2008. december 11., 17:412008. december 11., 17:41
A tágabb értelemben vett Kelet-Európa átalakulásának finanszírozására 1991-ben létrehozott EBRD-nél szerdán késő este bejelentették: az igazgatótanács elfogadta a 2009-es üzleti tervet, amely csaknem 20 százalékkal, „hozzávetőleg\" 7 milliárd euróra növeli a bank jövő évi finanszírozási csomagját. Ez magasabb összeg, mint amennyit az EBRD a korábbi évek bármelyikében folyósított a kedvezményezett térségnek. A mintegy 1 milliárd eurós pótlólagos keret felét a közép- és kelet-európai gazdaságok kapják, vagyis az egykori szovjet közép-ázsiai térség köztársaságaival azonos mértékben részesülnek a válságfinanszírozásból.
Az EBRD német elnöke, Thomas Mirow kijelentette: a következő év „rendkívül kemény\" lesz sok üzleti vállalkozásnak a bank működési területén, de „történjék bármi, az EBRD nyitva tart, van elegendő tőkénk, a tulajdonosok támogatása egyöntetű, és többet akarunk befektetni, mint eddig bármikor\". A 2009-es finanszírozás tervezett emelését a bank teljes egészében tartalékaiból fedezi, tőkeemelésre vagy egyéb pótlólagos hozzájárulásokra a részvényes országok részéről nincs szükség, az EBRD ilyent nem is kért – áll a londoni közleményben.
Thomas Mirow bankelnök egyébként már november második felében levélben értesítette a részvényes kormányokat arról, hogy a pénzintézet 2009-ben 7 milliárd euróig terjedő rekord finanszírozást tervez a kedvezményezett országokban. A banknál akkor közölték: mivel az EBRD-finanszírozási programok rendszerint 2:1 arányban vonzanak társfinanszírozásokat a kereskedelmi szektorból – vagyis egységnyi EBRD-összeghez még kétszer annyit adnak hozzá magánszférabeli befektetők –, a bank által kezdeményezett új befektetések jövőre elérhetik a 20 milliárd eurót a kedvezményezett térségben.
Az EBRD a múlt hónapban bejelentette: a kialakult helyzetben a bank visszafordítja közép-európai befektetéseinek már megindult csökkenési folyamatát. Az európai pénzintézet tavaly összesen 5,6 milliárd euró új finanszírozást folyósított a kedvezményezett országoknak, de az összeg több mint 90 százaléka a 2004-ben uniós taggá lett nyolc közép- és kelet-európai gazdaságon kívüli térségnek jutott. A közép-európai EU-országcsoportban az EBRD 2007-ben 546 millió euró közvetlen finanszírozást és befektetést hajtott végre, 22 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az EBRD már két éve bejelentette, hogy az addig EU-taggá lett nyolc legfejlettebb közép-európai ország mindegyike várhatóan 2010-re „kiérik\" a bankból, vagyis azután nem lesz már szüksége közvetlen EBRD-finanszírozásra.
A folyamat eddigi leglátványosabb mozzanata az a tavaly októberi bejelentés volt, hogy a londoni bank 2008-tól nem hajt végre új befektetést Csehországban. Csehország így az első a kedvezményezett országok közül, amelyben az EBRD hivatalosan befejezte közvetlen finanszírozási tevékenységét. Tavaly már alig 38,7 millió euró volt a magyarországi új EBRD-finanszírozások értéke is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Látogatottsági adatok