Az érem két oldala. A biztosítók a szervizek szabta árakra panaszkodnak, a műhelyek pedig arra, hogy későn kapják meg a javítás ellenértékét
Fotó: Haáz Vince
Referenciaárat vezetne be a román állam a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításból (kgfb/RCA) fedezett javításokra, hogy megakadályozzák a túlárazást. A lapunk által megszólaltatott szakértő szerint a szabad piac működésébe nem lehet beavatkozni, ez sem kivitelezhető, mint ahogy a biztosító társaságokra sem tudták „ráerőszakolni” a szabályozott díjszabást.
2019. november 23., 12:572019. november 23., 12:57
2019. november 23., 13:032019. november 23., 13:03
A Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF) és az Országos Statisztikai Intézet (INS) évente meghatározza és nyilvánosságra hozza a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb/RCA) kötvények alapján végzett javítások árát – szerepel abban a tervezetben, amellyel módosítják és kiegészítik kötelező gépjármű-biztosításra vonatkozó, 2017/132-es számú törvényt. A Profit.ro gazdasági-pénzügyi portál által ismertetett tervezet szerint
A kezdeményezők szerint ha szabályozzák a javítás árát, a műhelyek nem tudnak túlárazni. Ugyanakkor – hívják fel a figyelmet – a többletköltség végül mindig a biztosítási kötvények árának emelkedésében mutatkozik meg, és végeredményben az ügyfél fizeti ki.
A cseregépkocsit a biztosítótársaságtól kell az ügyfélnek kérnie, a cég pedig köteles egy napon belül a megrongált gépkocsihoz hasonló vagy magasabb kategóriájú autót a rendelkezésére bocsátani. Ha ezt nem teszi meg, a károsult bármelyik gépkocsikölcsönzőnél leszerződhet egy hasonló vagy alacsonyabb kategóriájú bérautót. A biztosító ugyanakkor hét napon belül köteles tájékoztatni a károsultat a várható kártérítés összegéről. A károsult kérheti a javítást vagy az azonos kategóriájú gépkocsi és a roncs értéke közötti különbözetet.
„A gépkocsijavító műhelyek többsége szerződést köt a biztosítótársaságokkal, ez eleve kizárja a túlárazás lehetőségét” – jelentette ki a tervezetet firtató kérdésünkre Biró Albin biztosítási szakértő. Mint lapunknak nyilatkozva rámutatott, ha a műhelyek szerződés alapján dolgoznak, az biztos munkát jelent, de szigorú, gyakran számukra kedvezőtlen feltételeket kénytelenek elfogadni. Például ha a biztosító egy hónap alatt fizet, akkor csak a piaci ár egy részét utalja, ha a fizetési határidő hosszabb, az összeg növekszik. „Romániában már most léteznek referenciakatalógusok, ami alapján a biztosítótársaságok kiszámolják az árakat. Beírják a jegyzőkönyvből, hogy a gépkocsi milyen részei károsultak, a márkának és a kopásnak megfelelően a katalógusból kinézik, mennyibe kerülnek az alkatrészek és a munkadíj. A szerződés alapján dolgozó műhelyeknek a katalógusár csak egy részét fizetik ki” – magyarázta Biró Albin. Kiemelte egyúttal:
Kárfelmérés. Megakadályoznák a túlárazást
Fotó: 123RF
A szakértő ugyanakkor arra is kitért, hogy a referenciaár valójában nem jelenthet kötelezettséget, csupán tájékoztató jellegű. Emlékeztetett, amikor a fuvarozó cégek rákényszerítették a kormányt, hogy megszabja a biztosítási kötvények árának felső határát, akkor a biztosítók az Európai Bizottsághoz fordultak, és az nekik adott igazat a kötelező biztosításokra vonatkozó uniós irányelv alapján. „Ilyen alapon most a biztosítók nem várhatják el, hogy a műhelyekre kötelező módon alkalmazzák a referenciaárat, és ne fizessék ki a kiszámlázott összeget. Az uniós irányelvek szerint nem lehet semmilyen korlátozás, ez érvényes a szervizek munkadíjaira is, ha nem tetszik a díjszabás, akkor lehet keresni olcsóbbat” – szögezte le a szakértő.
Meglátása szerint túl kellene lépni ezen a sajátos romániai helyzeten, amikor a biztosítótársaságok, a szervizek, illetve a fuvarozók – attól függően, hogy kinek vannak jobb kapcsolatai a kormánnyal – kihoznak „egy ostoba rendeletet” a másik ellenében.
– összegzett Biró Albin.
