Fotó: Mediafax
2009. március 13., 10:002009. március 13., 10:00
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselőivel csütörtökön folytatott megbeszélést követően a pénzügyminiszter azt nyilatkozta: –1 és 1,5 százalék közötti növekedéssel számolnak az idei évre. Mint ismeretes, a bukaresti vezetés szerdán kezdte el a tárgyalásokat az IMF küldöttségével.
A március 25-éig tartó tárgyalássorozat célja annak megállapítása, hogy Romániának mekkora összegű kölcsönre van szüksége, és az IMF milyen feltételekkel hajlandó azt rendelkezésére bocsátani. Az előzetes becslések szerint a 20 milliárd eurót is elérheti az IMF-hitel összege.
| A 16 százalékos egységes adókulcs megtartására törekszik a kormány az Európai Bizottsággal és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalásokon – közölte csütörtökön Emil Boc miniszterelnök. A kormányfő egy bukaresti konferencián fejtette ki: szerinte az adókulcs mértékének növelése nem élénkítené, hanem éppen ellenkezőleg, megbénítaná a gazdaságot. Boc úgy vélekedett, hogy a külső pénzügyi segítség csak akkor óvhatja meg Romániát a súlyosabb gazdasági hanyatlástól, ha azt megfelelő belső intézkedésekkel is támogatják. |
Eközben a Boc-kabinet által kidolgozott 2009-es költségvetés még a bruttó hazai termék (GDP) 2,5 százalékára rúgó gazdasági növekedéssel számolt. Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank vezetője pedig korábban úgy vélekedett: Romániában nem lesz recesszió, a gazdasági növekedés megőrzi pozitív tendenciáját. Traian Băsescu államfő egy héttel korábban szintén derűlátásnak adott hangot, leszögezve, 1,5 és 2 százalék közötti értékre becsülte az idei gazdasági növekedés szintjét.
Az Európai Bizottság eközben már korábban mindössze 0-0,5 százalékos gazdasági növekedést vetített elő Romániának, és a Nemzetközi Valutaalap is a korábbi egy százalék fölötti előrejelzését egy százalék alá csökkentette február elején.
A 2010-es évre vonatkozó valutaalapi előrejelzések sem adnak okot derűlátásra, az IMF-küldöttség szerint a jövő év a legjobb esetben is csak a stagnálásról szólhat. Amint arról lapunkban is beszámoltunk, a 2008-as gazdasági növekedés még 7,1 százalékos volt, igaz az utolsó negyedévben 2,9 százalékra lassult.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok