Fotó: Gozner Gertrud
2009. február 18., 09:172009. február 18., 09:17
A nemzetközi hitelminősítő a nyugati tulajdonú kelet-európai bankok helyzetét mérte fel a jelenlegi gazdasági körülmények közepette. Az elemzés szerint a fő kelet-európai piacok „hosszú és mély recesszióba kerültek”, és helyzetük romlása negatív besorolási nyomást gyakorol az itt működő bankérdekeltségekre. Ez előbb-utóbb a tulajdonos nyugati bankok kockázati osztályzatainak gyengülését is okozhatja, ha az adott anyabank kelet-európai tevékenysége a cégcsoport működésének jelentős hányadát teszi ki. A Moody’s szerint a romlási folyamat nyomán „szelektívebbé” válhat a nyugat-európai tulajdonos bankok által a kelet-európai érdekeltségeknek nyújtott támogatás, ami tovább taszíthatja a lejtőn a leánybankokat.
| A nemzetközi pénzügyi rendszer még jó ideig nem lesz életerős állapotban, ezért fokozni kell a bankok támogatását és az ezzel kapcsolatos nemzetközi együttműködést is. Ezt nyilatkozta tegnap Dominique Strauss-Kahn. Az IMF vezérigazgatója szerint a világgazdasági válság 2010 elejére fejeződhet be, de ha elmaradnak a szükséges intézkedések, akkor a válság elhúzódhat. „2009 mindenképpen nehéz év lesz” – szögezte le. Mint hangsúlyozta, teljesen rendbe kell tenni a bankok könyveit, de ez nem halad elég gyorsan. „Nyugtalanító, hogy amit az országok e téren elhatároznak, az jó irányba mutat, csak nem mennek eléggé messze (a végrehajtásban). Ez vonatkozik a bankokkal kapcsolatos nemzetközi együttműködésre is” – tette hozzá. A France Inter rádióban Kahn azt is fejtegette, hogy szerinte a növekedés serkentését célzó intézkedések sem tekinthetők elégségesnek, nem elég jelentősek. Igaz ugyan, hogy a reálgazdaság fellendítésének terveiben az országok az IMF útmutatásait követik, de nem kellő eltökéltséggel, ez észlelhető például Japánban és egyes európai országokban is. |
A nyugat-európai bankok zömének több leányvállalata van a térségben, és előfordulhat, hogy „gondosan mérlegelni fogják” ezek stratégiai jelentőségét, az eddig végrehajtott befektetéseket, a várható nyereséget és az országkockázatot. A bankok a várt kockázatmegtérülési rátától függően nyújtanak tőkeellátást leányvállalataiknak, így különösen azokban az országokban jelentősek a lefelé ható kockázatok, amelyek valószínűsíthetően nagyon gyenge vagy éppen negatív növekedést produkálnak középtávon, áll a Moody’s elemzésében.
A cég az általa befektetési szintű szuverén adósosztályzattal ellátott térségi országok közül a balti köztársaságokat, Magyarországot, Romániát és Bulgáriát sorolta a legsebezhetőbbek közé, megjegyezve ugyanakkor, hogy olyan, viszonylag kis külső adósságú országok is nyomás alá kerültek, mint Ukrajna, Kazahsztán és Oroszország. A Moody’s a múlt héten irányzott elő leminősítést valószínűsítő felülvizsgálatot a baltiak közül Litvánia és Észtország adósosztályzatait illetően, azon véleménye alapján, hogy a sokk mérete miatt a két ország gazdasági modelljei szerkezeti szintű sérüléseket szenvedhettek.
Egy másik nagy hitelminősítő, a Fitch Ratings szintén ebben a hónapban leminősítette Oroszországot és Ukrajnát, ez utóbbi lépést azzal indokolva, hogy az ukrán pénzügyi rendszerre ható, felerősödött feszültség és az IMF-program végrehajtásának sikerét fenyegető egyre nagyobb kockázatok miatt növekszik az ukrajnai banki és valutaválság kialakulásának veszélye. Oroszország esetében a Fitch a nyersanyagár-zuhanás kihatásaira és az adósságrefinanszírozási kockázatokra hivatkozott.
A Moody’s tegnap nyilvánosságra hozott elemzése szerint a jelentős keleti érdekeltségekkel bíró nyugat-európai bankok zöme hat országban – Ausztriában, Olaszországban, Belgiumban, Franciaországban, Németországban és Svédországban – működik. E bankoknál összpontosul a Kelet-Európával szembeni teljes nyugat-európai banki követelések 84 százaléka. Hitelezői szempontból az osztrák bankrendszer a leginkább érintett, mivel az ausztriai banki követeléseknek csaknem a fele Kelet-Európával szemben áll fenn, írja a Moody’s elemzése.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
A mezőgazdasági minisztérium javaslatára a szerdai kormányülésen elfogadták a növénytermesztőknek és állattenyésztőknek járó átmeneti támogatások (ANT) keretösszegeiről szóló határozatot.
Látogatottsági adatok