2008. december 09., 07:002008. december 09., 07:00
A Merrill Lynch szerint a Román Nemzeti Bank (BNR) várhatóan 8,75 százalékra csökkenti alapkamatát jövőre a mostani 10,25 százalékról, és valószínűleg ezen a szinten tartja 2010-ben. Az ország – mint a felzárkózó államok általában – elsősorban infrastrukturális beruházásokra számíthat, feltéve, hogy a kormánya gyorsan cselekszik a befektetői bizalom erősítésére. Ehhez a Merrill Lynch szerint jól jönne egy készenléti megállapodás az IMF-fel, jóllehet tényleges hitelkiutalásra valószínűleg nincs szükség.
Hasonlóképpen vélekedett tegnap Răzvan Cotovelea, a gazdasági és Pénzügyminisztérium szakértője is. Mint mondta, Románia könnyedén átvészelheti a gazdasági válságot, mivel a következő években több nagy infrastrukturális beruházás várható az országban, amelyhez sok cég és nagyszámú munkaerő bevonására lesz szükség. “2010-ig Románia történetének legnagyobb infrastrukturális beruházásaihoz látunk hozzá” – hangsúlyozta a szakember. Hozzátette: a projektek nagy részét strukturális alapokból finanszírozzák, a pályázatok egy részére pedig az Európai Bizottság már rá is bólintott.
“Öt nagy környezetvédelmi projektet hagytak eddig jóvá, mindenik 25 millió euró értékű. Továbbá három infrastrukturális beruházás megvalósítására szervezünk a jövőben versenytárgyalást, ezek összértéke eléri a 850 millió eurót” – részletezte Răzvan Cotovelea, aki szerint ezek kivitelezése kitűnő lehetőség lesz a hazai kis- és közepes vállalatok számára, és csatlakoznak majd a kivitelezési munkálatokhoz az ország különböző régióiban a globális gazdasági és pénzügyi válság miatt elbocsátott személyek, illetve a külföldről hazatérni kényszerülő vendégmunkások is.
“Mintegy 20 építőtelepről beszélünk, amelyhez igen sok munkásra van szükség. Mi akadályozhatja meg a moldvai munkanélkülit, hogy az ország más részén vállaljon munkát? Lehetőségek lesznek, a fő gond azonban, hogy milyen gyorsan reagálnak az érintettek” – fogalmazott a gazdasági minisztérium szakembere. Ugyanis – tette hozzá – más országokban, például Németországban az emberek háromszor gyorsabban reagálnak, mint a románok, amikor állás nélkül maradnak, legyen szó más régióba költözésről vagy szakmai átképzési programokon való részvételről.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.