Fotó: Krónika
Noha szomszédaihoz képest Románia kevésbé kiszolgáltatott az energiaimport terén, a bukaresti hatóságok több vasat is tűzben tartanak az Ázsiából Európába irányuló földgázvezeték-projektek megvalósulása tekintetében. Miközben Bukarest eddig teljes mértékben az EU országai által támogatott Nabucco-terv mellett kötelezte el magát, az elmúlt időszakban számtalan jelzés került napvilágra, hogy Románia hajlandó részt venni a konkurens orosz projekt, a Déli Áramlat elnevezésű gázvezeték kiépítésében is. Moszkvai sajtóforrások szerint a Transgaz vezetéküzemeltető és a Romgaz gázszolgáltató képviselőivel folytatott minapi megbeszélésen az orosz gázipari óriás, a Gazprom vezetői meglebegtették: szívesen látnák Romániát is az Oroszországból Nyugat-Európába irányuló beruházásban. Noha a külügyminisztérium, a Transgaz és a Romgaz időközben cáfolta, hogy konkrét tárgyalásokat folytatna a Déli Áramlatról, a Gazprom megerősítette, novemberben Bukarestben tárgyaló szakértői erről is egyeztetnek a román illetékesekkel.
A bukaresti álláspont körüli találgatások végére Varujan Vosganian tett pontot, amikor a napokban közölte: Románia részt vesz minden olyan tervben, amely erősíti saját és Európa energiabiztonságát, ezért egyaránt kész támogatni a Nabucco és a Déli Áramlat gázvezeték megépítését. „Támogatjuk az orosz projektet, és ha meghívást kapunk, részt veszünk a kivitelezésben” – jelentette ki a gazdasági miniszter. Eközben Lazăr Comănescu külügyi tárcavezető a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott, Bukarest figyelembe veszi azokat az európai törekvéseket, amelyek a források és a szállítási útvonalak diverzifikálásával igyekeznek energetikai biztonságot teremteni, és a Déli Áramlat része a diverzifikálási folyamatnak.
Ezzel egy időben Brüsszelben aggodalommal tekintenek arra, hogy a Déli Áramlat egyre több kelet-közép-európai országon „átcsap”, Oroszországnak ugyanis korábban már sikerült a maga oldalára fordítania a Nabucco-projektben is részt vevő Ausztriát, Bulgáriát, Magyarországot, Törökországot és Németországot. Ezt bizonyítja Jacek Saryusz-Wolski, az Európai Parlament külügyi bizottsága elnökének figyelmeztetése, miszerint Bukarestnek ellen kellene állnia a Gazprom „kísértésének”. Hiszen az EU országai – valamint közvetve az Egyesült Államok – által támogatott Nabucco lényege az, hogy a vezeték elkerülné Oroszországot, így csökkentené Nyugat-Európa függőségét az orosz gázmonopóliumtól. A tervek szerint a Közel-Keletet és Közép-Ázsiát az EU-val Törökországon és Dél-Európán keresztül összekötő Nabucco csővezeték összesen 3300 km hosszú lesz, a beruházás költsége eredetileg mintegy ötmilliárd euró lett volna, ezt azonban 7,9 milliárdra módosították. Miközben az uniós csőkígyót várhatóan 2013-ra fektetik le, a 14 milliárd dolláros, Oroszországból a Fekete-tenger alatt Európába érkező Déli Áramlat – amely még nem véglegesítette útvonalát – megvalósíthatósági tanulmánya csak 2010-re készül el, de hogy a vezeték mikor lép működésbe, azt egyelőre nem tudni.
A brüsszeli aggodalmakról árulkodik az is, hogy Fabrizio Barbaso szerint továbbra sem megoldott a Nabucco finanszírozásának fedezése és energiaellátása. Az Európai Bizottság energiaügyi és közlekedési főigazgató-helyettese az Evenimentul Zileinek elmondta: Azerbajdzsán tartalékai nem elegendőek az európai vezeték táplálásához, ezért türkmenisztáni gázmezőket is rá kell csatlakoztatni. Szerinte a Nabucco folyamatos gázellátását az ugyancsak a Kaszpi-térségben tervezett török–görög–olasz és az adriai vezeték is veszélyezteti, ezzel egy időben viszont az orosz Déli Áramlat nem fog energiahiányban szenvedni, hiszen Oroszország ezt állandóan képes lesz ellátni a régióból felvásárolt, majd tovább exportált gázzal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok