2009. március 26., 09:552009. március 26., 09:55
Az eredeti tervek szerint ugyanis a város központjából a Grigorescu városnegyedbe vezető Rákóczi (Eremia Grigorescu) utat a Nokia-sztrádáig hosszabbították volna meg, ám ennek hiányában a megyei tanács kénytelen lesz az utcát egészen Gyaluig, az autópályáig meghosszabbítani – írta tegnapi lapszámában a Ziua de Cluj megyei napilap. A Nokia-sztráda egyébként azért nem valósulhat meg, mivel a megyei hatóságok túlságosan költségesnek ítélték meg a gyorsforgalmi út kialakítását.
Mint a lap rámutat, a Rákóczi út autópályáig történő meghosszabbításának ötlete még a tavalyi év végén felmerült. A megye 2009-es költségvetésében már szerepel is tételként, öszszesen 182 ezer lejt szán erre a célra a megyei közgyűlés. Ebből az összegből az idei év folyamán elkészülnek a Kolozsvár–Nagyvárad-forgalom hatékonnyá tételét célzó megvalósíthatósági tanulmány.
Radu Bica, a megyei tanács alelnöke úgy nyilatkozott, ezt az összeget még egy tavaly megrendelt megvalósíthatósági tanulmányra irányozták elő. Akkor még úgy tervezték, hogy a Rákóczi út meghosszabbítása a Kolozsvár nyugati határán található, a várossal teljesen összenőtt Szászfenesig „nyúlna meg”, s ott csatlakozna a Gyalut Nemeszsukkal összekötő gyorsforgalmi úthoz.
„Semmi garancia nincs arra, hogy a gyorsforgalmi út megépül, úgy határoztunk, hogy a projektet mindenképp folytatni kívánjuk, s ezért a 182 ezer lejes költségvetési tételbe belefoglaltuk egy újabb megvalósíthatósági tanulmány költségeit is, amely Gyaluig hosszabbítaná meg az utat” – fogalmazott a megyei tanács alelnöke. Hozzátette: a Nagyvárad irányába utazók számára jobb is lesz ez a variáns, mivel nem kell az igen zsúfolt Szászfenesen áthaladniuk, az út meghosszabbításával ez elkerülhetővé válik.
Radu Bica elmondta, az első megoldási javaslatra már elkészült a megvalósíthatósági tanulmány, a második variánsra a közeljövőben írják ki a versenytárgyalást. A megyei önkormányzat elnöke úgy nyilatkozott, miután a dokumentum elkészült, megpróbálják megtalálni, hogy milyen pénzösszegekből tudják finanszírozni az útszakasz megépítését.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok