Románia a cégparadicsom

Románia elsősorban a 2007. januári európai uniós csatlakozása óta vált a magyarországi cégek paradicsomává: főleg az évek óta stabilan produkált 6–8 százalékos gazdasági növekedés révén vált közkedveltté a külföldi befektetők körében. Ehhez társul még a kedvező adópolitika, valamint a cégbejegyzés terén korábban tapasztalt bürokrácia fokozatos felszámolása. Romániában 2005-ben lépett érvénybe az egységes, 16 százalékos adókulcs – személyi jövedelemadó, társasági és osztalékadó, árfolyam nyereségadó –, ugyanakkor a hozzáadottérték-adó (TVA) 19 százalékos. Gazdasági szakértők egybehangzó véleménye szerint a ténylegesen dübörgő román gazdaság miatt az elmúlt időszakban több száz magyarországi cég keresi a lehetőséget az itteni piacon. A romániai megtelepedés egyik formája, amikor a hazai társaságok székhelyestül átköltöznek Romániába, más esetekben vegyes vállalatokat, telephelyeket létesítenek, vagy ott bővítik tevékenységüket. Bogár Ferenc, a bukaresti magyar nagykövetség külgazdasági képviseletének tanácsosa szerint a magyar cégek áttelepülésének egyik tényezője a kedvező gazdasági adókörnyezet, ám nem kizárólag ez határozza meg a társaságok Keletre vándorlását.

„Románia EU-csatlakozása óta sem volt lanyha a magyar cégek Románia iránti érdeklődése, azóta azonban ez nagymértékben fokozódott. Mindez érthető, hiszen másfél éve egyszerűbb lett a határátkelés, az árumozgás, a kapcsolattartás, arról nem beszélve, hogy a román gazdaság sokkal nagyobb ritmusban fejlődik a magyarnál” – nyilatkozta lapunknak Bogár Ferenc, a bukaresti magyar nagykövetség külgazdasági képviseletének tanácsosa. Ezt az érdeklődést a statisztikai adatok is bizonyítják: 2007-ben 4,6 milliárd euró volt a kereskedelmi forgalom a két ország között, ami közel 30 százalékos növekedést jelent 2006-hoz képest. Ebből hárommilliárd euró volt a magyar kivitel Románia felé, amiből kitűnik, hogy Magyarország egyik legfontosabb exportpiaca keleti szomszédja lett. Tavaly ezer magyar tőkerészesedésű vállalkozást nyitottak Romániában, amelyek száma ezáltal meghaladja a 8500-at. A befektetett magyar tőke értéke (a nagy befektetők, például a Mol, az OTP Bank és a Richter Gedeon profitjával, a befektetett nyereséggel együtt) eléri az egymilliárd eurót.

Vonzó az építőipar

Péter Páltól, a Kolozs Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnökétől megtudtuk: nem telik el hét anélkül, hogy néhány magyarországi cég, nagy fővállalkozó ne terjeszkedjen a belső-erdélyi piacon. „Ezeket a társaságokat nem csupán az adófeltételek befolyásolják, hanem az általános gazdasági környezet is. Például az építőipar 30 százalékos, európai csúcsnak minősülő növekedése, amely Magyarországon egyáltalán nem tapasztalható. Éppen ezért rengetegen bekapcsolódnak a romániai építőiparba alvállalkozóként vagy a beszerzési ágazatban” – magyarázza Péter Pál. Az építőipart tekinti a magyar társaságok „slágerének” Radetzky Jenő, a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is, mivel ezen a területen Romániában – az évek óta tartó masszív elvándorlás miatt – nagy a szakemberhiány, ugyanakkor óriáslépésekkel fejlődik a lakáspiac. „Vitathatatlanul tetten érhető a magyarországi cégek Romániába vándorlása, de elsősorban olyan formában, hogy a társaságok ott bővítik tevékenységi körüket, alapítanak telephelyet, miközben nem szüntetik meg hazai működésüket. A magyar cégek kiemelt célterülete ma a Partium és Erdély, ezen belül Kolozsvár és Nagyvárad vonzáskörzete, és ezek a társaságok a szolgáltatás, az informatika, a turizmus, a kereskedelem területén ruháznak be” – nyilatkozta a magyarországi Fejér megyei iparkamarát is irányító Radetzky.

Magyarországra is csalogatnak

Ezzel egy időben Magyarország keleti megyéibe román cégeket csalogatnak át az ottani gazdasági recesszió miatt. Ioan Lucian, a Bihar Megyei Vállalkozók Szövetségének elnöke lapunknak elmondta: a magyarországi cégek korábbi szembeszökő átvándorlásához képest jelenleg az a tendencia, hogy a gazdasági pangás jellemezte kelet-magyarországi térségek tárt karokkal várják a potenciális román befektetőket. „A Hajdú-Bihar megyei Biharkeresztesen épülő ipari park kivitelezői például afelől érdeklődtek nálunk, hogy milyen igények mutatkoznak a romániai cégek részéről, mivel masszív román jelenlétre számítanak a létesítményben” – nyilatkozta a Krónikának Ioan Lucian.