
Közalkalmazotti állások betöltését, létesítését és béremelését hagyta jóvá a kormány
Fotó: gov.ro
A korábbi megszorításokkal ellentétes intézkedést hagyott jóvá a kormány: tíz, helyi közszolgáltatásokat végző vállalatnál engedélyezte a bérek emelését, az üres álláshelyek betöltését, valamint új munkahelyek létrehozását a Niculescu-kabinet. A közalkalmazotti többletkiadások mintegy 5,16 millió lejre rúgnak.
2026. november 01., 16:032026. november 01., 16:03
2026. november 01., 16:032026. november 01., 16:03
A kormány által elfogadott memorandum értelmében a tíz helyi önkormányzati alárendeltségű gazdasági társaság összesen 52, a múlt végén betöltetlenül maradt állást hirdethet meg, emellett további 63 új munkahelyet is létrehozhat. A kabinet tehát összesen 115 közalkalmazotti állás betöltésére, illetve kialakítására adott engedélyt. A döntés nyolc megyében érinti a víz- és csatornázási műveket, a tömegközlekedési vállalatokat, illetve a közúti infrastruktúrával foglalkozó cégeket – írtja a profit.ro.
Az intézkedés Argeș, Botoșani, Călărași, Kolozs, Konstanca, Neamț, Teleorman és Vâlcea megyében működő vállalatokat érinti. A kormány azzal indokolja a létszámbővítést, hogy a cégek tevékenységi területe bővült, több, időközben elkészült beruházás üzemeltetését vették át, egyes tevékenységeket saját alkalmazottaikkal végeznek el, és biztosítaniuk kell a közszolgáltatások folyamatosságát.
A pénzügyi hatás három összetevőből áll:
A kormány hangsúlyozza, hogy a teljes, 5,16 millió lejes többletköltséget az érintett vállalatok saját bevételeikből fedezik, tehát ehhez
A béremelések és az alkalmazások ugyanakkor pénzügyi feltételekhez kötöttek: a vállalatoknak teljesíteniük kell a törvényben előírt gazdálkodási és hatékonysági követelményeket, csökkenteniük kell veszteségeiket és hátralékos kifizetéseiket, a többletkiadásokat pedig be kell építeniük a jóváhagyott éves költségvetésükbe.
A mostani döntés azért is figyelemre méltó, mert éles kontrasztban áll a nemzeti liberális (PNL) pártelnök, Ilie Bolojan vezette korábbi kormányzat állami szektort érintő takarékossági politikájával. A volt miniszterelnök a költségvetési hiány lefaragásának egyik fontos eszközeként határozta meg a közkiadások, mindenekelőtt a személyi jellegű ráfordítások csökkentését.
A Bolojan-kormány által 2025 nyarán bejelentett intézkedések között szerepelt:
A kabinet az állami vállalatok működésének hatékonyabbá tételét is célul tűzte ki: kisebb létszámú igazgatótanácsokat, alacsonyabb vezetői juttatásokat, szigorúbb teljesítménymutatókat és az állami támogatások felülvizsgálatát helyezte kilátásba.
Bolojan 2025 novemberében már arról beszélt, hogy megkezdik a jelentős adósságokat és veszteségeket felhalmozó állami vállalatok felszámolását, és a közigazgatásban is csökkenteni kell az alkalmazottak számát. A 2026-os évre előirányzott intézkedések között a személyi kiadások visszafogása, illetve az indokolatlanul fenntartott álláshelyek megszüntetése is szerepelt.

Nemcsak a lakosság, hanem az állami intézmények alkalmazottai is pazarlónak tartják a közpénzek felhasználását Romániában.
A volt kormánypártok, a PNL és különösképp a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) a Luca Niculescu vezette, szociáldemokrata (PSD) politikusokból és néhány független szakértőből álló kormány októberi beiktatását megelőzően azt vetítette előre, hogy
pártaktivistákat és azok hozzátartozóit „jutalmazza” majd állami/önkormányzati állásokba való helyezéssel, a saját klientúráját építi majd és a befolyása alá von közintézményeket.
