
Fotó: Mediafax
A romániai cégeknek kell a legtöbb adó- és illetékfajtát befizetniük az államkasszába – derül ki abból a felmérésből, amelyet a Világbank készített 181 ország bevonásával, és amelyet tegnap hoztak nyilvánosságra. A kimutatás adatai szerint Romániában összesen 113 adó- és illeték terheivel kell szembesülniük a vállalkozóknak. A második helyezett Fehéroroszország 112, a harmadik pedig Üzbegisztán 106 féle adónemmel. A sor végén a Maldív-szigetek és Katar található, ezen államok mindegyikében csupán egyetlenegy adót vetnek ki a vállalkozásokra. Európában is van azonban olyan ország, ahol nem a többtucatnyi adónem közötti eligazodás a vállalkozók egyik legfőbb feladata: a svéd cégtulajdonosok is csupán kétféle adót fizetnek.
A Doing Business című jelentést évente készítik el, és azt vizsgálják benne, milyen körülményeket biztosítanak az államok a vállalkozások fejlődéséhez. A szempontok között többek között az is szerepel, milyen
könnyű beindítani és megszüntetni egy vállalkozást, mennyire egyszerű kifizetni az adókat, új munkaerőt alkalmazni, és az is, hogy az adott állam mekkora védettséget biztosít a befektetőknek. Az elemzés szerint Romániában évente összesen 202 órájukba telik a vállalkozóknak, hogy kiegyenlítsék minden köztartozásukat, amelyek egyébként az éves nyereség mintegy 48 százalékát teszik ki. Ez az arány a 141. helyre sorolja Romániát a Világbank listáján.
Összehasonlításként: Bulgáriában lényegesen kevesebb adónem sújtja a vállalkozókat, mint Romániában, ám kifizetésükre háromszor annyi időt kell pazarolni, mint nálunk. „A magas adókat alkalmazó országokban számos cég választja a feketegazdaságot. Egy frissen elkészült tanulmány szerint a magas adók azt eredményezik, hogy kevesebb vállalkozást jegyeztetnek be. Az elemzés szerint egy 10 százalékos adónövelés 2 százalékkal csökkenti a befektetések hozzájárulását a nemzeti össztermékhez” – vélik a Világbank elemzői.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.