Hirdetés

Anyasági büntetés: Európában dolgoznak, Romániában otthon rekednek a nagycsaládos nők

anyaság házimunka

Az anyaság terhe. Minél nagyobbra nő a család, a nők annál nehezebben tudják folytatni a karrierjüket

Fotó: Pexels.com

Miközben Európában a többgyermekes anyák rendszerint dolgoznak, Romániában drámai a visszaesés anyasági munkavállalás terén: a három- vagy többgyermekes édesanyák alig 33 százaléka tud a munkaerőpiacon maradni, ami messze elmarad a 60 százalékos uniós átlagtól. Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a romániai nők súlyos árat az anyaságért.

Páva Adorján

2026. október 31., 09:012026. október 31., 09:01

2026. október 31., 09:052026. október 31., 09:05

Az Európai Unió legtöbb tagállamában egyre több anya dolgozik, viszont Romániában az anyasági tendencia ezzel ellentétes a munkaerőpiacon. Az Eurostat 2025-ös adatai szerint a három vagy több gyermeket nevelő anyáknak mindössze 32,8%-a rendelkezik munkahellyel, szemben az 59,4%-os európai átlaggal. A kétgyermekes anyák esetében is Románia áll az utolsó helyen az EU-ban – hívja fel a figyelmet elemzésében Mihaela Moșora, a Romániai Nagycsaládosok Egyesületének (ASFANU) elnöke.

A Bukaresti Gazdaságtudományi Akadémia egyetemi tanára a Profit.ro portálon publikált írásában kifejti, a számok egy alapvető problémára világítanak rá:

Hirdetés

minél nagyobbra nő a család, a nők annál nehezebben tudják folytatni a karrierjüket.

Rövid távon az otthonmaradás tűnhet az olcsóbb megoldásnak a gyermekgondozási költségek miatt. Hosszú távon azonban ennek súlyos ára van:

  • elmaradt tapasztalatszerzés,
  • elszalasztott előléptetések,
  • kieső jövedelem,
  • később pedig alacsonyabb nyugdíj.

Legtöbbször az anya az, aki feladja. Nem azért, mert ezt szeretné, hanem mert nincs alternatívája – állapítja meg a szerző.

A második gyermek: a pillanat, amikor Románia leszakad Európától

Az Eurostat adatai szerint a gyermektelen vagy egygyermekes nők esetében a Románia és az EU-átlag közötti különbség mérsékelt (75,6% vs. 80,4%, illetve 72,4% vs. 78,6%). A törés a második gyermeknél következik be. A kétgyermekes anyák foglalkoztatási rátája Romániában 61,2%-ra esik vissza (11,2 százalékpontos csökkenés), míg az európai átlag 77,7% marad (0,9 pontos csökkenés).

Három vagy több gyermek esetén a szakadék tovább mélyül: 32,8% Romániában, szemben az EU-s 59,4%-kal. Romániában nagyjából minden harmadik, az EU-ban majdnem tízből hat legalább háromgyermekes anya dolgozik.

Teljesen ellentétes út Magyarországhoz képest is

A rangsorban elfoglalt helynél is aggasztóbb az irány. 2016-ban a három vagy több gyermeket nevelő romániai anyák közel 47%-a rendelkezett munkahellyel, ami 2025-re 32,8%-ra esett vissza, miközben az európai átlag 54,3%-ról 59,4%-ra emelkedett. A kétgyermekes anyák esetében Románia az egyetlen tagállam, ahol a foglalkoztatási ráta csökkent (64,8%-ról 61,2%-ra).

A régióban eközben jelentős a növekedés: Magyarországon a nagycsaládos anyák foglalkoztatása 42,9%-ról 63,3%-ra nőtt,

Szlovákiában 63,2%-ra, Lengyelországban közel 64%-ra, Szlovénia pedig eléri a 86,7%-ot.

anyaság nagycsaládosok Galéria

Egy társadalomnak, amely gyermekeket szeretne, lehetővé kell tennie a szülők számára, hogy dolgozzanak

Fotó: 123RF

Amikor az anyaságnak szakmai ára van

Romániában az anyák „foglalkoztatási szakadékának” értéke (a gyermektelen nők és az anyák foglalkoztatási rátája közötti különbség) 14,4 százalékpont a kétgyermekes, és sokkoló, 42,8 százalékpont a három vagy több gyermeket nevelő anyák esetében (az EU-ban ez csak 2,7, illetve 21 pont).

A költség a nyugdíjnál is meglátszik. Bár a gyermekgondozási szabadság szolgálati időnek számít, az új romániai nyugdíjtörvény „stabilitási pontokat” ad a 25 év feletti járulékfizetésért, a gyermekgondozási szabadság időszakai pedig ebbe már nem számítanak bele. Egy háromgyermekes anya, aki mindegyik gyermekével két évet töltött otthon, 35 év szolgálati idővel is csak 29 évet tud itt érvényesíteni. A járó 6,25 helyett csak 2 pontot kap, ami havi 340 lejes veszteséget jelent a nyugdíj teljes időtartama alatt – írja Mihaela Moșora.

