
A működés teljes időszaka alatt a fakultatív magánnyugdíjalapok átlagos éves hozama 6,7% volt, szemben az átlagos éves inflációs rátával, amely 4,9%-ot tett ki
Fotó: Pexels.com
A romániai nyugdíjrendszer harmadik pillérét kezelő tíz fakultatív magánnyugdíjalap 2025-ben a rendszer közel 19 éves történetének legjobb befektetési hozamát érte el, mégpedig 19,6%-ot. Eközben a kezelt nettó eszközállomány értéke 7,4 milliárd lejre (1,45 milliárd euró) nőtt, ami 33%-os emelkedést jelent 2024 végéhez képest – derül ki a Romániai Magánkezelt Nyugdíjakért Szövetség (APAPR) számításaiból.
2026. január 21., 20:562026. január 21., 20:56
A szervezet tájékoztatása szerint 2025-ben rekord számú, 183 000 román állampolgár kezdett el kiegészítő megtakarítást képezni a fakultatív magánnyugdíjalapokon keresztül, ami 37%-kal több, mint 2024-ben, az előző rekordévben.
2025 folyamán a résztvevők összesen mintegy 940 millió lej értékben utaltak befizetéseket a 3. pillérhez tartozó egyéni számláikra, ami 25%-kal több, mint 2024-ben, és szintén rekordértéket jelent a rendszer számára – olvasható az Agerpres hírügynökség által idézett közleményben.
A működés teljes időszaka alatt, 2007 és 2025 között, a fakultatív nyugdíjalapok átlagos éves hozama 6,7% volt, szemben az átlagos éves inflációs rátával, amely 4,9%-ot tett ki az APAPR számításai szerint. Pénzügyi értelemben a 3. pillér összesen 2,6 milliárd lej (515 millió euró) nyereséget termelt a résztvevők számára, minden díj levonása után, a kezelésbe vett befizetéseken felül.
A tíz fakultatív nyugdíjalap 2025-ben mintegy 272 millió lej értékben teljesített kifizetéseket (+83% 2024-hez képest) 16 100 kedvezményezett részére (+39% 2024-hez képest). A 3. pillér által a működés teljes időtartama alatt (2007–2025) teljesített összes kifizetés elérte az 1,05 milliárd lejt, mintegy 107 000 kedvezményezett javára.
Mint ismeretes, a romániai nyugdíjrendszer három pilléren alapszik.
A fakultatív nyugdíjak pillérébe minden olyan román állampolgár befizethet, aki munkajövedelemmel rendelkezik (alkalmazottak, valamint önálló tevékenységet folytatók, az alkalmazottakkal egyenértékűek), továbbá a munkáltatók is, akik extra juttatási csomag részeként kiegészítő befizetéseket teljesíthetnek a 3. pillérbe a munkavállalók nevében.
Az APAPR most pontosította, hogy a magánnyugdíjak kifizetéséről szóló új törvény (2026/2) csak 2027. január 5-én lép hatályba, addig továbbra is az átmeneti szabályok érvényesek, amelyek lehetővé teszik mind az egyösszegű kifizetést, mind a legfeljebb öt évre elosztott részletfizetést. Mint ismeretes, Nicușor Dan államfő január elején hirdette ki a magánnyugdíjak folyósításának új szabályozását, amely korlátozza a megtakarítások egy összegben történő felvételének lehetőségét.
Jelenleg a 3. pillérbe történő befizetések évi 400 euró összegig levonhatók az adóalapból magánszemélyek és munkáltatók esetében egyaránt, ami azt eredményezi, hogy az egyes résztvevők által befizetett összegek közel háromszor alacsonyabbak, mint a 2. pillér esetében. Ennek a plafonnak a frissítése fontos lehetőséget jelentene a nyugdíjkorhatárra történő kiegészítő megtakarítás ösztönzésére – véli az APAPR. A jövedelmek növekedésének és a demográfiai kihívásoknak a kontextusában az adókedvezmény növelése vonzóbbá tenné a 3. pillért, ösztönözve mind a lakosság, mind a munkáltatók aktív részvételét – hangsúlyozza a szervezet.

Kihirdette a Nicușor Dan államfő hétfőn a magánnyugdíjak folyósításának új szabályozását, amely korlátozza a megtakarítások egy összegben történő felvételének lehetőségét.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániaiak csaknem fele kizárólag itthon tölti szabadságát, vagy a belföldi turizmust külföldi utazásokkal kombinálja a nemzetközi feszültségek és a légi járatokkal kapcsolatos bizonytalanságok közepette.
Ronthatja Románia államadós-besorolásának kilátásait a Moody's Ratings, ha a kormány nem tudja hatékonyan végrehajtani fiskális konszolidációs tervét – derül ki a nemzetközi hitelminősítő időszakos elemzéséből.
szóljon hozzá!