Romániának sikerült beelőznie Kongót a cégeknek nyújtott mentőövet vizsgáló rangsorban, de szomorú a valóság

Ez a 107. pozíció amúgy nagy előrelépést jelent, Románia ugyanis szeptember közepén még a 114. helyen állt, ám a tavalyi év utolsó hónapjaiban egy sor ázsiai állam is beelőzte, így decemberben már a 124. helyre sorolták be többnyire afrikai országok társaságában. Március 17-én, egy évvel a gazdaság számos ágazatát hosszú időre teljesen megbénító szükségállapot elrendelése után pedig már a 129. helyen állt, a 127. Kongó és a 128. Afganisztán után. Kongó amúgy most a 135., Afganisztán pedig a 139.

korábban írtuk

Románia nyújtotta az egyik legkevesebb támogatást a járvány miatt bajba jutott cégeknek és a lakosságnak

Afrikai országok társaságában, a rangsor vége felé találjuk Romániát azon a globális toplistán, amely a koronavírus-világjárvány begyűrűzése óta a vállalkozásoknak és a lakosságnak nyújtott állami támogatásokat veszi górcső alá.

Hiába viszont a nagy előrelépés a rangsorban, ha továbbra is csak olyan európai országokat tud Románia maga mögött tudni, mint Albánia, a Moldovai Köztársaság, Örményország és Fehéroroszország.

a második az Amerikai Egyesült Államok, a harmadik pedig Görögország.

Összehasonlításképpen: Románia a GDP mindössze 3,2 százalékát fordította a gazdaság megsegítésére, Magyarországon ez az arány 10,5 százalékos, a listavezető Makaóban pedig 27,4 százalék volt.

A 164. helytől a 191. pozícióig amúgy olyan országokat találunk, ahol a bruttó hazai termék 1 százalékát sem érte el mentőöv értéke. A 182. helyen álló Laoszban 0,02 százalékos támogatást nyújtottak a gazdaságnak, innen lefele már nem is szerepel érték az országok neve mellett.

korábban írtuk

Kongó és Afganisztán is jobban támogatta a járvány miatt bajba jutott gazdaságot, mint Románia

Hónapról hónapra lennebb csúszik Románia azon a listán, amely aszerint rangsorolja a világ gazdaságait, hogy mennyi támogatást nyújtottak a koronavírus-világjárvány miatt bajba jutott gazdaságnak.

Mint a rangsort kiértékelő elemzésében a Profit.ro gazdasági hírportál is rámutat, a bukaresti hatóságok tavaly különböző intézkedésekkel próbálták segíteni a gazdaságot, hogy átvészelje ezeket a nehéz időket, a támogatások nagy részét más EU-s tagállamokban már alkalmazott intézkedések ihlették. Romániában azonban nem zajlott zökkenőmentesen a programok gyakorlatba ültetése, és voltak olyan esetek, amikor a gyorsnak szánt segély csak nagy késéssel érkezett meg a vállalkozásokhoz.

megengedte a cégeknek, hogy kamat- és büntetőkamat-mentesen elhalasszák az adóbefizetéseket. Ez gyakorlatilag ingyenes hitelt jelentett a cégek számára, a pénzügyi tanácsadók pedig azt tanácsolták a cégeknek, hogy éljenek a lehetőséggel.

Például Románia az egyetlen EU-tagállam, ahol túlzottdeficit-eljárás zajlik amiatt, hogy az államiköltségvetés-hiány már a válság alatt meghaladta a GDP 3 százalékát, még ha az eljárást fel is függesztették. Románia 4,4 százalékos deficittel lépett be a 2020-as esztendőbe, miközben számos uniós országban többletet regisztráltak.

Ezt a hiányt pedig a koronavírus által fémjelzett tavalyi válságos év tovább mélyítette, és elérte a 9,2 százalékot. Mint ismeretes, a költségvetési hiánycél ebben az évben a GDP 7,16 százaléka.

korábban írtuk

Hat erdélyi megye teljesített tavaly jobban az országos átlagnál, de mindenhol gazdasági visszaesést regisztráltak

Óriási eltérést látunk az erdélyi megyék között, ha azt vesszük górcső alá, mennyire sínylette meg gazdaságuk a rendkívül nehéz tavalyi évet. Miközben a legjobban teljesítő Kolozs megyében alig 1,2 százalékkal zsugorodott a GDP, addig a lista végén álló Arad, Bihar és Szatmár megyében 8 százalé