
2008. december 11., 17:412008. december 11., 17:41
A tágabb értelemben vett Kelet-Európa átalakulásának finanszírozására 1991-ben létrehozott EBRD-nél szerdán késő este bejelentették: az igazgatótanács elfogadta a 2009-es üzleti tervet, amely csaknem 20 százalékkal, „hozzávetőleg\" 7 milliárd euróra növeli a bank jövő évi finanszírozási csomagját. Ez magasabb összeg, mint amennyit az EBRD a korábbi évek bármelyikében folyósított a kedvezményezett térségnek. A mintegy 1 milliárd eurós pótlólagos keret felét a közép- és kelet-európai gazdaságok kapják, vagyis az egykori szovjet közép-ázsiai térség köztársaságaival azonos mértékben részesülnek a válságfinanszírozásból.
Az EBRD német elnöke, Thomas Mirow kijelentette: a következő év „rendkívül kemény\" lesz sok üzleti vállalkozásnak a bank működési területén, de „történjék bármi, az EBRD nyitva tart, van elegendő tőkénk, a tulajdonosok támogatása egyöntetű, és többet akarunk befektetni, mint eddig bármikor\". A 2009-es finanszírozás tervezett emelését a bank teljes egészében tartalékaiból fedezi, tőkeemelésre vagy egyéb pótlólagos hozzájárulásokra a részvényes országok részéről nincs szükség, az EBRD ilyent nem is kért – áll a londoni közleményben.
Thomas Mirow bankelnök egyébként már november második felében levélben értesítette a részvényes kormányokat arról, hogy a pénzintézet 2009-ben 7 milliárd euróig terjedő rekord finanszírozást tervez a kedvezményezett országokban. A banknál akkor közölték: mivel az EBRD-finanszírozási programok rendszerint 2:1 arányban vonzanak társfinanszírozásokat a kereskedelmi szektorból – vagyis egységnyi EBRD-összeghez még kétszer annyit adnak hozzá magánszférabeli befektetők –, a bank által kezdeményezett új befektetések jövőre elérhetik a 20 milliárd eurót a kedvezményezett térségben.
Az EBRD a múlt hónapban bejelentette: a kialakult helyzetben a bank visszafordítja közép-európai befektetéseinek már megindult csökkenési folyamatát. Az európai pénzintézet tavaly összesen 5,6 milliárd euró új finanszírozást folyósított a kedvezményezett országoknak, de az összeg több mint 90 százaléka a 2004-ben uniós taggá lett nyolc közép- és kelet-európai gazdaságon kívüli térségnek jutott. A közép-európai EU-országcsoportban az EBRD 2007-ben 546 millió euró közvetlen finanszírozást és befektetést hajtott végre, 22 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az EBRD már két éve bejelentette, hogy az addig EU-taggá lett nyolc legfejlettebb közép-európai ország mindegyike várhatóan 2010-re „kiérik\" a bankból, vagyis azután nem lesz már szüksége közvetlen EBRD-finanszírozásra.
A folyamat eddigi leglátványosabb mozzanata az a tavaly októberi bejelentés volt, hogy a londoni bank 2008-tól nem hajt végre új befektetést Csehországban. Csehország így az első a kedvezményezett országok közül, amelyben az EBRD hivatalosan befejezte közvetlen finanszírozási tevékenységét. Tavaly már alig 38,7 millió euró volt a magyarországi új EBRD-finanszírozások értéke is.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.