
Fotó: Mediafax
A romániai cégeknek kell a legtöbb adó- és illetékfajtát befizetniük az államkasszába – derül ki abból a felmérésből, amelyet a Világbank készített 181 ország bevonásával, és amelyet tegnap hoztak nyilvánosságra. A kimutatás adatai szerint Romániában összesen 113 adó- és illeték terheivel kell szembesülniük a vállalkozóknak. A második helyezett Fehéroroszország 112, a harmadik pedig Üzbegisztán 106 féle adónemmel. A sor végén a Maldív-szigetek és Katar található, ezen államok mindegyikében csupán egyetlenegy adót vetnek ki a vállalkozásokra. Európában is van azonban olyan ország, ahol nem a többtucatnyi adónem közötti eligazodás a vállalkozók egyik legfőbb feladata: a svéd cégtulajdonosok is csupán kétféle adót fizetnek.
A Doing Business című jelentést évente készítik el, és azt vizsgálják benne, milyen körülményeket biztosítanak az államok a vállalkozások fejlődéséhez. A szempontok között többek között az is szerepel, milyen
könnyű beindítani és megszüntetni egy vállalkozást, mennyire egyszerű kifizetni az adókat, új munkaerőt alkalmazni, és az is, hogy az adott állam mekkora védettséget biztosít a befektetőknek. Az elemzés szerint Romániában évente összesen 202 órájukba telik a vállalkozóknak, hogy kiegyenlítsék minden köztartozásukat, amelyek egyébként az éves nyereség mintegy 48 százalékát teszik ki. Ez az arány a 141. helyre sorolja Romániát a Világbank listáján.
Összehasonlításként: Bulgáriában lényegesen kevesebb adónem sújtja a vállalkozókat, mint Romániában, ám kifizetésükre háromszor annyi időt kell pazarolni, mint nálunk. „A magas adókat alkalmazó országokban számos cég választja a feketegazdaságot. Egy frissen elkészült tanulmány szerint a magas adók azt eredményezik, hogy kevesebb vállalkozást jegyeztetnek be. Az elemzés szerint egy 10 százalékos adónövelés 2 százalékkal csökkenti a befektetések hozzájárulását a nemzeti össztermékhez” – vélik a Világbank elemzői.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?