2008. december 09., 07:002008. december 09., 07:00
A Merrill Lynch szerint a Román Nemzeti Bank (BNR) várhatóan 8,75 százalékra csökkenti alapkamatát jövőre a mostani 10,25 százalékról, és valószínűleg ezen a szinten tartja 2010-ben. Az ország – mint a felzárkózó államok általában – elsősorban infrastrukturális beruházásokra számíthat, feltéve, hogy a kormánya gyorsan cselekszik a befektetői bizalom erősítésére. Ehhez a Merrill Lynch szerint jól jönne egy készenléti megállapodás az IMF-fel, jóllehet tényleges hitelkiutalásra valószínűleg nincs szükség.
Hasonlóképpen vélekedett tegnap Răzvan Cotovelea, a gazdasági és Pénzügyminisztérium szakértője is. Mint mondta, Románia könnyedén átvészelheti a gazdasági válságot, mivel a következő években több nagy infrastrukturális beruházás várható az országban, amelyhez sok cég és nagyszámú munkaerő bevonására lesz szükség. “2010-ig Románia történetének legnagyobb infrastrukturális beruházásaihoz látunk hozzá” – hangsúlyozta a szakember. Hozzátette: a projektek nagy részét strukturális alapokból finanszírozzák, a pályázatok egy részére pedig az Európai Bizottság már rá is bólintott.
“Öt nagy környezetvédelmi projektet hagytak eddig jóvá, mindenik 25 millió euró értékű. Továbbá három infrastrukturális beruházás megvalósítására szervezünk a jövőben versenytárgyalást, ezek összértéke eléri a 850 millió eurót” – részletezte Răzvan Cotovelea, aki szerint ezek kivitelezése kitűnő lehetőség lesz a hazai kis- és közepes vállalatok számára, és csatlakoznak majd a kivitelezési munkálatokhoz az ország különböző régióiban a globális gazdasági és pénzügyi válság miatt elbocsátott személyek, illetve a külföldről hazatérni kényszerülő vendégmunkások is.
“Mintegy 20 építőtelepről beszélünk, amelyhez igen sok munkásra van szükség. Mi akadályozhatja meg a moldvai munkanélkülit, hogy az ország más részén vállaljon munkát? Lehetőségek lesznek, a fő gond azonban, hogy milyen gyorsan reagálnak az érintettek” – fogalmazott a gazdasági minisztérium szakembere. Ugyanis – tette hozzá – más országokban, például Németországban az emberek háromszor gyorsabban reagálnak, mint a románok, amikor állás nélkül maradnak, legyen szó más régióba költözésről vagy szakmai átképzési programokon való részvételről.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.