„Előfordul, hogy a gépkocsijavító műhelyek 600 lejes órabért is kiszámláznak az átlagban 150–180 lejes helyett, holott ilyen díjszabás még a Porsche-ügynökségeknél sincs” – mutatott rá megkeresésünkre Lőrincz Lehel, egy biztosítási brókercég ügyvezetője. Emlékeztetett, jelenleg a törvény úgy rendelkezik, hogy amit a szerviz kiszámláz, azt ki kell fizetni, és előfordul, hogy ezzel a szervizek visszaélnek, „ebből próbálnak meggazdagodni”. Viszont ez a módszer nem vezet eredményre, mert ilyen helyzetben a biztosítótársaság általában a bírósághoz fordul, és húzódik a kárkifizetés. Lőrincz Lehel szerint a kötelező gépjármű-biztosítás több vetületét is szabályozni kellene, nemcsak a szervizeknek referenciaárat, hanem azt is, hogy a biztosítótársaságok legkésőbb tíz nap alatt fizessék ki a javítás költségeit, ne késlekedjenek az utalással. Másrészt ha a balesetnek halálos áldozata van, akkor is meg kellene határozni a kárpótlás összegét, hiszen jelenleg ez úgy működik, hogy ha valakinek jó ügyvédje van akár egymillió eurót is kaphat, míg más esetleg húszezer lejt vagy semmit – osztotta meg velünk tapasztalatait a szakember.
– nyilatkozta a törvénytervezetre vonatkozó kérdésünkre Szőke Sándor, egy kolozsvári szerviz képviselője. Mint mondta, ők soha nem is dolgoztak biztosítótársaságokkal, ám az ágazatból érkező visszajelzések alapján úgy tudja, egyre többen mondják fel a szerződéseket. Elmondta, a műhely elvégzi a javítást, kifizeti az alkalmazottait, az állami járandóságokat, majd hónapokig várja a pénzét, ez így nem kifizetődő. Hozzátette, a javításokra van általában egy meghatározott óraszám, ami alatt el kell egy munkát végezni, ezt be is tartják, ám az órabért a szabadpiacon nem lehet korlátozni, ebből adódnak a díjszabásbeli különbségek. „Minden vállalkozó a szabad piacon megszabja a munkadíjat” – fogalmazott a műhely képviselője.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint meghozták első eredményeiket az állattenyésztési szektor és az élelmiszeripar kiemelt támogatásai. Romániában az idei év első felében 9,5 százalékkal nőtt az állatok levágásának száma.
Az elmúlt időszak megszorító intézkedései jelentős elégedetlenséget és tiltakozást váltottak ki, ugyanakkor sokkal súlyosabb gazdasági helyzetet kerültek el a Romanian Economic Monitor kutatócsoport szakértői szerint.
A kormánykoalícióban volt tárgyalás arról, hogy az alapélelmiszerek árrésének korlátozását nem kellene meghosszabbítani október elsejétől – jelentette ki hétfőn a sajtónak a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátusi frakcióvezetője.
Az idei első hét hónapban éves viszonylatban 0,1 százalékkal nőtt Románia villamosenergia-fogyasztása, ezen belül a háztartások fogyasztása 3,9 százalékkal ugrott meg – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett előzetes adataiból.
Jövő év márciusában értékeljük ki Romániának a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) való csatlakozás érdekében tett erőfeszítéseit – jelentette ki hétfőn Mathias Cormann OECD-főtitkár Bukarestben.
Az idei második negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 63,3 százalékos volt, 0,6 százalékponttal magasabb, mint az előző negyedévben – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Felszólította hétfőn Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke az adóhatóságot (ANAF), hogy vizsgálja ki, hogy a kereskedők betartják-e az alapélélmiszerekre kivetett árréskorlátozást.
Az alapvető élelmiszerek ára október 1-jétől emelkedni fog, miután a kormánykoalíció „ellenvélemények nélkül” úgy döntött, hogy feladja a kereskedelmi árrések korlátozását – nyilatkozta Ioana Ene Dogioiu kormányszóvivő a Hotnews.ro portálnak.
A román adósbesorolás befektetésre ajánlott minősítésének Moody's általi megerősítése azt mutatja, hogy az ország hiteles költségvetési konszolidációs pályára állt – fogalmazta meg szombaton Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A Moody's hitelminősítő intézet pénteken este úgy döntött, hogy továbbra is a befektetésekre ajánlott „befektetési kategóriában” tartja Romániát, és a Baa3 minősítést adta az országnak negatív kilátásokkal.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!