Románia meglovagolná az Áramlatot is

Noha szomszédaihoz képest Románia kevésbé kiszolgáltatott az energiaimport terén, a bukaresti hatóságok több vasat is tűzben tartanak az Ázsiából Európába irányuló földgázvezeték-projektek megvalósulása tekintetében. Miközben Bukarest eddig teljes mértékben az EU országai által támogatott Nabucco-terv mellett kötelezte el magát, az elmúlt időszakban számtalan jelzés került napvilágra, hogy Románia hajlandó részt venni a konkurens orosz projekt, a Déli Áramlat elnevezésű gázvezeték kiépítésében is. Moszkvai sajtóforrások szerint a Transgaz vezetéküzemeltető és a Romgaz gázszolgáltató képviselőivel folytatott minapi megbeszélésen az orosz gázipari óriás, a Gazprom vezetői meglebegtették: szívesen látnák Romániát is az Oroszországból Nyugat-Európába irányuló beruházásban. Noha a külügyminisztérium, a Transgaz és a Romgaz időközben cáfolta, hogy konkrét tárgyalásokat folytatna a Déli Áramlatról, a Gazprom megerősítette, novemberben Bukarestben tárgyaló szakértői erről is egyeztetnek a román illetékesekkel.

A bukaresti álláspont körüli találgatások végére Varujan Vosganian tett pontot, amikor a napokban közölte: Románia részt vesz minden olyan tervben, amely erősíti saját és Európa energiabiztonságát, ezért egyaránt kész támogatni a Nabucco és a Déli Áramlat gázvezeték megépítését. „Támogatjuk az orosz projektet, és ha meghívást kapunk, részt veszünk a kivitelezésben” – jelentette ki a gazdasági miniszter. Eközben Lazăr Comănescu külügyi tárcavezető a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott, Bukarest figyelembe veszi azokat az európai törekvéseket, amelyek a források és a szállítási útvonalak diverzifikálásával igyekeznek energetikai biztonságot teremteni, és a Déli Áramlat része a diverzifikálási folyamatnak.

Ezzel egy időben Brüsszelben aggodalommal tekintenek arra, hogy a Déli Áramlat egyre több kelet-közép-európai országon „átcsap”, Oroszországnak ugyanis korábban már sikerült a maga oldalára fordítania a Nabucco-projektben is részt vevő Ausztriát, Bulgáriát, Magyarországot, Törökországot és Németországot. Ezt bizonyítja Jacek Saryusz-Wolski, az Európai Parlament külügyi bizottsága elnökének figyelmeztetése, miszerint Bukarestnek ellen kellene állnia a Gazprom „kísértésének”. Hiszen az EU országai – valamint közvetve az Egyesült Államok – által támogatott Nabucco lényege az, hogy a vezeték elkerülné Oroszországot, így csökkentené Nyugat-Európa függőségét az orosz gázmonopóliumtól. A tervek szerint a Közel-Keletet és Közép-Ázsiát az EU-val Törökországon és Dél-Európán keresztül összekötő Nabucco csővezeték összesen 3300 km hosszú lesz, a beruházás költsége eredetileg mintegy ötmilliárd euró lett volna, ezt azonban 7,9 milliárdra módosították. Miközben az uniós csőkígyót várhatóan 2013-ra fektetik le, a 14 milliárd dolláros, Oroszországból a Fekete-tenger alatt Európába érkező Déli Áramlat – amely még nem véglegesítette útvonalát – megvalósíthatósági tanulmánya csak 2010-re készül el, de hogy a vezeték mikor lép működésbe, azt egyelőre nem tudni.

A brüsszeli aggodalmakról árulkodik az is, hogy Fabrizio Barbaso szerint továbbra sem megoldott a Nabucco finanszírozásának fedezése és energiaellátása. Az Európai Bizottság energiaügyi és közlekedési főigazgató-helyettese az Evenimentul Zileinek elmondta: Azerbajdzsán tartalékai nem elegendőek az európai vezeték táplálásához, ezért türkmenisztáni gázmezőket is rá kell csatlakoztatni. Szerinte a Nabucco folyamatos gázellátását az ugyancsak a Kaszpi-térségben tervezett török–görög–olasz és az adriai vezeték is veszélyezteti, ezzel egy időben viszont az orosz Déli Áramlat nem fog energiahiányban szenvedni, hiszen Oroszország ezt állandóan képes lesz ellátni a régióból felvásárolt, majd tovább exportált gázzal.