Fotó: Rompres
Az alapvető élelmiszerek árának emelkedése volt a megbeszélések fő témája a hét legfejlettebb ipari állam – az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, valamint Németország és Oroszország (G8) állam- és kormányfőinek a japán Hokkaido szigetén lévő Tojakóban megszervezett csúcstalálkozójának tegnapi nyitónapján. A vita alapját a Világbank jelentése adta, amely szerint az élelmiszerek drágulása miatt világszerte 105 millió ember kerülhet a szegénységi szint alá, közülük 30 millió Afrikában. A gabonafélék tavaly év eleje óta átlagosan több mint a kétszeresére drágultak, az áremelkedés 60 százaléka az idén történt. A Világbank szerint 10 milliárd dollárral kellene hirtelen támogatni a szükséget szenvedőket. Megállapították azt is, hogy az energia és az olajtermékek drágulása szintén visszaveti az élelmiszer-ellátást.
Uniós segítség Afrikának
Éppen ebből kiindulva, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke azzal a javaslattal rukkolt tegnap elő, hogy az Európai Unió agrártámogatásokra elkülönített, de fel nem használt forrásait az afrikai gazdálkodók megsegítésére lehetne fordítani. Így egymilliárd euró értékű segítséggel lehetne enyhíteni az egész világra kiterjedő élelmiszerválság hatását. Mint azt az Európai Bizottság korábban közölte, a pénzből az EU-tagállamok vetőmaggal és műtrágyával segítenék a jövő év végéig az afrikai gazdákat. Az előterjesztést még el kell fogadnia az Európai Tanácsnak, és áldását kell adnia rá az Európai Parlamentnek is. Az EU előzőleg közölte, hogy – az említett egymilliárd eurón kívül – 550 millió eurónyi rendkívüli segélyt folyósít az arra rászoruló országoknak, enyhítendő az éhezést.
A Világbank becslése szerint a szegény országoknak összesen több mint 6 milliárd eurós azonnali segélyre van szükségük ahhoz, hogy megbirkózzanak a magas élelmiszer- és olajárakkal. Angela Merkel német kancellár a csúcstalálkozó előtt úgy nyilatkozott, Németország idén mintegy félmilliárd euróval járul hozzá a legszegényebb országok élelmiszer-ellátásához.
A szegények megsegítését kéri a pápa is
A világ legszegényebbjeire hívta fel a legfejlettebb országok vezetőinek figyelmét a Japánban rendezett G8-csúcs előtt vasárnapi imádságában XVI. Benedek pápa is. A katolikus egyházfő figyelmeztetett arra, hogy a legszegényebbek sebezhetősége tovább nőtt mindazoknak a pénzügyi spekulációknak és zavaroknak nyomán, amelyek „perverz” hatást gyakorolnak az élelmiszer- és az energiaárakra. Ezért XVI. Benedek felszólította a csúcs résztvevőit: teljesítsék korábbi ígéreteiket, hozzák meg azokat a szükséges, bátor döntéseket, amelyekkel legyőzhetik a világ számos részét sújtó szegénységet, az éhínséget, betegségeket és az írástudatlanságot. „Bízom, hogy a nagylelkűség és a tisztánlátás lehetővé teszi számukra, hogy olyan döntéseket hozzanak, amelyek a fejlődés folyamatának igazságos fellendítését és az emberi méltóság megőrzését célozzák” – közölte a pápa.
B. E.
A globális éghajlatváltozásról is tárgyalnak
A csúcstalálkozó második és harmadik napján várhatóan a globális éghajlatváltozás lesz a legfontosabb napirendi pont. A G8-országok megpróbálják kimozdítani a holtpontról azokat az ENSZ keretében megkezdett egyeztetéseket, amelyek célja, hogy a jövő év végéig tető alá hozzanak egy új egyezményt a globális felmelegedés elleni intézkedésekről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok