Aprópénz. Románia a GDP alig 3,2 százalékát fordította a gazdaság megsegítésére
Fotó: Pixabay
Miközben Románia gazdasága kezdi behozni a koronavírus-világjárvány miatti kiesést, úgy tűnik, hogy előrelépés történt a pandémiával karöltve begyűrűzött gazdasági válság miatt bajba jutott cégek megsegítése terén is.
2021. augusztus 18., 11:172021. augusztus 18., 11:17
Legalábbis ezt mutatja a Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb toplistája, amely aszerint rangsorolja a világ gazdaságait, hogy mennyi támogatást nyújtottak a koronavírus-világjárvány miatt bajba jutott gazdaságnak, vagyis bruttó hazai termékük (GDP) hány százalékát vetették be mentőövként.
Ez a 107. pozíció amúgy nagy előrelépést jelent, Románia ugyanis szeptember közepén még a 114. helyen állt, ám a tavalyi év utolsó hónapjaiban egy sor ázsiai állam is beelőzte, így decemberben már a 124. helyre sorolták be többnyire afrikai országok társaságában. Március 17-én, egy évvel a gazdaság számos ágazatát hosszú időre teljesen megbénító szükségállapot elrendelése után pedig már a 129. helyen állt, a 127. Kongó és a 128. Afganisztán után. Kongó amúgy most a 135., Afganisztán pedig a 139.
Afrikai országok társaságában, a rangsor vége felé találjuk Romániát azon a globális toplistán, amely a koronavírus-világjárvány begyűrűzése óta a vállalkozásoknak és a lakosságnak nyújtott állami támogatásokat veszi górcső alá.
Hiába viszont a nagy előrelépés a rangsorban, ha továbbra is csak olyan európai országokat tud Románia maga mögött tudni, mint Albánia, a Moldovai Köztársaság, Örményország és Fehéroroszország.
a második az Amerikai Egyesült Államok, a harmadik pedig Görögország.
Összehasonlításképpen: Románia a GDP mindössze 3,2 százalékát fordította a gazdaság megsegítésére, Magyarországon ez az arány 10,5 százalékos, a listavezető Makaóban pedig 27,4 százalék volt.
A 164. helytől a 191. pozícióig amúgy olyan országokat találunk, ahol a bruttó hazai termék 1 százalékát sem érte el mentőöv értéke. A 182. helyen álló Laoszban 0,02 százalékos támogatást nyújtottak a gazdaságnak, innen lefele már nem is szerepel érték az országok neve mellett.
Hónapról hónapra lennebb csúszik Románia azon a listán, amely aszerint rangsorolja a világ gazdaságait, hogy mennyi támogatást nyújtottak a koronavírus-világjárvány miatt bajba jutott gazdaságnak.
Mint a rangsort kiértékelő elemzésében a Profit.ro gazdasági hírportál is rámutat, a bukaresti hatóságok tavaly különböző intézkedésekkel próbálták segíteni a gazdaságot, hogy átvészelje ezeket a nehéz időket, a támogatások nagy részét más EU-s tagállamokban már alkalmazott intézkedések ihlették. Romániában azonban nem zajlott zökkenőmentesen a programok gyakorlatba ültetése, és voltak olyan esetek, amikor a gyorsnak szánt segély csak nagy késéssel érkezett meg a vállalkozásokhoz.
megengedte a cégeknek, hogy kamat- és büntetőkamat-mentesen elhalasszák az adóbefizetéseket. Ez gyakorlatilag ingyenes hitelt jelentett a cégek számára, a pénzügyi tanácsadók pedig azt tanácsolták a cégeknek, hogy éljenek a lehetőséggel.
Például Románia az egyetlen EU-tagállam, ahol túlzottdeficit-eljárás zajlik amiatt, hogy az államiköltségvetés-hiány már a válság alatt meghaladta a GDP 3 százalékát, még ha az eljárást fel is függesztették. Románia 4,4 százalékos deficittel lépett be a 2020-as esztendőbe, miközben számos uniós országban többletet regisztráltak.
Ezt a hiányt pedig a koronavírus által fémjelzett tavalyi válságos év tovább mélyítette, és elérte a 9,2 százalékot. Mint ismeretes, a költségvetési hiánycél ebben az évben a GDP 7,16 százaléka.
Óriási eltérést látunk az erdélyi megyék között, ha azt vesszük górcső alá, mennyire sínylette meg gazdaságuk a rendkívül nehéz tavalyi évet. Miközben a legjobban teljesítő Kolozs megyében alig 1,2 százalékkal zsugorodott a GDP, addig a lista végén álló Arad, Bihar és Szatmár megyében 8 százalé
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!