A PNL és az USR szerint ezt támasztja alá a mostani intézkedés, viszont a PSD szerint ez nem általános béremelést és korlátlan létszámbővítést jelent a közszférában, hanem tíz konkrét közüzemi szolgáltatóra vonatkozik, amelyek a kormány szerint a tevékenységük bővülése miatt szorulnak további munkaerőre. Ráadásul a többletkiadásokat saját bevételeikből kell kigazdálkodniuk.
A döntés mindazonáltal azt mutatja, hogy a korábbi megszorítások után a jelenlegi kormány bizonyos területeken már nem a létszám és a bérköltségek általános visszafogását, hanem a közszolgáltatások működéséhez szükséges kapacitások bővítését tekinti elsődlegesnek. A kérdés az, hogy a saját bevételekből finanszírozott alkalmazások és béremelések valóban a szolgáltatások színvonalának javulását eredményezik-e, vagy hosszabb távon ismét növelik az önkormányzati tulajdonú vállalatok működési költségeit.

Ilie Bolojan csütörtökön kijelentette, hogy Romániának a deficit csökkentésére vonatkozó kötelezettségvállalások miatt a közalkalmazotti bérkeretet a hazai össztermék (GDP) kicsivel több mint 8 százalékán kell tartania.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter vasárnap bejelentette, hogy az év végéig újabb gyógyszerekkel szeretnék bővíteni az ártámogatott készítmények jegyzékét, hogy minél több beteg hozzáférhessen a szükséges kezelésekhez.
A belügyminisztérium 114 pedagógust részesített képzésben a veszélyes tárgyak jogosulatlan birtoklásával vagy használatával kapcsolatos esetek felismeréséről és jelentéséről – közölte vasárnap a tárca.
Szombaton RO-Alert-üzenetet kaptak Iaşi, Neamţ, Vaslui, Botoşani, Bákó és Suceava megye lakói, akiket „lehetséges drónbehatolásra” figyelmeztettek, és azt tanácsolták nekik, hogy keressenek menedéket. Két légi célpontot is észleltek a hatóságok.
A romániaiak 78 százaléka szerint rossz irányba halad az ország, és mindössze 16 százalékuk vélekedik úgy, hogy jó irányba tart – derül ki az Avangarde közvélemény-kutató intézet október 21. és 26. között végzett felméréséből.
A kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az 1500-nál kisebb lélekszámú községek, kis települések összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Románia közel 280 000 fős lakosságnövekedést könyvelhetett el a bevándorlóknak köszönhetően a 2022 és 2025 közötti időszakban – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány projektjeként működő Monitorul Social hivatalos statisztikákon alapuló adataiból.
A védelmi minisztérium ellenőrző testülete kiszáll a tárca Fegyverkezési Igazgatóságához (DGARM), hogy kivizsgálja a SAFE-program keretében végrehajtott hadifelszerelés-beszerzéseket – jelentette be Radu Oprea új védelmi miniszter.
November 3-án indul a 2026-os roncsautóprogram újabb szakasza, amelynek keretében a magánszemélyek 10 ezertől 18 500 lejig terjedő állami támogatást igényelhetnek új gépkocsi vásárlására.
Az államháztartási hiány a 2026-os évre 3,505 milliárd lejjel nő, miután a bevételek 4,707 milliárd lejjel, a kiadások pedig 1,201 milliárd lejjel csökkennek – derül ki a költségvetés-kiegészítésről szóló sürgősségi kormányrendelet-tervezetből.
Romániának átfogó közigazgatási-területi reformra van szüksége, de az átszervezés nem jelentheti pusztán a polgármesteri hivatalok számának csökkentését – szögezte le csütörtökön Mihai Fifor szociáldemokrata párti (PSD) képviselő.
szóljon hozzá!