2008. november 24., 23:052008. november 24., 23:05
Elemzésük rámutat, az infláció mindenképp 4,5 százalékra fog csökkenni jövő decemberre, a folyó fizetési mérleghiány is alacsonyabb, 8,2 százalékos lesz a GDP-hez viszonyítva, míg a költségvetési mérleghiány a hazai össztermék 4,9 százalékát teszi majd ki.
Adrian Vasilescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöki tanácsosa azonban nem tartja valószínűnek a Moody’s előrejelzéseit. „Nem hiszem, hogy a hiány 4 százalék körülire csökken” – szögezte le Vasilescu. Rámutatott, számításaik szerint a gazdasági növekedés jövőre mindenképp folytatódik, még akkor is, ha idén 9 százalékról 4-5 százalékra esik vissza. A recessziós kilátások, illetve a GDP csökkenése kapcsán megjegyezte, „minden lehetséges, de kétlem, hogy valós lenne”. Valótlannak nevezte a folyó fizetési és költségvetési mérleghiányra vonatkozó becsléseket is. „Egy 8,2 százalékos külkereskedelmi mérleghiány nem lehetséges, bár jól jönne. Szerintem a GDP 10 százalékát fogja ez kitenni jövőre” – fogalmazott a jegybank szakértője.
Eközben Călin Popescu-Tăriceanu miniszterelnök úgy nyilatkozott, egészen biztos, hogy Romániára is lesújt a gazdasági világválság, de abbéli meggyőződésének is hangot adott, hogy az ország gazdasági növekedése jócskán meghaladja majd a nyugat-európai tagállamokét. „A Moody’s nem ismeri a valós román gazdaságot. Természetesebb és tárgyilagosabb, ha az Európai Bizottság által előrevetített adatokat tartjuk szem előtt, amelyek 4,9 százalékos GDP-arányos gazdasági növekedésről beszélnek. Az lehetetlen, hogy Romániára ne hasson ki a válság, hisz a globális gazdaság része vagyunk. Nem tarthatjuk jövőre is az idei gazdasági növekedési ütemet, de a nyugat-európai és más fejlett államokbeli mutatóknál jobb lesz a teljesítményünk” – szögezte le a kormányfő. A gazdasági és pénzügyminisztérium illetékesei tegnap még nem kívánták kommentálni a Moody’s előrejelzéseit. Eugen Teodorovici államtitkár úgy nyilatkozott, mindaddig nem beszélnek a jelentésről, amíg személyesen nem egyeztetnek a pénzügyi minősítő ügynökség illetékeseivel, a tárgyalások pedig jövő év elején várhatók.
„Az a tény, hogy a Moody’s szerint 2009-ben Romániában is recesszió várható, azt jelenti, hogy nem létezik fal a kelet-európai államok és a nemzetközi pénzügyi valóság között” – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek a jelentés kapcsán Matthias Kollatz, az Európai Befektetési Bank alelnöke. Mint mondta, ez okot adhat az általa vezetett pénzintézetnek arra, hogy 1,3 milliárd euróra növelje a Romániának nyújtandó egymilliárd eurós hitelkeretet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok