2009. augusztus 12., 10:012009. augusztus 12., 10:01
A szén-dioxid-kibocsátás nagyságát tekintve Magyarország a 47-ik helyen állt a 65 országból álló listán. A világon a kibocsátás a bázisévnek számító 1990 óta 40 százalékkal növekedett, és különösen az ezredforduló után gyorsult fel. Mára Kína lett a világ legnagyobb légszennyezője, megelőzvén az Egyesült Államokat, a harmadik helyen álló Oroszországot, illetve Indiát és Japánt. Kína termeli a világ teljes szén-dioxid-kibocsátásának 22 százalékát, a gyorsan iparosodó ország 180 százalékkal több szén-dioxidot bocsátott a levegőbe tavaly, mint 1990-ben.
A 2012-ben lejáró Kiotói Jegyzőkönyv általánosságban azt írja elő, hogy a résztvevők a 2008–2012 közötti időszakra legalább 5 százalékkal csökkentsék az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. Az EU 8 százalékos csökkentést vállalt. Az EU továbbá vállalta, hogy összuniós szinten 2020-ra húsz százalékkal csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást 1990-hez viszonyítva.
Az Unió már 2005-re a vállalás jelentős részét – 7,9 százalékát – teljesítette, és ez nagyban az új tagállamokban tapasztalt, meredek csökkenésnek köszönhető. Az IWR elemzése szerint tavaly globálisan 120 milliárd euró értékű beruházást hajtottak végre a megújuló energiatermelésben, ahhoz azonban, hogy az ásványi energiaforrások felhasználása csökkenjen, évi 500 milliárd euró beruházásra lenne szükség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok