
Fotó: Krónika
Számottevő a különbség az Adevărul napilap és a Capital üzleti hetilap által közzétett, a leggazdagabb romániai üzletembereket rangsoroló 500-as, illetve 300-as toplistára felkerült magyarok személyét és vagyonát illetően. Ugyan mindkét listán Teszári Zoltán, a nagyváradi RCS&RDS telekommunikációs vállalat többségi tulajdonosa a leggazdagabb magyar, azonban sem becsült vagyonának értéke, sem az ország többi üzletemberéhez való viszonya nem azonos. Míg az Adevărul-topban Teszári a harmadik helyet foglalja el 900 millió euróra becsült vagyonával, addig a Capital szerint vagyona „alig” 550–600 millió euró, ami csupán a 13. helyezéshez volt elegendő. Teszári különben tetemes vagyona mellett arról is híres, hogy egyetlen sajtóorgánumnak sincsen róla fényképfelvétele.
Ki lennebb, ki fennebb
A tegnap közzétett Capital-lista szerint a második leggazdagabb romániai magyar a nagyváradi Lotus Center bevásárlóközpont építtetője, Mudura Sándor, akinek vagyona a hetilap szakemberei szerint 147–152 millió euróra rúg. Az Adevărul is hasonló értékűre (160–170 millió euró) becsülte a váradi üzletember vagyonát, ám a napilap rangsorában ez csak a harmadik leggazdagabb magyar titulust hozta számára. Megelőzte ugyanis Mudurát Verestóy Attila székelyudvarhelyi politikus-üzletember, akinek az Adevărul szerint 250 millió euróra rúg a vagyona. A Capital már ennél jóval szerényebb összegről beszél, szakembereik „mindössze” 80 millió euróra becsülték vagyonát, ami által náluk az ötödik leggazdagabb erdélyi magyar.
A taxisofőrből lett multimilliomos, a kolozsvári Urasi Béla a gazdasági hetilap szerint a harmadik a rangsorban 95–100 millió eurós vagyonával, ez az összeg azonban 25 millióval magasabb, mint az Adevărul topjában ötödik helyet jelentő 65–70 millió euró. A negyedik helyet szintén kolozsvári üzletember, a CFR futballcsapat tulajdonosaként ismertté vált Pászkány Árpád foglalja el 94–96 milliójával. Az ő esetében ismét az Adevărul becsült kisebb értéket, szerintük Pászkány vagyona csak 60–65 millió euróra rúg. A hatodik és hetedik helyet a Domo üzletlánc alapítói, a kézdivásárhelyi Szarvadi Lóránd (49–51 millió euró) és Hegedűs Ferenc (45–50 millió euró) foglalja el. Mindketten egy hellyel kerültek előbb az Adevărul rangsorához képest, de míg Szarvadi vagyonát 9 millió euróval becsüli kevesebbre a Capital, addig Hegedűs esetében az összeg teljesen megegyezik. (Hegedűs az egyetlen magyar, akinek vagyonát egyazon összegre becsülte a két lap.)
A kolozsvári Euro GSM megalapítói, Fodor Zsolt és felesége, Silvia a Capital szerint 45–50 millió eurót gyűjtöttek össze az évek során, ami mindössze a nyolcadik helyezéshez volt elegendő a magyarok listáján. Az Adevărul szakemberei pontosan kétszer ekkora vagyont tulajdonítottak a kolozsvári házaspárnak, amivel a magyarok toplistáján a harmadik helyen álltak.
Új szín a Capital listáján a korábbi években nem szereplő, szintén kolozsvári Péter Pál, aki 43–44 millió euróra becsült vagyonával a 300-as rangsor 174. helyére ugrott be. Péter Pál a világítótechnikával foglalkozó kolozsvári Energobit vállalat egyik fő részvényese, a vállalatot mintegy 130 millió euróra értékelik a szakemberek.
László János, az Impar cégcsoport és a székelyudvarhelyi Küküllő Szálloda tulajdonosa a Capital szerint jóval gazdagabb, mint azt a bukaresti napilap munkatársai becsülték. Míg az előbbi szerint 25–27 millió eurót tudhat magáénak, addig az egy nappal korábban közzétett topban még csupán 20 millió euróval szerepelt. A csíkszeredai Fenyő Szálloda tulajdonosa, Kurkó János esetében is hasonló a helyzet, a hetilap szerint vagyona 24–27 millióra rúg, az Adevărul csak 15–17 millióval számolt.
Akik a Capital-listára
Amint arról tegnapi lapszámunkban beszámoltunk, az Adevărul topjában még hat magyar nemzetiségű romániai üzletember szerepelt. A kolozsvári Secpral Pro Instalaţii tulajdonosa, Hristea Erika 27 millió eurós vagyonával ott még a 10. leggazdagabb magyar volt. A László Jánoséhoz hasonlóan 20 millió eurósra becsült vagyonú temesvári Kovács Zoltán szintén nem szerepel a Capital rangsorában, miközben az előző években elmaradhatatlan szereplője volt a 300-as toplistának. A védőfelszereléseket, öltözeteket forgalmazó marosvásárhelyi Szász Roland és testvére, Orlando vagyonát a napilap munkatársai 19-20 millióra becsülték, ami a 13. helyet hozta számukra. A tizennegyedik helyezett Pálfi Miklós, aki a borszéki ásványvizet palackozó Romaqua Csoport részvényese volt 17 millió euróra becsült vagyonával. Miközben az Adevărul adatai alapján 15. helyen álló Kurkó János a Capital listáján is szerepel, a 16. és 17. helyezettel – Mezei Ferenc kolozsvári üzletember és a marosvásárhelyi Prosszer család – ismét nem találkozunk a hetilap rangsorában.
Bába György, a nagy vesztes
A nagy kiesők közé sorolja a Capital a Cosmo üzletláncot működtető Primex vállalat alapítóját, a kézdivásárhelyi Bába Györgyöt. Bába vagyona ugyan a Capital és az Adevărul szerint is jelenleg 30 millió euróra rúg, de míg utóbbi felvette a listájára (9. leggazdagabb magyarként), addig az üzleti hetilap ezt nem tette már meg. Indoklásukból kiderül, a Primex csődbe jutott. Amint arról beszámoltunk, a kézdivásárhelyi üzletember 2006-ban eladta a vállalat többségi részvénycsomagját a Sabanci Holdingnak. Piaci információk szerint a csődhöz az vezetett, hogy Bába nem tudott közös nevezőre jutni az új többségi tulajdonossal. A Primex beszállítói törvényszéki úton próbálják visszaszerezni kintlevőségeiket.
B. E.
A leggazdagabb
Teszári Zoltán 550–600 millió euró
Mudura Sándor 147–152 millió euró
Urasi Béla 95–100 millió euró
Pászkány Árpád 94–96 millió euró
Verestóy Attila 80 millió euró
Szarvadi Lóránd 49–51 millió euró
Hegedűs Ferenc 45–50 millió euró
Fodor Zsolt és Silvia 45–50 millió euró
Péter Pál 43–44 millió euró
László János 25–27 millió euró
Kurkó János 24–27 millió euró
Forrás: Capital
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.