Fotó: Rompres
Az alapvető élelmiszerek árának emelkedése volt a megbeszélések fő témája a hét legfejlettebb ipari állam – az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, valamint Németország és Oroszország (G8) állam- és kormányfőinek a japán Hokkaido szigetén lévő Tojakóban megszervezett csúcstalálkozójának tegnapi nyitónapján. A vita alapját a Világbank jelentése adta, amely szerint az élelmiszerek drágulása miatt világszerte 105 millió ember kerülhet a szegénységi szint alá, közülük 30 millió Afrikában. A gabonafélék tavaly év eleje óta átlagosan több mint a kétszeresére drágultak, az áremelkedés 60 százaléka az idén történt. A Világbank szerint 10 milliárd dollárral kellene hirtelen támogatni a szükséget szenvedőket. Megállapították azt is, hogy az energia és az olajtermékek drágulása szintén visszaveti az élelmiszer-ellátást.
Uniós segítség Afrikának
Éppen ebből kiindulva, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke azzal a javaslattal rukkolt tegnap elő, hogy az Európai Unió agrártámogatásokra elkülönített, de fel nem használt forrásait az afrikai gazdálkodók megsegítésére lehetne fordítani. Így egymilliárd euró értékű segítséggel lehetne enyhíteni az egész világra kiterjedő élelmiszerválság hatását. Mint azt az Európai Bizottság korábban közölte, a pénzből az EU-tagállamok vetőmaggal és műtrágyával segítenék a jövő év végéig az afrikai gazdákat. Az előterjesztést még el kell fogadnia az Európai Tanácsnak, és áldását kell adnia rá az Európai Parlamentnek is. Az EU előzőleg közölte, hogy – az említett egymilliárd eurón kívül – 550 millió eurónyi rendkívüli segélyt folyósít az arra rászoruló országoknak, enyhítendő az éhezést.
A Világbank becslése szerint a szegény országoknak összesen több mint 6 milliárd eurós azonnali segélyre van szükségük ahhoz, hogy megbirkózzanak a magas élelmiszer- és olajárakkal. Angela Merkel német kancellár a csúcstalálkozó előtt úgy nyilatkozott, Németország idén mintegy félmilliárd euróval járul hozzá a legszegényebb országok élelmiszer-ellátásához.
A szegények megsegítését kéri a pápa is
A világ legszegényebbjeire hívta fel a legfejlettebb országok vezetőinek figyelmét a Japánban rendezett G8-csúcs előtt vasárnapi imádságában XVI. Benedek pápa is. A katolikus egyházfő figyelmeztetett arra, hogy a legszegényebbek sebezhetősége tovább nőtt mindazoknak a pénzügyi spekulációknak és zavaroknak nyomán, amelyek „perverz” hatást gyakorolnak az élelmiszer- és az energiaárakra. Ezért XVI. Benedek felszólította a csúcs résztvevőit: teljesítsék korábbi ígéreteiket, hozzák meg azokat a szükséges, bátor döntéseket, amelyekkel legyőzhetik a világ számos részét sújtó szegénységet, az éhínséget, betegségeket és az írástudatlanságot. „Bízom, hogy a nagylelkűség és a tisztánlátás lehetővé teszi számukra, hogy olyan döntéseket hozzanak, amelyek a fejlődés folyamatának igazságos fellendítését és az emberi méltóság megőrzését célozzák” – közölte a pápa.
B. E.
A globális éghajlatváltozásról is tárgyalnak
A csúcstalálkozó második és harmadik napján várhatóan a globális éghajlatváltozás lesz a legfontosabb napirendi pont. A G8-országok megpróbálják kimozdítani a holtpontról azokat az ENSZ keretében megkezdett egyeztetéseket, amelyek célja, hogy a jövő év végéig tető alá hozzanak egy új egyezményt a globális felmelegedés elleni intézkedésekről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok