Fotó: Gozner Gertrud
2009. február 18., 09:172009. február 18., 09:17
A nemzetközi hitelminősítő a nyugati tulajdonú kelet-európai bankok helyzetét mérte fel a jelenlegi gazdasági körülmények közepette. Az elemzés szerint a fő kelet-európai piacok „hosszú és mély recesszióba kerültek”, és helyzetük romlása negatív besorolási nyomást gyakorol az itt működő bankérdekeltségekre. Ez előbb-utóbb a tulajdonos nyugati bankok kockázati osztályzatainak gyengülését is okozhatja, ha az adott anyabank kelet-európai tevékenysége a cégcsoport működésének jelentős hányadát teszi ki. A Moody’s szerint a romlási folyamat nyomán „szelektívebbé” válhat a nyugat-európai tulajdonos bankok által a kelet-európai érdekeltségeknek nyújtott támogatás, ami tovább taszíthatja a lejtőn a leánybankokat.
| A nemzetközi pénzügyi rendszer még jó ideig nem lesz életerős állapotban, ezért fokozni kell a bankok támogatását és az ezzel kapcsolatos nemzetközi együttműködést is. Ezt nyilatkozta tegnap Dominique Strauss-Kahn. Az IMF vezérigazgatója szerint a világgazdasági válság 2010 elejére fejeződhet be, de ha elmaradnak a szükséges intézkedések, akkor a válság elhúzódhat. „2009 mindenképpen nehéz év lesz” – szögezte le. Mint hangsúlyozta, teljesen rendbe kell tenni a bankok könyveit, de ez nem halad elég gyorsan. „Nyugtalanító, hogy amit az országok e téren elhatároznak, az jó irányba mutat, csak nem mennek eléggé messze (a végrehajtásban). Ez vonatkozik a bankokkal kapcsolatos nemzetközi együttműködésre is” – tette hozzá. A France Inter rádióban Kahn azt is fejtegette, hogy szerinte a növekedés serkentését célzó intézkedések sem tekinthetők elégségesnek, nem elég jelentősek. Igaz ugyan, hogy a reálgazdaság fellendítésének terveiben az országok az IMF útmutatásait követik, de nem kellő eltökéltséggel, ez észlelhető például Japánban és egyes európai országokban is. |
A nyugat-európai bankok zömének több leányvállalata van a térségben, és előfordulhat, hogy „gondosan mérlegelni fogják” ezek stratégiai jelentőségét, az eddig végrehajtott befektetéseket, a várható nyereséget és az országkockázatot. A bankok a várt kockázatmegtérülési rátától függően nyújtanak tőkeellátást leányvállalataiknak, így különösen azokban az országokban jelentősek a lefelé ható kockázatok, amelyek valószínűsíthetően nagyon gyenge vagy éppen negatív növekedést produkálnak középtávon, áll a Moody’s elemzésében.
A cég az általa befektetési szintű szuverén adósosztályzattal ellátott térségi országok közül a balti köztársaságokat, Magyarországot, Romániát és Bulgáriát sorolta a legsebezhetőbbek közé, megjegyezve ugyanakkor, hogy olyan, viszonylag kis külső adósságú országok is nyomás alá kerültek, mint Ukrajna, Kazahsztán és Oroszország. A Moody’s a múlt héten irányzott elő leminősítést valószínűsítő felülvizsgálatot a baltiak közül Litvánia és Észtország adósosztályzatait illetően, azon véleménye alapján, hogy a sokk mérete miatt a két ország gazdasági modelljei szerkezeti szintű sérüléseket szenvedhettek.
Egy másik nagy hitelminősítő, a Fitch Ratings szintén ebben a hónapban leminősítette Oroszországot és Ukrajnát, ez utóbbi lépést azzal indokolva, hogy az ukrán pénzügyi rendszerre ható, felerősödött feszültség és az IMF-program végrehajtásának sikerét fenyegető egyre nagyobb kockázatok miatt növekszik az ukrajnai banki és valutaválság kialakulásának veszélye. Oroszország esetében a Fitch a nyersanyagár-zuhanás kihatásaira és az adósságrefinanszírozási kockázatokra hivatkozott.
A Moody’s tegnap nyilvánosságra hozott elemzése szerint a jelentős keleti érdekeltségekkel bíró nyugat-európai bankok zöme hat országban – Ausztriában, Olaszországban, Belgiumban, Franciaországban, Németországban és Svédországban – működik. E bankoknál összpontosul a Kelet-Európával szembeni teljes nyugat-európai banki követelések 84 százaléka. Hitelezői szempontból az osztrák bankrendszer a leginkább érintett, mivel az ausztriai banki követeléseknek csaknem a fele Kelet-Európával szemben áll fenn, írja a Moody’s elemzése.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok