
Fotó: Mediafax
„Több országban is alkalmaznak már hasonló, a légszennyezés csökkentését célzó adókat. Így például Dániában rendkívül magasak az ilyen jellegű illetékek. Mi csak azt szeretnénk, ha ezeket az adókat a gépkocsik típusának és az általuk okozott légszennyezésnek a mértékében rónák ki” – szögezte le McGlade. Az igazgató szerint az EU tagállamaiban egységesen oly módon kéne megszabni a regisztrációs adó mértékét, hogy az olyan járművek vásárlására ösztönözze a polgárokat, amelyek kis mértékben szennyezik a környezetet, azokat pedig, amelyek nagymértékben szennyező gépkocsit vásárolnak, büntesse. Hozzátette egyúttal, hogy azon európai országok mintájára, amelyek már alkalmaztak hasonló illetéket, Románia az áfával és az útadóval összehangolva ültesse gyakorlatba a regisztrációs adót. „Az európai országok többségében azok, akik fizetik ezt az illetéket, mentesülnek az áfa vagy az útadó fizetésének kötelezettsége alól” – mutatott rá McGlade.
Korodi Attila környezetvédelmi miniszter korábban úgy nyilatkozott, egy készülőben lévő törvénytervezet értelmében eltörölnék a környezetvédelmi adót, amelyet a nagy mennyiségű szennyezést kibocsátó gépkocsikat üzemeltető cégek fizetnek a Környezetvédelmi Alapba, mivel a regisztrációs adó bevezetése nyomán ezzel kétszeres terhet rónának a gépjármű-tulajdonosokra.
A gazdasági és pénzügyi tárca egyébként várhatóan a közeljövőben terjeszti a törvényhozás elé a Cãlin Popescu-Tãriceanu miniszterelnök által is szorgalmazott regisztrációs adóról szóló törvény tervezetét, miután befejeződnek az egyeztetések az Európai Bizottsággal (EB). Varujan Vosganian miniszter hétfőn küldte el a végleges változatot Brüsszelnek. Az EB korábban arra szólította fel Romániát, hogy még a parlamenti ülésszak vége előtt módosítsa az illeték kiszabását jelenleg szabályozó törvényt, mivel az ellentétes az Unió alapelveivel. Mint arról beszámoltunk, az EB figyelmeztetésben részesítette Romániát az adónem miatt, azzal az indokkal, hogy annak kivetése akadályozza az áruk szabad forgalmát. Ennek nyomán Kovács László adóügyi biztos levélben figyelmeztette Bukarestet, és pert helyezett kilátásba.
A 2007. január elsejétől alkalmazott regisztrációs adót jelenleg a gépkocsi kora, a katalizátor jellege és a jármű hengerűrtartalma alapján számolják ki. A legkisebb, 68 eurós regisztrációs díjat az új, 600 köbcentiméteres, euro 4-es katalizátorral felszerelt gépkocsikra vetik ki, míg a legnagyobb, 8586 eurós illetéket a hat évnél idősebb, az euroszabványnak nem megfelelő, 3000 köbcentiméteresnél nagyobb hengerűrtartalmú járművek után kell fizetni.
Románia öt éven belül kezdhet érdemben tárgyalni az euróövezethez való csatlakozás időpontjáról, ha sikerül tartósan 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt – jelentette ki szerdán Mugur Isărescu a román euró esetleges bevezetése kapcsán.
A Román Nemzeti Bank (BNR) a korábbi 3,7 százalékról 3,9 százalékra emelte a 2026 végére vonatkozó inflációs előrejelzését, és arra számít, hogy az éves infláció 2027 végére 2,7 százalékra csökken – jelentette be szerdán Mugur Isărescu jegybankelnök.
Egyáltalán nem elhanyagolható az az összeg, amivel a hagyományos fogyasztók villanyszámláját „terheli meg” a napelemes prosumerek számának robbanásszerű növekedése – állítja az energiaszolgáltatók szövetsége.
A deficitcsökkentő intézkedések terheit a következő időszakban teljes mértékben a közszférának kell viselnie, mégpedig a pazarlás visszaszorításával és szerkezeti reformokkal – jelentette ki Iancu Guda közgazdász, Ilie Bolojan tiszteletbeli tanácsadója.
Akárcsak hétfőn, kedden is gyengült a román fizetőeszköz több fontos devizához képest, Kolozsváron pedig olyan valutaváltó is akad, ahol 5,16 lejt kérnek egy euróért.
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly novemberben az előző havi 1116 milliárd lejről 1121 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Az áram ára a következő időszakban legalább 10–15 százalékkal csökkenhet, a magas tarifák egyik oka Romániában a kereskedelmi piac működése – jelentette be Bogdan Ivan.
A romániai engedélyezett sertés- és sertéshústermelők helyzete kritikus a felvásárlási árak gyors csökkenése miatt, miközben a tényleges termelési költségek emelkednek.
Az árnyomás továbbra is magas, és az infláció látványos lassulása csak az év második felében következhet be – így értékeltek közgazdászok.
Tavaly a bruttó belföldi villamosenergia-fogyasztás 0,9 százalékkal, a lakosság fogyasztása pedig 1 százalékkal mérséklődött 2024-hez képest – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).