Válságcsomag. Tizenkét baj erősítheti egymást Dumitru Chisăliță szerint
Fotó: Orbán Orsolya
Románia nem tizenkét különálló válság felé tart, hanem egyetlen „polikrízis” felé, amelynek tizenkét, egymást kölcsönösen erősítő megnyilvánulása van – figyelmeztet Dumitru Chisăliță. Az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke olyan nyomásokról beszél, amelyek hatással lehetnek az energiaellátásra, az üzemanyagokra, az inflációra, az adórendszerre, a mezőgazdaságra és az életszínvonalra.
2026. szeptember 21., 14:292026. szeptember 21., 14:29
Az új bukaresti kormánynak nem tizenkét válságot kell kezelnie, hanem a közös okokra kell hatnia: a rendelkezésre álló kapacitások hiányára, az importfüggőségre, az energiaszegénységre, az adóügyi instabilitásra, a késlekedő beruházásokra és az átláthatóság hiányára – fogalmazta meg Dumitru Chisăliță. A Mediafax hírügynökség által idézett energetikai szakember állítása szerint idén ősztől Románia olyan időszakba lép, amelyben
„Egyes válságok szinte biztosan bekövetkeznek, míg mások csak akkor fognak kirobbanni, ha hideg tél lesz, műszaki problémák adódnak, vagy új geopolitikai sokkhatások lépnek fel” – vetítette előre az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Az AEI elnöke szerint az áramválság „árválság” lesz. Szavai szerint a fő gondot az jelenti, hogy Romániában bizonyos idősávokban nem áll rendelkezésre saját termelésű villamos energia.
Chisăliță több, egymásra tevővő problémát azonosított:
A szakértő nem számít országos blackoutra, de szerinte bizonyos időszakokban nagyon magas árak lehetnek, az importmennyiségek közel lehetnek a technikai határhoz, az időjárás helyi áramkimaradásokat okozhat, illetve az ipari fogyasztás esetleges csökkenése is lehetséges, ha a fagy, a szélcsend és a műszaki üzemzavarok egyidejűleg jelentkeznek.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Dumitru Chisăliță arra is ráirányította a figyelmet, hogy Románia gáztárolóinak feltöltöttsége szeptember elején körülbelül 62,8% volt, ami több mint tíz százalékkal alacsonyabb a tavalyi szintnél.
A szakértő szerint válság akkor alakulhat ki, ha az előzőnél hidegebb tél, a nem megfelelően feltöltött tárolók, a nagy regionális kereslet, egyes importforrások csökkenése és a gázzal történő nagy villamosenergia-termelés egyidejűleg jelentkezik.
Az AEI vezetője kiemelte, hogy
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Az Európai Bizottság becslése szerint Romániában 2026-ban a GDP körülbelül 6,2 százalékát kitevő hiány, 2027-ben pedig a GDP 63,3 százalékát elérő államadósság várható.
Dumitru Chisăliță úgy látja, az államnak egyszerre kell megvédenie a fogyasztókat az energiaárak emelkedésétől, csökkentenie kell az üzemanyagok adóterheit, támogatnia kell a mezőgazdaságot, finanszíroznia kell a védelmet, magasabb kamatokat kell fizetnie, társfinanszíroznia kell az európai beruházásokat, és csökkentenie kell a hiányt.
„Ez az egyenlet nem oldható meg további adók bevezetése, bizonyos kiadások csökkentése, beruházások elhalasztása vagy ezek kombinációja nélkül. Ezért nagyon valószínű, hogy előre nem látható adóügyi válság alakul ki: gyakori adóváltozások, kivételek, különadók és elhúzódó ideiglenes intézkedések” – mutat rá Chisăliță.
Románia a befektetésekre ajánlott kategória alsó határán helyezkedik el. Az S&P fenntartotta a BBB-/A-3 minősítést, negatív kilátással.
Az AEI vezetője szerint a leminősítés nem kizárt, de még ha nem is kerül rá sor, a kockázati kilátás a következőket eredményezheti:
Az igazi válság tehát nem a „bóvli” (junk) minősítés lehet, hanem a leminősítés előtt megnövekedett finanszírozási költségek.
Románia versenyt fut az idővel, hogy államadósság-besorolása ne kerüljön a befektetésre nem ajánlott, úgynevezett bóvli kategóriába, az elhúzódó politikai válság ugyanis veszélyezteti a költségvetési politika hitelességét.
„A szárazság és a hőség súlyosan érintette a kukoricát és a tavaszi növényeket Romániában. A hatások késleltetve fognak megjelenni a takarmányok, a hús- és tejtermékek, az olajok, a feldolgozott termékek, a gazdaságok költségei, valamint a költségvetéshez benyújtott kártérítési kérelmek terén. Ehhez jön még a vízhiány: a Duna alacsony vízállása egyszerre érinti a mezőgazdaságot, a hajózást, a vízenergiát és egyes energiatermelő létesítmények hűtését” – fogalmazta meg Dumitru Chisăliță.
Az energiaügyi szakember nem zárja ki további válságok kialakulását, köztük a vállalatok likviditási válságát, amely a fizetésképtelenségek számának növekedéséhez, fizetési késedelmekhez és a cégek közötti tartozásokhoz vezethet, valamint a közberuházások válságát, azaz a halasztható projektekbe történő befektetések esetleges visszaesését.
„Az európai alapok válsága, amely egyes források elvesztését vagy azok drágább hitelekkel való helyettesítését jelenti, az energiaszegénységi válság, azaz egyes háztartások képtelenek egyszerre fizetni az energiát, az élelmiszert és a törlesztőrészleteket, valamint a bizalmi válság, amely táptalajt teremt a tiltakozásoknak, a populizmusnak, a radikalizálódásnak és a reformok megakadályozásának – ezek a »polikrízis« további lehetséges megnyilvánulásai.
– kongatta meg a vészharangot az AEI elnöke.
Recesszió, befektetésre nem ajánlott „bóvli” kategória annak minden lehetséges következményeivel – ilyen súlyos következményekkel járhat Nagy Bálint Zsolt közgazdász szavai szerint a kormányválság.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelentős fejlesztések lezárultának örvendezhet az erdélyi vasúthálózat a következő években – legalábbis a bukaresti papírokon vázolt tervek szerint.
Arad megyében a repceföldek 80-90 százalékát tönkretette az aszály, a területeket újra kell vetni más kultúrákkal, ami a gazdálkodóknak a terméskiesés mellett további kiadásokkal jár, tehát kétszeres a veszteségük.
Most már biztos, hogy január elsejétől emelik a nyugdíjakat – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.
A küszöbön álló közigazgatási reform nem merülhet ki a kistelepülések vak kényszerösszevonásában, ha valódi, válságálló megoldást és a kisebbségi jogok megmaradását akarjuk a következő évtizedre.
Várhatóan november 6-án, pénteken kapcsolják vissza az országos villamosenergia-rendszerre a cernavodăi atomerőmű 1-es reaktorát, amelynek újraindítását szerdán kezdték meg – közölte a Nuclearelectrica energetikai vállalat.
Románia visszacsúszott, Magyarország előrelépett az európai országokban regisztrált vásárlóerőt górcső alá vevő rangsorban.
A lakossági gázártámogatás jövő április elsején lejáró kormányzati támogatásának meghosszabbítását helyezte kilátásba Dumitru Chisăliță energiaügyi miniszter.
Luca Niculescu miniszterelnök kedd este közölte, hogy várhatóan 2027. január elsejétől indexálják a nyugdíjakat, a döntés azonban az ország költségvetési helyzetétől függ.
A jelenlegi 2699 lej nettó minimálbér egy két felnőttből és két gyermekből álló család méltó életviteléhez szükséges havi kosárérték 48,7 százalékát fedezi – irányította rá a figyelmet a szomorú valóságra az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS).
A törvény értelmében kötelező lesz jövő évben emelni a nyugdíjakat – jelentette ki Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke hétfőn.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!