Miért olyan nehéz anyának lenni és dolgozni Romániában?

  • Visszatérés a szabadság után: a munkaerőpiactól való többéves távolmaradás után a megkövetelt kompetenciák megváltozhatnak.
  • Bölcsődék és óvodák: a férőhelyhiány és a szülők munkaidejével összeegyeztethetetlen nyitvatartás megsokszorozza a nehézségeket.
  • A rugalmasság hiánya: a részmunkaidős foglalkoztatás vagy a fokozatos visszatérés hiánya gyakran dönt a munkaerőpiacon maradásról.

Ha egy részmunkaidős munkavállaló a minimálbérnél kevesebbet keres, a járulékokat a minimálbér után kell kiszámítani, a különbözetet a munkáltató fizeti – hívja fel a figyelmet az elemzés szerzője. 2026-os adatokkal számolva, egy napi négy órában foglalkoztatott anya bruttó 2160 lej körüli jövedelme után 760 lej lenne a járulék, de a törvény 1445 lejt követel.

A közel havi 690 lejes különbözetet a munkáltató állja, ami elriasztja őket a részmunkaidős szerződésektől.

A nagycsaládosok egyesületének alelnöke rávilágít: a népesség elöregedésével és a nyugdíjrendszerre nehezedő nyomással küzdő Romániában a nem dolgozó, több gyermeket nevelő anyák hatalmas kiaknázatlan potenciált jelentenek. Támogatásuk nem szociális kiadás, hanem befektetés. Mihaela Moșora szerint em elég a születésszámot ösztönözni: a már gyermeket nevelő családokat is támogatni kell.

A közpolitikáknak a születés utáni támogatásra kell fókuszálniuk:

  • a bölcsődehálózat bővítésére,
  • a rugalmas munkarendre,
  • a részmunkaidős szerződések adóztatásának felülvizsgálatára
  • és a stabilitási pontok igazságos kiszámítására.

Egy társadalomnak, amely gyermekeket szeretne, lehetővé kell tennie a szülők számára, hogy dolgozzanak – áll az elemzésben. A probléma ott kezdődik, amikor a munkáról való lemondás nem valós opció, hanem az alternatívák hiányának következménye. A kérdés nem az, hogy a többgyermekes anyák miért nem dolgoznak, hanem az, hogy Románia miért nem tudja megteremteni azokat a feltételeket, amelyek között dolgozni tudnának – zárja elemzését Mihaela Moșora, az ASFANU alelnöke.

A 2024-es választási kampányban hangsúlyosan magyar téma lett Románia demográfiai helyzete és a nagycsaládosok gondjai. A drasztikus népességfogyást nem lehet célzott családtámogatás nélkül megállítani, a román politikum azonban alig tett-tesz valamit a helyzet orvoslásáért. A szűkös önkormányzati forrásokra alapozva elsősorban Erdély magyarok lakta vidékein próbálnak segíteni a sokgyerekes családokon. Ezt az „alternatív” családtámogatási modellt jártuk körül két éve.

Ki számít nagycsaládosnak?

Egy család akkor számít „nagynak” vagy sokgyermekesnek, ha három vagy több kiskorút nevelnek. Tehát amikor a felnőttek száma kevesebb, mint a gyermekeké. Amikor a nagycsaládosokra gondolunk, sokan például egy 9 gyermekes családot képzelnek el – de a valóságban ezek egyre ritkábbak Romániában: a nagycsaládosok több mint 70%-ának 3 vagy 4 gyermeke van. Jelenleg mintegy 300 ezer „nagy család” él Romániában, amelyeket összesen mintegy 1,5 millióan alkotnak.

Romániában a nagycsaládosok támogatása inkább szociális alapú (jövedelemhez kötött), mintsem alanyi jogon járó, demográfiai ösztönző jellegű. Kivétel képez a gyermekpénz és az anyák nyugdíjkedvezménye (azok az édesanyák, akik legalább 16 éves korukig nevelték gyermekeiket, gyermekenként 6 hónap korkedvezményt kapnak a nyugdíjkorhatárból). Ez az egyik oka annak, hogy a civil szervezetek a családpolitika radikális átalakítását követelik.

korábban írtuk

Csak a magyar irányítású önkormányzatok figyelnek az állam által elfeledett nagycsaládosokra
Csak a magyar irányítású önkormányzatok figyelnek az állam által elfeledett nagycsaládosokra

A választási kampányban hangsúlyos téma lett az ország demográfiai helyzete és a nagycsaládosok gondjai. A drasztikus népességfogyást nem lehet célzott családtámogatás nélkül megállítani, de állami beavatkozás nélkül mindez egyelőre illúzió.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 14., szombat

Románia már nem szorul áramimportra, ismét mindkét reaktorával termel a cernavodai atomerőmű

Újraindították a cernavodai atomerőmű 1-es reaktorát, így Románia egyetlen atomerőművének mindkét reaktora ismét villamos energiát termel.

