Fotó: Mediafax
„Több országban is alkalmaznak már hasonló, a légszennyezés csökkentését célzó adókat. Így például Dániában rendkívül magasak az ilyen jellegű illetékek. Mi csak azt szeretnénk, ha ezeket az adókat a gépkocsik típusának és az általuk okozott légszennyezésnek a mértékében rónák ki” – szögezte le McGlade. Az igazgató szerint az EU tagállamaiban egységesen oly módon kéne megszabni a regisztrációs adó mértékét, hogy az olyan járművek vásárlására ösztönözze a polgárokat, amelyek kis mértékben szennyezik a környezetet, azokat pedig, amelyek nagymértékben szennyező gépkocsit vásárolnak, büntesse. Hozzátette egyúttal, hogy azon európai országok mintájára, amelyek már alkalmaztak hasonló illetéket, Románia az áfával és az útadóval összehangolva ültesse gyakorlatba a regisztrációs adót. „Az európai országok többségében azok, akik fizetik ezt az illetéket, mentesülnek az áfa vagy az útadó fizetésének kötelezettsége alól” – mutatott rá McGlade.
Korodi Attila környezetvédelmi miniszter korábban úgy nyilatkozott, egy készülőben lévő törvénytervezet értelmében eltörölnék a környezetvédelmi adót, amelyet a nagy mennyiségű szennyezést kibocsátó gépkocsikat üzemeltető cégek fizetnek a Környezetvédelmi Alapba, mivel a regisztrációs adó bevezetése nyomán ezzel kétszeres terhet rónának a gépjármű-tulajdonosokra.
A gazdasági és pénzügyi tárca egyébként várhatóan a közeljövőben terjeszti a törvényhozás elé a Cãlin Popescu-Tãriceanu miniszterelnök által is szorgalmazott regisztrációs adóról szóló törvény tervezetét, miután befejeződnek az egyeztetések az Európai Bizottsággal (EB). Varujan Vosganian miniszter hétfőn küldte el a végleges változatot Brüsszelnek. Az EB korábban arra szólította fel Romániát, hogy még a parlamenti ülésszak vége előtt módosítsa az illeték kiszabását jelenleg szabályozó törvényt, mivel az ellentétes az Unió alapelveivel. Mint arról beszámoltunk, az EB figyelmeztetésben részesítette Romániát az adónem miatt, azzal az indokkal, hogy annak kivetése akadályozza az áruk szabad forgalmát. Ennek nyomán Kovács László adóügyi biztos levélben figyelmeztette Bukarestet, és pert helyezett kilátásba.
A 2007. január elsejétől alkalmazott regisztrációs adót jelenleg a gépkocsi kora, a katalizátor jellege és a jármű hengerűrtartalma alapján számolják ki. A legkisebb, 68 eurós regisztrációs díjat az új, 600 köbcentiméteres, euro 4-es katalizátorral felszerelt gépkocsikra vetik ki, míg a legnagyobb, 8586 eurós illetéket a hat évnél idősebb, az euroszabványnak nem megfelelő, 3000 köbcentiméteresnél nagyobb hengerűrtartalmú járművek után kell fizetni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
Látogatottsági adatok