Aprópénz. Románia a GDP alig 3,2 százalékát fordította a gazdaság megsegítésére
Fotó: Pixabay
Miközben Románia gazdasága kezdi behozni a koronavírus-világjárvány miatti kiesést, úgy tűnik, hogy előrelépés történt a pandémiával karöltve begyűrűzött gazdasági válság miatt bajba jutott cégek megsegítése terén is.
2021. augusztus 18., 11:172021. augusztus 18., 11:17
Legalábbis ezt mutatja a Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb toplistája, amely aszerint rangsorolja a világ gazdaságait, hogy mennyi támogatást nyújtottak a koronavírus-világjárvány miatt bajba jutott gazdaságnak, vagyis bruttó hazai termékük (GDP) hány százalékát vetették be mentőövként.
Ez a 107. pozíció amúgy nagy előrelépést jelent, Románia ugyanis szeptember közepén még a 114. helyen állt, ám a tavalyi év utolsó hónapjaiban egy sor ázsiai állam is beelőzte, így decemberben már a 124. helyre sorolták be többnyire afrikai országok társaságában. Március 17-én, egy évvel a gazdaság számos ágazatát hosszú időre teljesen megbénító szükségállapot elrendelése után pedig már a 129. helyen állt, a 127. Kongó és a 128. Afganisztán után. Kongó amúgy most a 135., Afganisztán pedig a 139.
Afrikai országok társaságában, a rangsor vége felé találjuk Romániát azon a globális toplistán, amely a koronavírus-világjárvány begyűrűzése óta a vállalkozásoknak és a lakosságnak nyújtott állami támogatásokat veszi górcső alá.
Hiába viszont a nagy előrelépés a rangsorban, ha továbbra is csak olyan európai országokat tud Románia maga mögött tudni, mint Albánia, a Moldovai Köztársaság, Örményország és Fehéroroszország.
a második az Amerikai Egyesült Államok, a harmadik pedig Görögország.
Összehasonlításképpen: Románia a GDP mindössze 3,2 százalékát fordította a gazdaság megsegítésére, Magyarországon ez az arány 10,5 százalékos, a listavezető Makaóban pedig 27,4 százalék volt.
A 164. helytől a 191. pozícióig amúgy olyan országokat találunk, ahol a bruttó hazai termék 1 százalékát sem érte el mentőöv értéke. A 182. helyen álló Laoszban 0,02 százalékos támogatást nyújtottak a gazdaságnak, innen lefele már nem is szerepel érték az országok neve mellett.
Hónapról hónapra lennebb csúszik Románia azon a listán, amely aszerint rangsorolja a világ gazdaságait, hogy mennyi támogatást nyújtottak a koronavírus-világjárvány miatt bajba jutott gazdaságnak.
Mint a rangsort kiértékelő elemzésében a Profit.ro gazdasági hírportál is rámutat, a bukaresti hatóságok tavaly különböző intézkedésekkel próbálták segíteni a gazdaságot, hogy átvészelje ezeket a nehéz időket, a támogatások nagy részét más EU-s tagállamokban már alkalmazott intézkedések ihlették. Romániában azonban nem zajlott zökkenőmentesen a programok gyakorlatba ültetése, és voltak olyan esetek, amikor a gyorsnak szánt segély csak nagy késéssel érkezett meg a vállalkozásokhoz.
megengedte a cégeknek, hogy kamat- és büntetőkamat-mentesen elhalasszák az adóbefizetéseket. Ez gyakorlatilag ingyenes hitelt jelentett a cégek számára, a pénzügyi tanácsadók pedig azt tanácsolták a cégeknek, hogy éljenek a lehetőséggel.
Például Románia az egyetlen EU-tagállam, ahol túlzottdeficit-eljárás zajlik amiatt, hogy az államiköltségvetés-hiány már a válság alatt meghaladta a GDP 3 százalékát, még ha az eljárást fel is függesztették. Románia 4,4 százalékos deficittel lépett be a 2020-as esztendőbe, miközben számos uniós országban többletet regisztráltak.
Ezt a hiányt pedig a koronavírus által fémjelzett tavalyi válságos év tovább mélyítette, és elérte a 9,2 százalékot. Mint ismeretes, a költségvetési hiánycél ebben az évben a GDP 7,16 százaléka.
Óriási eltérést látunk az erdélyi megyék között, ha azt vesszük górcső alá, mennyire sínylette meg gazdaságuk a rendkívül nehéz tavalyi évet. Miközben a legjobban teljesítő Kolozs megyében alig 1,2 százalékkal zsugorodott a GDP, addig a lista végén álló Arad, Bihar és Szatmár megyében 8 százalé
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!