Fotó: Rompres
Az alapvető élelmiszerek árának emelkedése volt a megbeszélések fő témája a hét legfejlettebb ipari állam – az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, valamint Németország és Oroszország (G8) állam- és kormányfőinek a japán Hokkaido szigetén lévő Tojakóban megszervezett csúcstalálkozójának tegnapi nyitónapján. A vita alapját a Világbank jelentése adta, amely szerint az élelmiszerek drágulása miatt világszerte 105 millió ember kerülhet a szegénységi szint alá, közülük 30 millió Afrikában. A gabonafélék tavaly év eleje óta átlagosan több mint a kétszeresére drágultak, az áremelkedés 60 százaléka az idén történt. A Világbank szerint 10 milliárd dollárral kellene hirtelen támogatni a szükséget szenvedőket. Megállapították azt is, hogy az energia és az olajtermékek drágulása szintén visszaveti az élelmiszer-ellátást.
Uniós segítség Afrikának
Éppen ebből kiindulva, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke azzal a javaslattal rukkolt tegnap elő, hogy az Európai Unió agrártámogatásokra elkülönített, de fel nem használt forrásait az afrikai gazdálkodók megsegítésére lehetne fordítani. Így egymilliárd euró értékű segítséggel lehetne enyhíteni az egész világra kiterjedő élelmiszerválság hatását. Mint azt az Európai Bizottság korábban közölte, a pénzből az EU-tagállamok vetőmaggal és műtrágyával segítenék a jövő év végéig az afrikai gazdákat. Az előterjesztést még el kell fogadnia az Európai Tanácsnak, és áldását kell adnia rá az Európai Parlamentnek is. Az EU előzőleg közölte, hogy – az említett egymilliárd eurón kívül – 550 millió eurónyi rendkívüli segélyt folyósít az arra rászoruló országoknak, enyhítendő az éhezést.
A Világbank becslése szerint a szegény országoknak összesen több mint 6 milliárd eurós azonnali segélyre van szükségük ahhoz, hogy megbirkózzanak a magas élelmiszer- és olajárakkal. Angela Merkel német kancellár a csúcstalálkozó előtt úgy nyilatkozott, Németország idén mintegy félmilliárd euróval járul hozzá a legszegényebb országok élelmiszer-ellátásához.
A szegények megsegítését kéri a pápa is
A világ legszegényebbjeire hívta fel a legfejlettebb országok vezetőinek figyelmét a Japánban rendezett G8-csúcs előtt vasárnapi imádságában XVI. Benedek pápa is. A katolikus egyházfő figyelmeztetett arra, hogy a legszegényebbek sebezhetősége tovább nőtt mindazoknak a pénzügyi spekulációknak és zavaroknak nyomán, amelyek „perverz” hatást gyakorolnak az élelmiszer- és az energiaárakra. Ezért XVI. Benedek felszólította a csúcs résztvevőit: teljesítsék korábbi ígéreteiket, hozzák meg azokat a szükséges, bátor döntéseket, amelyekkel legyőzhetik a világ számos részét sújtó szegénységet, az éhínséget, betegségeket és az írástudatlanságot. „Bízom, hogy a nagylelkűség és a tisztánlátás lehetővé teszi számukra, hogy olyan döntéseket hozzanak, amelyek a fejlődés folyamatának igazságos fellendítését és az emberi méltóság megőrzését célozzák” – közölte a pápa.
B. E.
A globális éghajlatváltozásról is tárgyalnak
A csúcstalálkozó második és harmadik napján várhatóan a globális éghajlatváltozás lesz a legfontosabb napirendi pont. A G8-országok megpróbálják kimozdítani a holtpontról azokat az ENSZ keretében megkezdett egyeztetéseket, amelyek célja, hogy a jövő év végéig tető alá hozzanak egy új egyezményt a globális felmelegedés elleni intézkedésekről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Látogatottsági adatok