Fotó: Krónika
Noha szomszédaihoz képest Románia kevésbé kiszolgáltatott az energiaimport terén, a bukaresti hatóságok több vasat is tűzben tartanak az Ázsiából Európába irányuló földgázvezeték-projektek megvalósulása tekintetében. Miközben Bukarest eddig teljes mértékben az EU országai által támogatott Nabucco-terv mellett kötelezte el magát, az elmúlt időszakban számtalan jelzés került napvilágra, hogy Románia hajlandó részt venni a konkurens orosz projekt, a Déli Áramlat elnevezésű gázvezeték kiépítésében is. Moszkvai sajtóforrások szerint a Transgaz vezetéküzemeltető és a Romgaz gázszolgáltató képviselőivel folytatott minapi megbeszélésen az orosz gázipari óriás, a Gazprom vezetői meglebegtették: szívesen látnák Romániát is az Oroszországból Nyugat-Európába irányuló beruházásban. Noha a külügyminisztérium, a Transgaz és a Romgaz időközben cáfolta, hogy konkrét tárgyalásokat folytatna a Déli Áramlatról, a Gazprom megerősítette, novemberben Bukarestben tárgyaló szakértői erről is egyeztetnek a román illetékesekkel.
A bukaresti álláspont körüli találgatások végére Varujan Vosganian tett pontot, amikor a napokban közölte: Románia részt vesz minden olyan tervben, amely erősíti saját és Európa energiabiztonságát, ezért egyaránt kész támogatni a Nabucco és a Déli Áramlat gázvezeték megépítését. „Támogatjuk az orosz projektet, és ha meghívást kapunk, részt veszünk a kivitelezésben” – jelentette ki a gazdasági miniszter. Eközben Lazăr Comănescu külügyi tárcavezető a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott, Bukarest figyelembe veszi azokat az európai törekvéseket, amelyek a források és a szállítási útvonalak diverzifikálásával igyekeznek energetikai biztonságot teremteni, és a Déli Áramlat része a diverzifikálási folyamatnak.
Ezzel egy időben Brüsszelben aggodalommal tekintenek arra, hogy a Déli Áramlat egyre több kelet-közép-európai országon „átcsap”, Oroszországnak ugyanis korábban már sikerült a maga oldalára fordítania a Nabucco-projektben is részt vevő Ausztriát, Bulgáriát, Magyarországot, Törökországot és Németországot. Ezt bizonyítja Jacek Saryusz-Wolski, az Európai Parlament külügyi bizottsága elnökének figyelmeztetése, miszerint Bukarestnek ellen kellene állnia a Gazprom „kísértésének”. Hiszen az EU országai – valamint közvetve az Egyesült Államok – által támogatott Nabucco lényege az, hogy a vezeték elkerülné Oroszországot, így csökkentené Nyugat-Európa függőségét az orosz gázmonopóliumtól. A tervek szerint a Közel-Keletet és Közép-Ázsiát az EU-val Törökországon és Dél-Európán keresztül összekötő Nabucco csővezeték összesen 3300 km hosszú lesz, a beruházás költsége eredetileg mintegy ötmilliárd euró lett volna, ezt azonban 7,9 milliárdra módosították. Miközben az uniós csőkígyót várhatóan 2013-ra fektetik le, a 14 milliárd dolláros, Oroszországból a Fekete-tenger alatt Európába érkező Déli Áramlat – amely még nem véglegesítette útvonalát – megvalósíthatósági tanulmánya csak 2010-re készül el, de hogy a vezeték mikor lép működésbe, azt egyelőre nem tudni.
A brüsszeli aggodalmakról árulkodik az is, hogy Fabrizio Barbaso szerint továbbra sem megoldott a Nabucco finanszírozásának fedezése és energiaellátása. Az Európai Bizottság energiaügyi és közlekedési főigazgató-helyettese az Evenimentul Zileinek elmondta: Azerbajdzsán tartalékai nem elegendőek az európai vezeték táplálásához, ezért türkmenisztáni gázmezőket is rá kell csatlakoztatni. Szerinte a Nabucco folyamatos gázellátását az ugyancsak a Kaszpi-térségben tervezett török–görög–olasz és az adriai vezeték is veszélyezteti, ezzel egy időben viszont az orosz Déli Áramlat nem fog energiahiányban szenvedni, hiszen Oroszország ezt állandóan képes lesz ellátni a régióból felvásárolt, majd tovább exportált gázzal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok