Fotó: Ifj. Haáz Sándor
Románia elsősorban a 2007. januári európai uniós csatlakozása óta vált a magyarországi cégek paradicsomává: főleg az évek óta stabilan produkált 6–8 százalékos gazdasági növekedés révén vált közkedveltté a külföldi befektetők körében. Ehhez társul még a kedvező adópolitika, valamint a cégbejegyzés terén korábban tapasztalt bürokrácia fokozatos felszámolása. Romániában 2005-ben lépett érvénybe az egységes, 16 százalékos adókulcs – személyi jövedelemadó, társasági és osztalékadó, árfolyam nyereségadó –, ugyanakkor a hozzáadottérték-adó (TVA) 19 százalékos. Gazdasági szakértők egybehangzó véleménye szerint a ténylegesen dübörgő román gazdaság miatt az elmúlt időszakban több száz magyarországi cég keresi a lehetőséget az itteni piacon. A romániai megtelepedés egyik formája, amikor a hazai társaságok székhelyestül átköltöznek Romániába, más esetekben vegyes vállalatokat, telephelyeket létesítenek, vagy ott bővítik tevékenységüket. Bogár Ferenc, a bukaresti magyar nagykövetség külgazdasági képviseletének tanácsosa szerint a magyar cégek áttelepülésének egyik tényezője a kedvező gazdasági adókörnyezet, ám nem kizárólag ez határozza meg a társaságok Keletre vándorlását.
„Románia EU-csatlakozása óta sem volt lanyha a magyar cégek Románia iránti érdeklődése, azóta azonban ez nagymértékben fokozódott. Mindez érthető, hiszen másfél éve egyszerűbb lett a határátkelés, az árumozgás, a kapcsolattartás, arról nem beszélve, hogy a román gazdaság sokkal nagyobb ritmusban fejlődik a magyarnál” – nyilatkozta lapunknak Bogár Ferenc, a bukaresti magyar nagykövetség külgazdasági képviseletének tanácsosa. Ezt az érdeklődést a statisztikai adatok is bizonyítják: 2007-ben 4,6 milliárd euró volt a kereskedelmi forgalom a két ország között, ami közel 30 százalékos növekedést jelent 2006-hoz képest. Ebből hárommilliárd euró volt a magyar kivitel Románia felé, amiből kitűnik, hogy Magyarország egyik legfontosabb exportpiaca keleti szomszédja lett. Tavaly ezer magyar tőkerészesedésű vállalkozást nyitottak Romániában, amelyek száma ezáltal meghaladja a 8500-at. A befektetett magyar tőke értéke (a nagy befektetők, például a Mol, az OTP Bank és a Richter Gedeon profitjával, a befektetett nyereséggel együtt) eléri az egymilliárd eurót.
Vonzó az építőipar
Péter Páltól, a Kolozs Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnökétől megtudtuk: nem telik el hét anélkül, hogy néhány magyarországi cég, nagy fővállalkozó ne terjeszkedjen a belső-erdélyi piacon. „Ezeket a társaságokat nem csupán az adófeltételek befolyásolják, hanem az általános gazdasági környezet is. Például az építőipar 30 százalékos, európai csúcsnak minősülő növekedése, amely Magyarországon egyáltalán nem tapasztalható. Éppen ezért rengetegen bekapcsolódnak a romániai építőiparba alvállalkozóként vagy a beszerzési ágazatban” – magyarázza Péter Pál. Az építőipart tekinti a magyar társaságok „slágerének” Radetzky Jenő, a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is, mivel ezen a területen Romániában – az évek óta tartó masszív elvándorlás miatt – nagy a szakemberhiány, ugyanakkor óriáslépésekkel fejlődik a lakáspiac. „Vitathatatlanul tetten érhető a magyarországi cégek Romániába vándorlása, de elsősorban olyan formában, hogy a társaságok ott bővítik tevékenységi körüket, alapítanak telephelyet, miközben nem szüntetik meg hazai működésüket. A magyar cégek kiemelt célterülete ma a Partium és Erdély, ezen belül Kolozsvár és Nagyvárad vonzáskörzete, és ezek a társaságok a szolgáltatás, az informatika, a turizmus, a kereskedelem területén ruháznak be” – nyilatkozta a magyarországi Fejér megyei iparkamarát is irányító Radetzky.
Magyarországra is csalogatnak
Ezzel egy időben Magyarország keleti megyéibe román cégeket csalogatnak át az ottani gazdasági recesszió miatt. Ioan Lucian, a Bihar Megyei Vállalkozók Szövetségének elnöke lapunknak elmondta: a magyarországi cégek korábbi szembeszökő átvándorlásához képest jelenleg az a tendencia, hogy a gazdasági pangás jellemezte kelet-magyarországi térségek tárt karokkal várják a potenciális román befektetőket. „A Hajdú-Bihar megyei Biharkeresztesen épülő ipari park kivitelezői például afelől érdeklődtek nálunk, hogy milyen igények mutatkoznak a romániai cégek részéről, mivel masszív román jelenlétre számítanak a létesítményben” – nyilatkozta a Krónikának Ioan Lucian.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok