Fotó: Pixabay.com
Jelentősen romlottak a világgazdaság idei kilátásai a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kedden ismertetett, legfrissebb előrejelzése szerint a szervezet előző, áprilisi előrejelzése óta.
2022. július 26., 17:582022. július 26., 17:58
Az IMF úgy látja, hogy a tavalyi 6,1 százalék után a gazdasági növekedés idén 3,2 százalékos lesz a világ egészét tekintve az áprilisban várt 3,6 százalék helyett. A jövő évre várt növekedési adatot 3,6 százalékról 2,9 százalékra rontották.
Az idei második negyedévben a kínai és oroszországi gazdasági visszaesés miatt csökkent a globális termelés, míg az amerikai fogyasztók kiadásai is elmaradtak a várakozásoktól. Számos sokk érte a világjárvány miatt amúgy is meggyengült világgazdaságot: a vártnál magasabb infláció világszerte – különösen az Egyesült Államokban és a főbb európai országokban – a fiskális feltételek szigorítását váltja ki, miközben a gazdasági növekedés lassulását idézi elő Kínában, ahol a koronavírus-járvány fellobbanása részleges lezárásokat okozott, amely miatt bizonyos térségekben átmenetileg fel kellett függeszteni a termelést.
Az áprilisi 3,3 százalékos becsléséhez képest 2,5 százalékra rontotta a fejlett országok idei és 2,4 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a jövő évi növekedésére vonatkozó várakozását a valutaalap. Az országcsoport hazai összterméke (GDP) 5,2 százalékkal nőtt tavaly.
A németországi növekedési prognózisát 2,1 százalékról 1,2 százalékra rontotta erre az évre az IMF, a jövő évit pedig az áprilisban becsült 2,7 százalékról 0,8 százalékra vitte le. A német GDP tavaly 2,9 százalékkal nőtt.
az ideit az áprilisi 3,7 százalékról 2,3 százalékra, a jövő évit pedig 2,3 százalékról 1,0 százalékra nyeste vissza a Nemzetközi Valutaalap. Az Egyesült Államokban tavaly 5,7 százalékkal nőtt a GDP.
A fejlődő országokban 3,6 százalékos növekedést vár idén legújabb előrejelzésében az IMF, az áprilisban becsült 3,8 százalék után, a jövő évit pedig 4,4 százalékról 3,9 százalékra változtatta. Az országcsoport GDP-je 6,8 százalékkal bővült tavaly.
India gazdasági növekedése is kisebb lehet az áprilisban vártnál: az idei növekedés ütemét 8,2 százalékról 7,4 százalékra, a jövő évit 6,9 százalékról 6,1 százalékra csökkentette az IMF, miután a tavalyi növekedés 8,7 százalék volt.
Oroszország GDP-je idén 6 százalékkal csökkenhet az áprilisban várt 8,5 százalékos esés helyett. Az IMF szerint az orosz GDP jövőre is zsugorodik, méghozzá az áprilisban várt 2,3 százaléknál nagyobb mértékben, 3,5 százalékkal.
A világkereskedelmi forgalom tavaly 10,1 százalékkal bővült. Az IMF új prognózisa szerint idén 4,1 százalékkal nő az áprilisban várt 5 százalék helyett, jövőre pedig 4,4 százalék helyett 3,2 százalékkal.
A Brent, a Dubai Fateh és az amerikai WTI nyersolaj árának átlaga 69,07 dollár volt tavaly. Az idén 103,88 dollár, jövőre pedig 91,07 dollár lehet az IMF szerint.
Az euróövezet idei inflációjával kapcsolatos adatot az IMF 5,3 százalékról 7,3 százalékra, a jövő évit 2,3 százalékról 3,9 százalékra módosította, az Egyesült Államokban nem változtatott az idei 7,7 százalékos inflációs kilátáson, a jövő évit 2,9 százalékról 3 százalékra vitte fel.
A fejlődő országokban az infláció az idén az áprilisban várt 8,7 százalék helyett 9,5 százalék, jövőre pedig 6,5 százalék helyett 7,3 százalék lehet.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) jelentősen, 4,8 százalékról 2,2 százalékra csökkentette az idei román gazdasági növekedési várakozását a kedden publikált Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook, WEO) című jelentésében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!