Rengeteg bírálat övezi a tranzakciós illeték RMDSZ-nek tulajdonított ötletét

Mindez azt jelentené, hogy bizonyos illetéket (egyes értesülések szerint tranzakciónként 1 és 3 lej közötti összeget) kellene fizetnünk az államnak, amikor bankkártyával fizetünk az áruházban vagy online vásárláskor, ha készpénzt veszünk fel a bankautomatából vagy ha pénzt utalunk egy másik bankszámlára. Alexandru Nazare, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökhelyettese már a hétvégén bírálta a javaslatot, értetlenségének adva hangot amiatt, miért ültetne gyakorlatba Románia egy, a kilencvenes évek elején a latin-amerikai országokban alkalmazott pénzügyi modellt. Ennél is hevesebben támadta a tervezett díjat Eugen Rădulescu, a BNR elnökének tanácsadója, aki szerint hasonló megoldásokkal Románia az államcsődbe jutott Venezuela sorsára juthat.

korábban írtuk

Pénzügyi tranzakciós díjat is tartalmazhat a megszorító csomag

Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.

„Ez egy aberráció, abszurd lépés lenne, ilyesmit Venezuelában alkalmaztak. Aki ilyet javasol, semmit nem ért a piacgazdaságból, azt képzeli, hogy majd hullani fog a pénz odafentről” – nyilatkozta a Digi24 hírtelevíziónak Rădulescu. Szerinte Románia legnagyobb pénzügyi problémáját az okozza, hogy az adóhatóság (ANAF) teljesen átpolitizált, és nem képes behajtani az állam jövedelmeket, vagyis az adókat és illetékeket.

„Románia évente 9 milliárd eurót veszít emiatt, és mi eközben azon ötletelünk, hogy milyen új adók kivetésével növeljük a költségvetési bevételeket. Holott meg kellene állítani ezt a rablást” – fogalmazott keményen Eugen Rădulescu. Alexandru Muraru, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) parlamenti képviselője ugyancsak a Digi24 hírcsatornának nyilatkozva azt állította, hogy a tranzakciós illeték kivetésének ötlete az RMDSZ-től származik. A Krónika ennek kapcsán megkérdezte Csoma Botondot, az RMDSZ szóvivőjét, hogy igaz-e Muraru állítása, illetve a szövetség támogat-e egy ilyen díj gyakorlatba ültetését. A parlamenti képviselő lapunkkal annyit közölt: nem kívánják kommentálni a tervezett intézkedéseket.

A Digi24 ugyanakkor idézte az RMDSZ-nek a témában a hírcsatornához eljuttatott állásfoglalását, miszerint a tranzakciós illeték kivetésének ötlete „több politikai alakulattól származik”. Az RMDSZ hozzáteszi ugyanakkor, hogy valamennyi, a deficit csökkentésére hivatott lépés egyelőre csak javaslat formájában merült fel, és a koalícióra készülő pártok vezetői még nem döntöttek a konkrétumokról.

A lakosság és a vállalkozások jövedelmének megkurtításán túlmenően visszavetné a Romániában nehézkesen megvalósított digitalizációt, és bátorítaná a készpénzhasználatot, hiszen senkinek nem állna érdekében digitális fizetési formát választani, ez ugyanis minden alkalommal pénzébe kerülne az elektronikus tranzakciót végrehajtó polgárnak, cégnek, intézménynek. Egy ilyen illeték esetén ismét hatalmas sorok keletkezhetnek a különböző hivatalok, intézmények, szolgáltatók székhelye előtt, hiszen az emberek az online fizetési forma helyett a készpénzhasználatot választanák például a számlák kifizetésekor.

Mint arról beszámoltunk, hétfőn délután újabb konzultációt folytat Nicuşor Dan államfő a PSD, a PNL, az USR és az RMDSZ, valamint a nem magyar nemzeti kisebbségek frakciója vezetőivel. Az elnök vasárnap úgy nyilatkozott, hogy az egyeztetés nyomán már körvonalazódhat egy „vázlat” a kormányprogramról és a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedésekről. „Várják meg, hogy ismertessük a teljes intézkedéscsomagot. Az eddig nyilvánosságot kapott javaslatok mindössze forgatókönyvek, semmi sem végleges” – jelentette ki az államelnök. Dan „lehetségesnek” nevezte, hogy egy héten belül ismert legyen a miniszterelnök-jelölt kiléte, továbbá hogy tíz napon belül beiktassák a parlamentben az új kormányt.

korábban írtuk

Nicușor Dan: hamarosan meglehet a gazdasági intézkedések első „vázlata”

Az új kormány megalakításáról szóló tárgyalások egyelőre még zajlanak, de akár már hétfőn elkészülhet a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedések első „vázlata” – jelentette ki Nicușor Dan államfő.

A körvonalazódó intézkedések keretében a jelenlegi 10-ről 16 százalékra nőne az osztalékadó, 16-ról pedig 19 százalékra a társasági adókulcs. Várható a jövedéki adó emelése, bizonyos illetményhatár fölött 10 százalékos egészségbiztosítási hozzájárulásra köteleznék a nyugdíjasokat és a volt politikai foglyok hozzátartozóit, továbbá többletadót vetnének ki a 10 000 lej fölötti jövedelmekre. Intézmények, hivatalok és ügynökségek összevonása és megszüntetése révén 20 százalékkal csökkenhet az államapparátus.

Emellett állami vállalatok magánosítása és tőzsdére vitele útján is növelnék a költségvetési bevételeket, képbe került többek között a Hidroelectrica energetikai társaság, a Romgaz földgázkitermelő cég, a Nuclearelectrica atomenergetikai vállalat, a konstancai kikötő és a Salrom sóipari vállalat privatizációja. Megemelkednek az útdíjak, adót vethetnek ki a Facebookról, Google-ról, Tiktokról, továbbá a kriptovalutákkal való kereskedésből származó jövedelemre, ugyanakkor megszüntethetik vagy alaposan lefaraghatják a közalkalmazottak bérpótlékainak egy részét.

korábban írtuk

Adóemelések, új adók, privatizáció? Egyelőre nincs konszenzus a pártok között a hiánycsökkentő intézkedésekről

Egyelőre nincs konszenzus a potenciális koalíciós partnerek, a nyugatbarátként emlegetett politikai erők között az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedésekről.