Fotó: Ifj. Haáz Sándor
Románia elsősorban a 2007. januári európai uniós csatlakozása óta vált a magyarországi cégek paradicsomává: főleg az évek óta stabilan produkált 6–8 százalékos gazdasági növekedés révén vált közkedveltté a külföldi befektetők körében. Ehhez társul még a kedvező adópolitika, valamint a cégbejegyzés terén korábban tapasztalt bürokrácia fokozatos felszámolása. Romániában 2005-ben lépett érvénybe az egységes, 16 százalékos adókulcs – személyi jövedelemadó, társasági és osztalékadó, árfolyam nyereségadó –, ugyanakkor a hozzáadottérték-adó (TVA) 19 százalékos. Gazdasági szakértők egybehangzó véleménye szerint a ténylegesen dübörgő román gazdaság miatt az elmúlt időszakban több száz magyarországi cég keresi a lehetőséget az itteni piacon. A romániai megtelepedés egyik formája, amikor a hazai társaságok székhelyestül átköltöznek Romániába, más esetekben vegyes vállalatokat, telephelyeket létesítenek, vagy ott bővítik tevékenységüket. Bogár Ferenc, a bukaresti magyar nagykövetség külgazdasági képviseletének tanácsosa szerint a magyar cégek áttelepülésének egyik tényezője a kedvező gazdasági adókörnyezet, ám nem kizárólag ez határozza meg a társaságok Keletre vándorlását.
„Románia EU-csatlakozása óta sem volt lanyha a magyar cégek Románia iránti érdeklődése, azóta azonban ez nagymértékben fokozódott. Mindez érthető, hiszen másfél éve egyszerűbb lett a határátkelés, az árumozgás, a kapcsolattartás, arról nem beszélve, hogy a román gazdaság sokkal nagyobb ritmusban fejlődik a magyarnál” – nyilatkozta lapunknak Bogár Ferenc, a bukaresti magyar nagykövetség külgazdasági képviseletének tanácsosa. Ezt az érdeklődést a statisztikai adatok is bizonyítják: 2007-ben 4,6 milliárd euró volt a kereskedelmi forgalom a két ország között, ami közel 30 százalékos növekedést jelent 2006-hoz képest. Ebből hárommilliárd euró volt a magyar kivitel Románia felé, amiből kitűnik, hogy Magyarország egyik legfontosabb exportpiaca keleti szomszédja lett. Tavaly ezer magyar tőkerészesedésű vállalkozást nyitottak Romániában, amelyek száma ezáltal meghaladja a 8500-at. A befektetett magyar tőke értéke (a nagy befektetők, például a Mol, az OTP Bank és a Richter Gedeon profitjával, a befektetett nyereséggel együtt) eléri az egymilliárd eurót.
Vonzó az építőipar
Péter Páltól, a Kolozs Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnökétől megtudtuk: nem telik el hét anélkül, hogy néhány magyarországi cég, nagy fővállalkozó ne terjeszkedjen a belső-erdélyi piacon. „Ezeket a társaságokat nem csupán az adófeltételek befolyásolják, hanem az általános gazdasági környezet is. Például az építőipar 30 százalékos, európai csúcsnak minősülő növekedése, amely Magyarországon egyáltalán nem tapasztalható. Éppen ezért rengetegen bekapcsolódnak a romániai építőiparba alvállalkozóként vagy a beszerzési ágazatban” – magyarázza Péter Pál. Az építőipart tekinti a magyar társaságok „slágerének” Radetzky Jenő, a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is, mivel ezen a területen Romániában – az évek óta tartó masszív elvándorlás miatt – nagy a szakemberhiány, ugyanakkor óriáslépésekkel fejlődik a lakáspiac. „Vitathatatlanul tetten érhető a magyarországi cégek Romániába vándorlása, de elsősorban olyan formában, hogy a társaságok ott bővítik tevékenységi körüket, alapítanak telephelyet, miközben nem szüntetik meg hazai működésüket. A magyar cégek kiemelt célterülete ma a Partium és Erdély, ezen belül Kolozsvár és Nagyvárad vonzáskörzete, és ezek a társaságok a szolgáltatás, az informatika, a turizmus, a kereskedelem területén ruháznak be” – nyilatkozta a magyarországi Fejér megyei iparkamarát is irányító Radetzky.
Magyarországra is csalogatnak
Ezzel egy időben Magyarország keleti megyéibe román cégeket csalogatnak át az ottani gazdasági recesszió miatt. Ioan Lucian, a Bihar Megyei Vállalkozók Szövetségének elnöke lapunknak elmondta: a magyarországi cégek korábbi szembeszökő átvándorlásához képest jelenleg az a tendencia, hogy a gazdasági pangás jellemezte kelet-magyarországi térségek tárt karokkal várják a potenciális román befektetőket. „A Hajdú-Bihar megyei Biharkeresztesen épülő ipari park kivitelezői például afelől érdeklődtek nálunk, hogy milyen igények mutatkoznak a romániai cégek részéről, mivel masszív román jelenlétre számítanak a létesítményben” – nyilatkozta a Krónikának Ioan Lucian.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok