar–román tagozat húszéves működése révén több közös vállalat is létrejött, de az egymás piacain való megjelenés mellett erősíteni kell, hogy a vállalatok kijussanak harmadik országok piacaira is.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Magyar-Román Tagozata 1999 nyarán alakult meg Békéscsabán azzal a céllal, hogy a határmenti gazdasági kapcsolatokat erősítse. Orosz Tivadar, a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (BMKIK) elnöke, a tagozat vezetője elmondta, mára valamennyi román régióval van kapcsolatuk, számos határon átnyúló projektet valósítanak meg egyebek mellett a foglalkoztatás terén. Példaként elmondta, Arad megyében egy expo kialakítását segítették, magyar oldalon egy magyar–román üzleti központ jött létre, és kapcsolatban vannak egy nagyváradi egyházi alapítvánnyal is. Orosz Tivadar hangsúlyozta, a kétoldalú kapcsolatokat fellendítette a két ország uniós csatlakozása és a védővámok leépítése; mára Magyarország Németország után Romániába exportál a legtöbbet.
Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete a rendezvényen elmondta, csaknem 14 ezer magyar részesedésű vállalat van bejegyezve a román piacon, amelyek jegyzett tőkéje eléri az 1,4 milliárd eurót. A két ország közti áruszállítás volumene megközelíti a 8 milliárd eurót, a kereskedelmi kapcsolatokat a 2008-as válság is csak minimálisan tudta visszavetni. „Szorgalmazzuk a határkeresztező kisebb léptékű utak építését, határátkelők megnyitását, továbbá javaslatot tettünk a Budapest–Kolozsvár közti nagysebességű vasútvonal közös megvalósításának vizsgálatára” – húzta alá Zákonyi Botond nagykövet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!