Fotó: Kisréti Zsombor
Romániában 1000 lejből közel 250 lejt költenek élelmiszerre egy hónapban az emberek, ezzel az ország első az Európai Unióban abban a tekintetben, hogy az emberek a jövedelmük mekkora hányadát fordítják élelmiszer-vásárlásra – derül ki az Eurostat legfrissebb, 2021-re vonatkozó adataiból.
2023. február 02., 11:352023. február 02., 11:35
A statisztika szerint tavaly az EU háztartásai összesen 1035 milliárd eurót költöttek élelmiszerre és nem szeszes italokra, ami az EU teljes bruttó hazai termékének 7,1 százaléka.
Ez a háztartások összkiadásainak 14,3 százaléka, ami kevesebb, mint a 2020-as 14,8 százalék.
Észtországban a jövedelem 19,9, Lengyelországban és Szlovákiában 19,6 százaléka megy el élelmiszerre.
A szakértők szerint az ok egyrészt az alacsony jövedelmekben, másrészt pedig a jelentős mértékű élelmiszer-pazarlásban keresendő.
A legkisebb az arány Írországban (8,3 százalék), Luxemburgban (9,0), Ausztriában (10,9), illetve Dániában és Németországban – mindkettőben 11,8.
Magyarországon az arány 17,8 százalék.
2020-hoz képest két tagállam kivételével minden uniós országban csökkent az élelmiszerre költött pénz aránya a jövedelemhez képest, a két kivétel Lengyelország és Szlovákia, ahol nőtt az arány.
A legnagyobb csökkenést Görögországban, Litvániában, Horvátországban, Észtországban és Szlovéniában jegyezték. Romániában 0,5 százalékos a csökkenés.
Azt is megvizsgálták, mennyit költöttek a háztartások alkoholra tavaly.
A legtöbbet Lettországban költötték alkoholra: a jövedelem 5 százalékát. A második szintén egy balti állam: Észtország 4,7 százalékkal. A további sorrend: Lengyelország (3,7 százalék), majd Litvánia és Csehország következik, egyaránt 3,6 százalékkal.
A legkevesebbet Görögországban és Olaszországban költötték alkoholra, az arány mindkét ország esetében 1 százalék. Hollandiában 1,4, Spanyolországban 1,4 százalék az arány.
Románia a maga 2,5 százalékával meghaladja az 1,8 százalékos EU-s átlagot, ez az arány ugyanakkor megegyezik a tavalyelőttivel.
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
szóljon hozzá!