Románia már nem szorul áramimportra, ismét mindkét reaktorával termel a cernavodai atomerőmű
Hirdetés
2026. november 13., péntek

Újra az IMF árnyéka vetül Romániára? Megszólalt a pénzügyminiszter

Románia jelenleg nem áll olyan helyzetben, hogy ismét nemzetközi felügyelet alá kerüljön vagy megállapodást kössön a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.

Újra az IMF árnyéka vetül Romániára? Megszólalt a pénzügyminiszter
2026. november 13., péntek

Kimászott a gödörből, de még nem állt növekedési pályára a román gazdaság az elemző szerint

A román gazdaság 2,1 százalékkal nőtt az idei harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest, az első kilenc hónapban ugyanakkor a bruttó hazai termék (GDP) 0,3 százalékkal csökkent éves összevetésben.

Kimászott a gödörből, de még nem állt növekedési pályára a román gazdaság az elemző szerint
2026. november 12., csütörtök

A0 vs. M0: Bukarest valóban lekörözi Budapestet?

Ki hitte volna 10 évvel ezelőtt, hogy az A0-s hamarabb készül el, mint az M0-s? – tette fel a kérdést egy román gazdasági elemző, kommentlavinát kiváltva közösségi oldalán. Összevetettük az adatokat, érveket az A0 és az M0 „versenyében”.

A0 vs. M0: Bukarest valóban lekörözi Budapestet?
A0 vs. M0: Bukarest valóban lekörözi Budapestet?
2026. november 12., csütörtök

A0 vs. M0: Bukarest valóban lekörözi Budapestet?

Hirdetés
2026. november 12., csütörtök

A benzinkúton és az albérletpiacon is elszabadultak az árak, ismét gyorsul az infláció

Még kevesebbet ér a pénzünk: a szeptemberi 6,6 százalékról októberben 6,9 százalékra nőtt az éves infláció Romániában.

A benzinkúton és az albérletpiacon is elszabadultak az árak, ismét gyorsul az infláció
2026. november 11., szerda

Szépen nő a bruttó fizetés, csak éppen az állam is alaposan belenyúl a zsebekbe

A romániai bruttó fizetések gyorsabban emelkednek, mint az európai uniós átlag, azonban az adók miatt a nettó bér tekintetében a rangsor végén kullogunk. Még Bulgáriában is többet visznek haza az alkalmazottak.

Szépen nő a bruttó fizetés, csak éppen az állam is alaposan belenyúl a zsebekbe
2026. november 11., szerda

Minimálbér-emeléssel kecsegtet a miniszter – a kérdés csak az, hogyan és miből

Szükséges a minimálbér emelése – jelentette ki Florin Manole munkaügyi miniszter.

Minimálbér-emeléssel kecsegtet a miniszter – a kérdés csak az, hogyan és miből
Hirdetés
2026. november 11., szerda

Kelet-Európa legdrágább üzemanyaga: az adók hajtják fel a romániai árakat

Kelet-Közép-Európa egyik legdrágább országa lett Románia az üzemanyagárak tekintetében: a benzin literenkénti átlagára tíz lej körül mozog, a gázolajé pedig már a tizenegy lejt is meghaladja. Szakemberrel járjuk körül az árrobbanás valódi okait.

Kelet-Európa legdrágább üzemanyaga: az adók hajtják fel a romániai árakat
2026. november 10., kedd

Az élelmiszerek áfájának csökkentésével fékezné a drágulást a mezőgazdasági miniszter

Az élelmiszerek áfájának csökkentésével fékezné meg az inflációt Florin Barbu mezőgazdasági miniszter.

Az élelmiszerek áfájának csökkentésével fékezné a drágulást a mezőgazdasági miniszter
2026. november 09., hétfő

Újra célkeresztbe vette a bankokat a Versenytanács: ezúttal a hitelezési gyakorlatuk miatt merült fel a gyanú

Újabb vizsgálatot indított a Versenytanács a bankok versenyellenes gyakorlataival kapcsolatban – jelentette be Bogdan Chirițoiu, a versenyhivatal elnöke. Mint mondta, az a vizsgálat az úgynevezett FICO-pontszámra irányul.

Újra célkeresztbe vette a bankokat a Versenytanács: ezúttal a hitelezési gyakorlatuk miatt merült fel a gyanú
Hirdetés
Hirdetés