Ponta: nincs palagáz Romániában

Ponta a műsorvezető azon javaslatára reagált így, miszerint a sokat vitatott palagáz-kitermelést el kellene halasztani, hiszen a Fekete-tenger mélyén található hagyományos altalajkincsek harminc évre biztosítják az ország szükségleteit. „Úgy tűnik, hogy mindenképpen elodázzuk a tevékenységet, hiszen nincs palagázunk. Olyasmi kapcsán zajlottak harcok, ami nem is létezik” – fogalmazott a kormányfő, de kijelentésével kapcsolatban nem közölt további részleteket.

Lapunk megkeresésére Octavian Colţoi, az országos geológiai intézet kutatója sem bocsátkozott részletekbe a kormányfő állítása kapcsán, mint fogalmazott: egyelőre nem akar a témában nyilatkozni, „majd esetleg jövő héten”. A szakember még hozzátette: a kérdéses kijelentés „egy politikus véleménye egy tabunak számító témában”.

Bizonyosságot csak a mérések adhatnak

Nem tudta tisztázni a helyzetet Petru Urdea, a Temesvári Nyugati Tudományegyetem profeszszora, aki több konferenciát is szervezett az altalajkincsek megismerésének szükségességéről és az alkalmazott módszerek földrajzi hatásairól.

„Én is ugyananynyit tudok, mint mások: Románia területén több vállalat is engedélyt kapott geofizikai kutatásokra. Ponta miniszterelnökként talán ennél több információval rendelkezik. Nem tudom, hogy milyen megállapodást kötöttek a külföldiekkel, hogy a vállalatoknak meg kell-e osztaniuk kutatásaik eredményét a kormánnyal. Magáncégekről van szó, számukra bizonyára értékesek és titkosak ezek az információk” – fogalmazott a szakember. Hozzátette: ugyan a palagázlelőhelyeket összefüggésbe hozzák az ismert mélységi kőzetek típusaival, de bizonyosságot csakis a mérések adhatnak.

Az USA szerint Romániában hatalmas tartalék van

Victor Ponta alig néhány hónapja, április elején – miután több városban is palagázellenes tüntetéseket szerveztek – beszélt arról, hogy amennyiben Románia lemond a palagáz kitermeléséről, alternatívát kell keresnie a földgáz beszerzésére, az egyetlen lehetőség pedig az orosz import lenne.

Év elején Gheorghe Duţu, az Országos Ásványkincshatóság (ANRM) elnöke is úgy fogalmazott: Románia nem engedheti meg magának, hogy felhagyjon a palagázfeltárással, mindenképpen számításba kell vennie forrásait. Tájékoztatása alapján a palagáz-kitermelés akár már 5–6 év múlva energiafüggetlenné tenné Romániát, később pedig még exportőrré is válhatna az ország.

Az Egyesült Államok energetikai ügynökségének (EIA) nemrég közölt jelentése szerint Románia 1,44 milliárd köbméter palagázzal rendelkezhet, legalábbis ennyi biztosan kitermelhető lenne a jelenlegi technológiával. Országos szinten az éves gázfogyasztás 14 milliárd köbméter. Románia jelenleg földgázszükségletének nyolcvan százalékát saját termelésből biztosítja, a fennmaradó mennyiséget pedig Oroszországból importálja.

A palagáztartalékok tekintetében Románia a harmadik helyen áll az európai uniós országok tekintetében. A tagállamok közül Lengyelország rendelkezik a legnagyobb, becslések szerint 4,19 milliárd köbméternyi tartalékkal, Franciaország készletét pedig 3,87 milliárd köbméterre becsülik a szakemberek.

A pontai pálfordulás ellenére nem lehet figyelmen kívül hagyni a tényt, hogy az elmúlt években több külföldi olajipari nagyvállalat is engedélyt kapott arra, hogy Románia területén talajkutatásokat végezzen, de egyelőre csak az amerikai Chevron ismerte el hivatalosan, hogy a Vaslui megyei Pungeşti településen valóban palagázlelőhelyek után kutat hónapok óta.

Az ország nyugati felében, Bihar és Szatmár megyében tevékenykedő – a próbafúrások elvégzésére az Országos Ásványkincshatóságtól engedélyt kapott – cégek ezzel szemben állítják, hogy hagyományos szénhidrogén-származékokat keresnek.

A Chevron még elemzi a pungeşti-i mintákat

Szatmár megyében a nemzetközi szinten is nagy beruházónak számító, lengyel tőkéjű Kluczyk Oil Ventures tulajdonában lévő Winstar Satu Mare Kft. kutat az altalaj még ki nem termelt tartalékai után Majtény és Tasnád környékén.

A megyei környezetvédelmi ügynökség hétfőn arról tájékoztatta lapunkat, hogy a vállalat kőolaj után kutat, előzetes vizsgálataik szerint ugyanis körülbelül 1600 méteres mélységben lehetnek még tartalékok. Az ügynökség szerint kitermelésről egyelőre nincs szó, a jóváhagyást ultrahangos módszerrel végzett kutatásokhoz igényelte a beruházó – a szükséges engedélyeket az ANRM és a megyei önkormányzat is megadta.

Bihar megyében az orosz Gazprom leányvállalatának, a szerb NIS Petrolnak a megbízásából kezdett geofizikai mérésekbe a magyarországi AGS vállalat, amely azonban nem tudta meggyőzni a helyi földtulajdonosokat, hogy az eljárás ártalmatlan, így felhagytak a tevékenységgel.

A Chevron ennek ellenére a helyiek heves, gyakran tettlegességig fajuló, hónapokig tartó tiltakozása ellenére is elvégezte Pungeşti-en a kutatófúrást, amelynek eredményeit azonban nem hozták nyilvánosságra. Az elmúlt időszakban mindössze pletykaszinten terjedt el, hogy a költséges kitermelés miatt az amerikai vállalat számára nem kifizetődő a talált készlet felszínre hozása.

Ponta kijelentésére reagálva hétfőn ugyan megszólaltak a Chevron illetékesei, de mindössze annyit közöltek, hogy még nem véglegesítették a kutatófúrások eredményeit, ezek összesítése még folyamatban van. Az amerikai cég július végén zárta le a tevékenységet, miután két hónapon keresztül háromezer méteres mélységben gyűjtöttek mintát.